Életnyomorító népbetegség szedi áldozatait: 15+1 dolog, amire figyelj, hogy időben elkerüld

A demenciát az időskori pszichiátriai zavarok közé soroljuk, ugyanis a sérülések okozta intelligenciavesztést leszámítva jóformán kizárólag 60 éves kor fölött jelennek meg a jelei. A demencia szervi okokra (az agy betegsége többnyire egyértelműen igazolható) visszavezethető funkcióvesztés jelöl, a vele született fogyatékosságoktól abban különböztetjük meg, hogy a demencia esetében a beteg a már meglévő, teljes értékű képességeiből veszít életkora előrehaladtával.

A kezdeti jelei a rövidtávú emlékezet hanyatlásával járnak, azonban a demencia előrehaladtával a beteg gondolkodási, érzelmi és társas képességei folyamatosan hanyatlani kezdenek, a későbbiekben a hosszútávú memória, a nyelvi készségek, majd a mozgás is érintetté válik. Okai közé számos, különféle betegséget sorolhatunk (pl. Alzheimer-kór, Huntington-kór), melyeknek egy része gyógyszerrel kezelhető, valamennyire kordában tartható, így a demencia is lassítható ezáltal.

Egyértelmű már a fentiek alapján is, hogy vannak olyan tényezők, amikkel nem tudunk mit kezdeni, elkerülhetetlenné teszik a betegség kialakulását. Ilyen a genetika, illetve maga az öregedés is. A szakértők azonban most közzétettek egy végleges, 16 pontból álló listát azokról az egyéb módokról, amik növelik a memóriarabló állapot kialakulásának veszélyét. Ezek közé tartozik az elhízás, a dohányzás és az elégtelen mozgás is például, de a DailyMail által közzétett, az Alzheimer’s Disease International (ADI) által összeállított listán szerepelnek még a rossz fogak, a nem elegendő, rossz minőségű alvás és a túl sok ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása is.

Ezek elhagyásával késleltethető a demencia

Az Alzheimer-kór esetében bizonyos fehérjék felhalmozódnak az agyban, amik akadályozzák annak működését. Ez a demencia kialakulásának leggyakoribb oka: három esetből körülbelül kettőben fordul elő az alábbi felállás. Azonban az ADI szerint, ha a 16 pontos listán szereplő kockázati tényezők közül mindössze 12-őt kezelnénk és odafigyelnénk rá, akkor 2050-re 55,6 millió demenciás esetet lehetne megelőzni. A kutatók egyben arra is figyelmeztettek, hogy számos olyan tanulmány van, ami könnyen összezavarhatja az embereket azzal kapcsoaltban, hogy milyen valós lépéseket lehet megtenni a betegség kockázatának csökkentésére. Ide sorolta az ADI azokat a cikkeket, amik tiltanák például az áfonya vagy a pezsgő fogyasztást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szívszorító: videósorozatban mutatja be a felnőtt férfi, milyen együtt élni demenciás apjával

Egy új TikTok csatornán azt nézhetjük meg, hogy milyen is egy demens beteget ápolni, milyen vele együtt élni.

Ezek a specifikus tippek ugyanis nem reálisak, hiszen a demencia nem egy önálló betegség, hanem egy másik állapot következménye. Progresszív emlékezetvesztés és a napi tevékenységek végzésének nehézségei jellemzik, megfosztva az embereket – leginkább az idősebb korosztályt – az önálló élettől, a függetlenségüktől.

Az Alzheimer-kór, ahogyan fönt már többször is említettük az állapot egyik vezető oka, hasonlóan azokhoz az érrendszeri problémákhoz, amikor az agy vérellátása megszakad egy stroke vagy egy sor „mini-stroke” következtében. Sajnos az orvostudomány jelenlegi állása szerint nincs erre a betegségre konkrét gyógymód, azonban az emberek tudnak olyan lépéseket tenni, amik csökkentik az állapot kialakulásának kockázatát.

