Itt él a legtöbb egészséges nyugdíjas az országban 2023-ban: mégis, mit tudhatnak?

Szeptember 26-án ismertette a végleges népszámlálási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), melyből a magyarok jelenlegi egészségügyi állapotáról is sok mindent megtudhatunk. Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki. A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal - közölték. A Pénzcentrum most azt elemezte, hol élnek a legtöbben tartós betegséggel az országban, mekkora az arányuk az egyes korosztályokban, milyen a nemek közötti megoszlásuk. Azt is megvizsgáltuk, falun vagy városban jobb-e a magyar lakosság egészségi állapota.

A KSH Népszámlálási adatbázis statisztikái szerint 9,14 millióan töltötték ki a kérdőívet tavaly ősszel az egészségükre vonatkozó kérdésekről. A válaszadók 29,67 százaléka nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e tartós betegsége, 51,58 százalékuk saját bevallása szerint nem krónikus beteg, míg a válaszadók 18,74 százaléka szenved valamilyen tartós betegségtől. Ez 1 millió 713 ezer lakost jelent számszerűen, vagyis 10-ből nagyjából 2 magyar bevallottan krónikus beteg. Viszont még azok közül is többen szenvedhetnek tartós betegségtől, akik nem kívántak válaszolni. Ez igen nagy arányt sejtet.

A válaszadó férfiak körében kisebb a tartós betegséggel élők aránya (16,99%), mint a nők esetében (20,36%). Az életkorral pedig a krónikus betegek aránya is egyre nő: a legkevesebb tartós megbetegedéssel élő az 5-14 éves korcsoportban (3,79%), míg a legtöbb a 85 év felettiek korosztályában (50,66%) van. Vagyis csaknem 850 ezer idős lakosnak van tartós betegsége. A tartós betegséggel élők aránya egészen 44 éves korig nem haladja meg egyik korosztályban sem a 10 százalékot. 

De nem csak a tartós betegek számát és arányát érdemes figyelni: azok, akiknek saját bevallásuk szerint nincs krónikus betegsége, 85 éves kor felett már csak 21,41 százalék az aránya. a 65-74 évesek korosztályában is mindössze az idősek harmadának nincs tartós betegsége.

Budapesten a legjobb az emberek egészsége?

Él egy romantikus elképzelés arról sok magyar fejében, hogy vidéken - leginkább falun - mennyivel egészségesebb az élet a büdös, koszos, zajos, zsúfolt nagyvárossal szemben: ott tiszta és illatos a levegő, közel a természet, lehet kertészkedni, vagyis saját termesztésű zöldséget, gyümölcsöt enni, nincs annyi stressz, csend van vagy legfeljebb a madarak és tücskök csiripelnek, az emberek kedvesek egymáshoz. Csakhogy a statisztikák egyáltalán nem azt mutatják, hogy a vidéken élők annyival egészségesebbek lennének. Ennek olyan prózai okai lehetnek, mint hogy a városokban eleve jobb a hozzáférés az egészségügyi és szociális ellátórendszerhez, általánosságban jobb az anyagi helyzet, életszínvonal, magasabb az iskolázottság, stb.

Ha megvizsgáljuk megyénként, hol vannak arányaiban a legkevesebben a tartós betegséggel élők, azt láthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében az arányuk mindössze 16,24 százalék. Ha mélyebben megnézzük a településtípusokat is, akkor viszont az derül ki, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei községekben 16,21, míg a városokban 16,26 százalékos a tartósan betegek aránya. Tehát tulajdonképpen nincsen különbség.

Budapesten élnek viszont arányaiban a második legkevesebben krónikus betegek, a lakosok 16,84 százalékát teszik ki. Pest sem sokkal maradt le, itt 17,04 százalék az arány - viszont itt a városokban 16,82 százalék, a községekben 17,56 százalékos az arány:

Tolna, Békés, Nógrád vármegyékben a legrosszabb a helyzet, ezeken a területeken 21 százalék feletti a tartós betegek aránya a lakosság körében. Tolnában a városokban 21,57, a községekben 22, 87 százalékos a tartós betegek aránya, Békésben 21,63 és 22,93 százalék - eszerint az adat szerint a békési községekben élők helyzete az országban a legrosszabb. Nógrádban fordított a helyzet: a falvakban 21,68 százalék, míg a városokban 21,97 százalék a betegek aránya.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a szer sok magyarnak hiányzik a gyógyszeres fiókjából: nagy hiba, nem szabad így kezdeni az őszt

Érdemes egyénileg megtenni mindent, hogy a 2023-as járványszezont egészségünket megőrizve vészeljük át, ne döntsön le a lábunkról a már most terjedő fertőzéshullám.

