Így teszi tönkre a gyerekét rengeteg magyar szülő: óvodában is létszükséglet a pszichológus?

Az elmúlt években rengeteg olyan esemény történt, amit felnőttfejjel is nehéz megemészteni. Ilyen a forint értéktelenedése, a gazdasági válság, az infláció, a pandémia vagy akár a szomszédban zajló orosz-ukrán háború. Ezek mind-mind olyan dolgok, amik hatással vannak ránk közvetlenül vagy közvetve, és érthető módon nyomást gyakorolnak ránk. Bár a gyerekeink nem feltétlen értik még pontosan, hogy mi is zajlik a világban, azonban az tény, hogy egy részét mindenképpen érzékelik a történéseknek. Ha máshogyan nem is, akkor látják rajtunk, hogy valami probléma van.

Ez pedig könnyedén szorongáshoz vezethet a gyerekekben, hiszen egy olyan helyzettel kell szembenézniük, amit nem értenek, ráadásul tehetetlenek ezzel kapcsolatban.

Minél kisebb alapvetően egy gyerek, annál inkább hagyatkozik a fantáziájára. Ez azt jelenti, hogy kevésbé áll a realitás talaján és kevésbé motivált arra, hogy megismerje a valóságot. A szülő, az óvoda vagy az iskola által adott információkból von le úgymond következtetéseket, azaz nagymértékben befolyásolható a gyerek abban az értelemben, hogy milyen érzelmi reakciót vált ki az az információ, vagy annak az adott helyzetnek a tudása, illetve nem tudása, ami közvetítve van felé. Ez azért fontos, mert alapvetően a gyereknek az antennái úgymond nagyon szenzitívek. Érzékelik a feszültségek, még ha nem is látja át, vagy nem érti a fogalmat, nincs mélyebb tudása róla

– vázolta fel a problémát dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.

Tehát a gyerekek alapvetően érzékelik azt, hogy valami nincs rendben. A tehetetlenség, bizonytalanság, a kilátástalanság, illetve az információ hiány az, ami kiváltja belőlük a félelmet. Szélsőséges esetben pedig szorongást alakít ki. Ez pedig egy olyan szélsőséges érzelem, amikor tehetetlennek érezzük magunkat. Azonban ez már egy olyan érzelmi reakció, ami nem feltétlen valós. Magyarul aki már elkezdett szorongani, az nagyon sokszor a semleges ingerekre is szélsőséges érzelmi reakciót ad.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ebbe rengeteg magyar gyerek rokkanhat bele: aljas népbetegséget szabadíthat el az idei iskolakezdés

Sokkal kevésbé tapasztalják az iskolai kiégés jeleit azok a diákok, akik rendszeresen végeznek testmozgást - akármekkora mértékben.

Ki kell emelni, hogy korántsem mindegy, hogy mennyi idős gyerekről beszélünk. Ezt nem szabad elfelejteni, mert az, hogy otthon mennyi pénz van például az nagyon sokféleképpen leképződhet egy gyereken. Minél idősebb egy gyerek, annál fontosabb a korcsoport nyomása, ami azt jelenti, hogy felértékelődik a fogyasztói társadalomban fellépő értékrendváltozás. Azaz, hogy milyen telefonod, cipőd van. Ez pedig a középiskolában már majdhogynem a státuszt határozza meg. Nyilván ez most szélsőséges példa, de rossz esetben tényleg számít, hogy mennyi a családod vagyona, milyen cipő van rajtad

– hangsúlyozta Gyarmati Rita, tanácsadó, szakpszichológus, aki szerint szintén alapvetően az a legfontosabb, hogy a szülők hogyan reagálnak az egyes helyzetekre. Hiszen a gyerekeket alapvetően több helyről is nyomás éri és korántsem mindegy, hogy ezeket hogyan kommunikáljuk feléjük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így semmizhet ki rengeteg magyart a saját párja: mire észbe kapnak, sokszor már késő

A pénzügyi abúzus a bántalmazás egy olyan formája, ami bár sokakat érint, de mégis kevés szó esik róla. Holott gyakran kéz a kézben jár az abúzus többi formájával.

Az viszont egy alapvető dolog, hogy bármilyen korú gyerekről beszélünk a kérdés onnan indul minden esetben, hogy a szülő hogyan reagál egy ilyen helyzetre. A gyerekek elsődleges tanulási formája ugyanis a mintakövetés, ami egy nagyon nehéz dolog, ugyanis én, mint szülő is rengetegszer adok tudattalan reakciót dolgokra. Tehát nem is feltétlenül kezdem el otthon mondogatni, hogy már kenyérre sincs pénzünk, de az érződik, hogy amikor leszaladok a közértbe, ami eddig 20 ezer forintba került, az ma már 40 ezerbe. Ezt pedig sok szülő nyomásként éli meg és parentifikálja a gyereket, ami egy nagyon fontos kifejezés. Azt jelenti, hogy szülősíti őt abból a szempontból, hogy olyan terheket tesz a vállára, amivel a gyerek nem tud mit kezdeni. Azaz mondhatom ezeket a problémákat a gyereknek, de ő ugye – érthető módon – tehetetlen lesz lenne, hiszen olyan információkat osztok meg vele, amit egy 6, 8, 10 évesnek nem kell még értenie

– tette hozzá Gyarmati Rita. A kérdés pedig ezen a ponton az, hogy hány éves korban lehet a gyerekkel ilyenekről beszélni úgy, hogy tényleg értse, miről van szó és ne terheljem, okozzak benne feszültséget. Mert ha én elkezdem mondogatni, hogy minden kétszer annyiba kerül, abból a gyerek csak annyit lát, érez, hogy már nem téliszalámi van otthon, hanem párizsi. Amikor pedig kér egy új cipőt, akkor közlöm vele, hogy fél év múlva tudom megvenni, mert addigra tudom összespórolni rá a pénzt. Miközben érzi, hogy engem frusztrál a szituáció.