Az ADI által összeállított kutatócsoport összesen 16 olyan kockázati tényezőt talált, amelyek az emberek ellenőrzése alatt állnak, így akár mi magunk is tudunk tenni a betegség ellen. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a listán teljesen változó, hogy mennyire könnyen kivitelezhető az egyes emberek számára ezek a néhol drasztikus életmódváltással járó dolgok. Néhány tényező ugyanis nagyban befolyásolja a testi egészségünket is, mint például a magas vérnyomás, az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, a testmozgás hiánya, a dohányzás, a cukorbetegség vagy éppen a légszennyezés, amivel hétköznapi emberként nem is igazán tudunk mit kezdeni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rettegett népbetegség teszi tönkre rengeteg magyar család életét: pár évtized és kétszer ennyi beteg lesz

Az Európai Unióban az összes haláleset 3,1 százalékában játszott közre korunk egyik legrettegettebb betegsége.

Holott ezek mind-mind hozzájárulnak a demencia kialakulásának kockázatához azáltal, hogy befolyásolják a szív- és érrendszerünk egészségét, növelik a stroke kockázatát és agyunk általános egészségi állapotát. Egy másik tényező, ami szintén növelheti a betegség létrejövetelét az ismétlődő fejsérülések, amiket például sportolás közben szerezhetünk.

Megint más tényezők kevésbé hatnak az agyunkra, de összefüggésben vannak azzal, hogyan használjuk őket és a demencia fokozott kockázatával járhatnak. Ilyen a halláskárosodás, a depresszió, az oktatás hiánya és a társadalmi elszigeteltség. Ezen a 12 ponton kívül az ADI kutatói pedig még további 4 kockázatot azonosítottak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hétköznapi, sokak által szedett gyógyszer okozhat demenciát: meglepő kutatás látott napvilágot

Összefüggés lehet a demencia és a gyomorégésre és savas reflux kezelésére szedett gyógyszerek között.

Helyes étrenddel a memóriavesztés ellen

Az egyik ilyen a helytelen étrend, különösen az, ha túl sok ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztunk. Ezek ugyanis különféle emulgeáló- és tartósítószereket, mesterséges ízesítőket, valamint édesítőszereket tartalmaznak. A fenti ételek túlzott fogyasztása pedig az új kutatások szerint szorosan összefügghet a szív- és érrendszeri betegségekkel. Az ADI pedig számos tanulmányt kiemelt, amik az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását kapcsolják össze a kognitív hanyatlással, azonban azt is elismerték, hogy jelenleg nem ismert annak a pontos mechanizmusa, hogy ezek hogyan is növelik a demencia kockázatát.

A jelentés azonban rámutat arra, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása más ismert demencia kockázati tényezőkkel, mint az elhízás, cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségekkel is összefüggésbe hozható, ami lehetséges magyarázat lehet a fentiekre.

A látás és halláskárosodás is befolyásolhatja a demencia kialakulását

A másik „új” tényező a kezeletlen látásvesztés, amit az ADI azonosított. Eszerint a halláskárosodáshoz hasonlóan a látás romlása – vagy teljes elvesztése – esetében sem tisztázott a pontos folyamat, amely mögött a demencia kockázatának növekedése áll. Az egyik elmélet szerint a látásvesztés az agy túlterheléséhez vezethet, hogy kompenzálja ennek az éréknek a hiányát. Ezt a koncepciót nevezik kognitív terhelésnek. Ez a látás elvesztése az agyi stimuláció alacsonyabb lehetőségeivel, valamint a társadalmi elszigeteltség és a rossz pszichológiai egészség általános fokozatával függ össze.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos népbetegségre találhattak gyógymódot: rengeteg magyar beteg lélegzhet fel?

Egy új tanulmány szerint, ha inzulin hormont fecskendezünk az orrba, az javíthatja az Alzheimer-kórban szenvedők memóriáját.