Hol élnek a legegészségesebb nyugdíjasok?

Ha pedig csak a 65 éven felüliek arányát vizsgáljuk, látható, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élő idősek közül minden második krónikus betegségtől szenved, míg Vas vármegyében, Budapesten, Győr-Moson-Sopronban az idősek között nincs 40 százalék a tartós betegek aránya.

A Pénzcentrum 2023-as év elején készült felmérése az idősek pénzügyi helyzete, egészségi állapota kapcsán az állapította meg, hogy egy év alatt is sokat romlott az idősek vélt egészsége. Akkor a válaszokból azt olvastuk ki, hogy a legjobb a magyar nyugdíjasok egészsége Csongrád-Csanád, Vas és Hajdú-Bihar vármegyékben - itt volt a legtöbb pozitív választ adó aránya. A legrosszabb arányaiban a válaszadók egészsége Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Komárom-Esztergom vármegyékben:

A kutatásunk és a népszámlálási adatok egybevágnak abban, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben sok lehet a krónikus betegséggel küzdő idős, illetve hogy Vas megyében elég jó a nyugdíjasok egészsége. Más területnek esetében azonban bőven van eltérés - ezt pedig az okozhatja, hogy amíg a KSH Népszámlálási kérdőív tartós betegségre kérdezett rá, addig a Pénzcentrum kérdéssora általánosságban az egészségi állapotra, amit nem csak krónikus betegség befolyásolhat, hanem például korlátozottság, akut problémák is.

Egyre rosszabb lenne a helyzet?

Magyarország egészségügyi mutatókban az utóbbi időkben nem teljesít fényesen. Nem egy listát hazánk vezet Európában, de világszinten is az élen jár például szív- és érrendszeri megbetegedés vagy daganatos betegségek okozta halálozásban. Ezzel feltehetően szorosan összefüggenek olyan életmód mutatók, mint az alkoholbetegek, dohányosok, túlsúlyosak magas száma. Az egészségügyi statisztikákon pedig érdemben nem sikerült javítani, bár évek óta kitűzött kormányzati cél - ennek a rengeteg betegnek az akut ellátása, gyógykezelése, rehabilitációja, gyógyszerrel való ellátása óriási terhet jelent a nemzetgazdaság és az egészségügyi rendszer számára, nem is beszélve a közvetett gazdasági hátrányairól.

Hosszú évek téma az is, hogy nem a kezelésre, gyógyításra, hanem a megelőzésre kellene több forrást és figyelmet fordítani. Dr. Baticz Orsolya a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának főosztályvezetője a a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének (BEMOSZ) 10 éves jubileumi konferenciáján azt mondta, hogy főként még mindig a betegellátáson van a fókusz, miközben a prevenció, egészségmegőrzés nagy hiányt szenved. Beszélt arról is, hogy a népegészségügyi mutatókban a magyar lakosság jelentős elmaradásban van, pedig egy ideje kifejezett cél az egészségben eltöltött évek számának növelése. Ehhez szükség lenne az egészségfejlesztés, egészségvédelem, betegségmegelőzés támogatására, fejlődésére.

A konferencia keretében tartott kerekasztal-beszélgetés zárlatában pozitívumként említették, hogy a kormány nagy hangsúlyt tervez fektetni a jövőben a szűrővizsgálatokra, melyben a betegszervezetek munkájára is számít. Így a jövőben ezen a területen együttműködés jöhet létre. Ugyanakkor Koltai Tünde a BEMOSZ elnöke kiemelte, hogy a munkájukhoz elengedhetetlen lenne a finanszírozás újragondolása, a jelenlegi pályázati rendszer ugyanis nem elégséges a fejlődéshez, az eddig elért eredmények fenntartásához.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyiért jutnak be az orvoshoz soron kívül a kiváltságos magyarok: nem titok, itt az árlista

A Pénzcentrum friss gyűjtéséből az derül ki, mekkora kiadás lenne magánúton elvégeztetni az összes javasolt vizsgálatot életkortól és nemtől függően.