A lényeg tulajdonképpen az, hogy ha valaki érettebb mentálisan, ott már kevésbé van kiszorítva a külvilág. Ez a mélyebb megértés és tudás az, ami lényegében cselekvésre tudja késztetni, például ő maga is elkezd spórolni, vagy a valamilyen formában a rendszer részesévé válik. Itt arra gondolok, hogy tulajdonképpen ő maga is mozgósítja a kis erőforrásait és a maga módján megpróbál beletenni valamit. Tehát a mélyebb megértés az, hogy valamit átlátok, értelmezek, tudok. Ez fontos ahhoz, hogy valaki ne passzívan sodródjon és rettegjen, hanem az adott helyzetnek, körülménynek megfelelően tudjon reagálni. Ekkor jön létre az alkalmazkodás. Azaz az egészségünk nyitja az, hogy éljük meg, hogy a mi kezünkben van az irányítás

– magyarázta Makai Gábor, hozzátéve, hogy a lényeg, hogy a gyerek saját nyelvére fordítsuk le a történéseket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így készít ki rengeteg magyar gyereket a rossz alvás: sok szülőnek fogalma sincs, ez milyen veszélyes

Az alváshiány tüneteit mind ismerjük: álmosság, csökkent koncentráció, lassabb gondolkodás, rosszabb hangulat. Ez alól viszont a gyerekek sem kivételek.

Az, hogy lefordítsuk a gyerek nyelvezetére a problémát nagyon fontos. Akkor is, ha kicsi, 5-6 éves lényeges, hogy az ő nyelvén el tudjuk magyarázni azt, ami éppen körülöttünk van. Tehát ne hagyjuk magukra a fantáziájukban, kezeljük őket partnerként. Amennyire tudjuk akár be is vonhatjuk őket a történetbe

– tette hozzá a klinikai szakpszichológus.

Azaz kiemelten fontos, hogy én, mint szülő hogyan reagálok. Én adok egy sokszor tudattalan mintát, amivel a gyerek nem tud mit kezdeni. Például, ha nézzük a híradót este és elkezdem mondogatni, hogy ezért és ezért olvadnak a jéghegyek, azzal csak nyomás alá helyezem őt. Azonban, ha például én szelektíven gyűjtöm a szemetet, nem veszek fújós dezodort, komposztálok, akkor már a gyerek nyelvén el tudok mondani, hogy ez ezért és ezért van. És máris adok egy megoldást a kezébe, amit ő is ért. Azaz nem alakul ki a tehetetlenség érzése

– hozta fel példaként Gyarmati Rita.

Tehát összességében a szülő feladata az, hogy megismerje mi zajlik a gyerekben, hogyan gondolkozik a helyzetről. A nyitja a dolognak pedig az, ha az ő nyelvén szólalunk meg. Ez pedig csökkenteni fogja a gyerekek félelemérzetét.

De vajon melyik az a pont, amikor már szakember segítségét kell kérni? Mik azok a jelek, amikről tudni lehet, hogy baj van? Vannak egyáltalán ilyen konkrét jelek?

Kérjünk segítséget, ha baj van

Gyerekek esetében akkor kell szakemberhez fordulni, ha drasztikusan megváltozik a viselkedésük. Azaz változás áll be a fizikai, érzelmi viselkedésükben, a reakciójukban. Például, ha levert, szomorú, visszahúzódó és agresszívvá válik, vagy pont ellenkezőleg: teljesen merevvé, passzívvá minden téren. Azt kell egyszóval megfigyelnünk, hogy a korábbi rutinszerű viselkedésében beáll-e valamilyen változás. Ekkor érdemes bevonni egy szakembert, hogy rájöjjünk mi áll a háttérben. Persze azt nehéz lesz kimatekozni, hogy ez most biztos a gazdasági világválság következménye, de fontos, hogy a gyerek verbalizálni tudja a benne lévő feszültséget, félelmet

– mondta Makai Gábor, amivel Gyarmati Rita is teljesen egyetértett.

EZ IS ÉRDEKELHET

A generalizált szorongás tünetei: mi az a generalizált szorongás, hogyan küzdjünk ellene?

Mi az a generalizált szorongás, mi a generalizált szorongás BNO kódja, mik a generalizált szorongás testi tünetei? Generalizált szorongás: mik a generalizált szorongás tünetei?

Azt gondolom, hogy leginkább akkor érdemes szakemberhez fordulni, amikor pszichoszomatikus tünetei vannak a gyereknek. Azt azonban nehéz felvázolni, hogy mik azok a tünetek, amikre mindenképpen figyelni kell, hiszen minden gyerek más és más. Azaz abból kell tudunk kiindulni, hogy önmagához képest változott-e. Ha például két hete nem alszik, vagy nem mer bemenni az iskolába, hányingere van. És ezek eddig nem voltak rá jellemzőek. De az alvásnál ugyanúgy lehet gyanús a sok alvás is, mint a kevés, attól függően, hogy eddig milyenek voltak a gyerek szokásai

– fűzte hozzá Gyarmati Rita, külön kiemelve, hogy nem lehet általános tüneteket keresni. Mindig a gyerekünk viselkedésének változását kell figyelni, és érdemes a gyerekünkkel őszintén, partnerként beszélni. De mindig a korának megfelelő nyelvezettel, hogy ő is megértse a helyzetet.