Meglepő módon a fogvesztés is egy új demenciatényező volt, amit az ADI jelentés azonosított. Idézték azokat a kutatásokat, amelyek szerint a fogak elvesztése a demencia kockázatának 1,1 százalékos növekedéséhez kapcsolódik, ráadásul ezek szerint 20 fogunk elvesztése már 31 százalékra emelheti a kockázatot. Azonban hasonlóan ahhoz, ha hallókészülékkel kezelik a hallássérülést itt is csökkentheti a demencia kialakulását a fogak pótlása. Éppen ezért nem világos, hogy a fogvesztés pontosan hogyan is befolyásolhatja a demencia kialakulását. Az ADI szerint ennek egyszerűen az állhat a dolgok mögött, hogy valaki elfeledkezik a megfelelő szájhigiéniáról, így alapvetően ez inkább a demencia korai tünetei közé sorolható és nem a kialakulás okai közé.

A rossz szájhigiénia lehet az első jel

Hozzátették azonban azt is, hogy van néhány olyan bizonyíték, ami arra utal, hogy a rossz szájhigiénia és ennek következtében az ínybetegségek számának növekedése általános gyulladást okozhat a szervezetben, ami károsíthatja az agyat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliónyi gyógyíthatatlan beteg lélegezhet fel: néhány év, és gyógyíthatóvá válik az egyik legrettegettebb betegség

Belátható időn belül hatékonyan lehet majd kezelni az elsősorban idősebbeket sújtó, ijesztő mentális betegséget, az Alzheimer-kórt.

A negyedik tényező: az alvás

A következő az ADI-jelentésében a négy „új” tényező közül a jó éjszakai pihenés volt. Noha elismerték, hogy a vizsgálatok vegyesek, az ADI-jelentés azt sugallja, hogy a rossz alvási szokások hozzájárulhatnak a későbbi életkorban a demencia magasabb kockázatához. Az ADI egy 180 000 amerikai veterán bevonásával végzett tanulmányra hivatkozott, amely szerint az álmatlanságban szenvedőknél 16 százalék az esélye annak, hogy az elkövetkezendő 8 évben Alzheimer-kór alakuljon ki.

A lehetséges magyarázat erre az, hogy az alvás segít kiüríteni az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérjék felhalmozódását, így a tartós alváshiány gázolja ezt a folyamatot, ami növeli a demencia kockázatát.
Annak ellenére, hogy arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a demenciának 16 módosítható kockázati tényezője van, az ADI megjegyezte, hogy sok más szokást is azonosítottak a jelentésben nem szereplő tanulmányok. A szervezet vezérigazgatója, Paola Barbarino azt mondta, reméli a jelentés segíteni fog az embereknek abban, hogy egy megfelelő, tájékozott életmódot válasszanak a demencia csökkentése érdekében.

Minden nap csaknem 200 történetet tesznek közzé a demenciát meggátoló diétákról, rámutatva a legújabb kutatásokra, amelyek az áfonyától a pezsgőig mindenről is szólnak. A valóság azonban az, hogy ez a kérdés ennél sokkal árnyaltabb. Ezeknek a kockázati tényezőknek ugyanis némelyike bizonyos fokú személyes döntést kíván meg az egyénektől, mint például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, míg másik pedig kormányzati döntéseket igényelnek. Ilyen a levegőminőség és az oktatáshoz való hozzáférés

– mondta el Barbarino, hozzátéve, hogy míg az Alzeimer-kór kezelésére szolgáló új, áttörést jelentő gyógyszerek milliók számára jelentenek remény a betegségben, a megelőzés lehetőséget kínál a demencia elkerülésére.

A régi közmondás szerint jobb félni, mint megijedni – és gyógymód hiányában a kockázatcsökkentés a jelenleg legjobb eszköz ehhez, amihez hozzávérünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem mindig könnyű, de jelenleg nincs más kiút, és még jódarabig nem lesz varázstabletta

– emelte ki az ADI vezérigazgatója.