Kiderült az igazság a mérgező hazai élelmiszerekről: kevés vásárló tudja, mit is vesz meg valójában

Nemrég jelent meg a Netflixen egy új dokumentumfilm-sorozat, a Megmérgezve, ami az Egyesült Államok-beli élelmiszerbiztonsági helyzettel foglalkozik. A film pedig elég borús képet fest. Eszerint ugyanis minden sarkon (egészen pontosan salátalevélen) leselkedik ránk a halál. A CashTag ezt a sorozatot vette legújabb epizódjában alapul és annak próbált utánajárni, hogy mi a helyzet a hazai élelmiszerbiztonsági helyzettel.

Ráadásul a témának most különösen van aktualitása, ugyanis alig pár nappal ezelőtt derült ki, hogy a BME gólyatáborában tömeges ételmérgezést kaptak a diákok. Nemrég pedig a Nébih tartott ellenőrzést, ahol olyan húsokat vizsgáltak, amit grillezéshez szoktak használni. A vizsgált húsok esetében pedig meglepően sok volt az, ami szalmonellával fertőződött. A kérdés pedig adja magát: mennyire veszélyesek az élelmiszerek, amiket fogyasztunk itthon?

Ahogyan azt a Netflixen futó sorozatban is kiemelik, az e.coli baktériumnak rengeteg fajtája létezik, amik közül a legtöbb ártalmatlan. A legtöbbet hétköznapi emberként az O-157-es variánssal találkozhatunk, ami súlyos betegségeket okozhat.

Alapvetően e.coliból, ugyanúgy, ahogyan például Kovács vezetéknevű emberből, rengeteg van. Ezek a mikrobák pedig különböző habitussal bírnak, de egy nagy családba tartoznak. Azonban különböző a hatásuk. Az O-157-es e.coli azért egy rendkívül ismert baktérium, mert ez okozta Amerikában a nagy hamburgermérgezést, még évtizedekkel ezelőtt. Ez a baktérium a vesét teszi tönkre, így visszafordíthatatlan a hatása és könnyen végződhet halálla

– magyarázta Dr. Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem, Élelmiszerlánc-tudományi Intézetének igazgatója, hozzátéve, hogy ennek a variánsnak az előfordulása rendkívül széleskörű.

Amikor az Állatorvostudományi Egyetemen a hallgatókat oktatom, mindig egy pohár frissen facsart narancslevet hozok fel példának. Az e.coli ugyanis nem feltétlen állati eredetű termékekben jelenik csak meg, hiszen ez egy bélsár baktérium. Persze, ha bélsárról beszélünk, akkor az első gondolatunk az, hogy akkor az állatnak a feldolgozása során megsérült a bélcső, ami szennyezte az állati húst és ezt követően a hús feldolgozásánál a nem megfelelő hőkezelés miatt bekerült a szervezetünkbe

– tette hozzá Süth Miklós. Az igazság azonban az, hogy sokkal több fertőzés köthető salátákhoz, mint darált marhahúshoz manapság. A probléma ugyanis az, hogy az állatokat általában összezsúfoljuk, és ha akár egy is hordozza magában a veszélyes kórokozókat, akkor ha azt kiürítik és a trágya belemosódik a patakokba, vagy az öntözőcsatornába, akkor már kész is a baj.

De vajon mennyire biztonságosak a magyar élelmiszerek? Mi a jelenkor legnagyobb élelmiszerbiztonsági kockázatai? Süth Miklós szerint ezekre a kérdésekre nem egyszerű a válasz, ugyanis a jelenkor legnagyobb élelmiszerbiztonsági kihívásai és kockázatai maguk a személyek, akik részt vesznek az élelmiszerláncban.

Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki megjelenik az élelmiszerláncban, az kockázatot jelent az élelmiszerre, a fogyasztókra. Éppen ezért is van Magyarországon élelmiszerlánc-felügyeleti bizottság, hiszen nem lehet az egyes szakaszokat külön vizsgálni. Ráadásul az élelmiszerbiztonsági események legnagyobb része az az otthoni háztartásokban történik

– mondta el az igazgató. Ennek oka pedig az, hogy ma már nem követjük nyomon az egész utat, amit az élelmiszer bejár, mielőtt a tányérunkra kerül, hiszen egyre kevésbé van arra lehetőségünk, hogy mindent megtermeljünk az otthonunkban. De vajon mennyire veszélyesek az itthon kapható élelmiszerek? Tényleg csak a bio zöldség-gyümölcs a megoldás?

EZ IS ÉRDEKELHET

Durva betegség söpört végig a Balatonnál: mitől lettek rosszul a táborozók?

A BME gólyatáborában volt tömeges rosszullét, egyelőre nem tudni pontosan, mi okozta.

Könnyen megfertőződhetünk

Azt, hogy könnyen vagy nehezen találkozhatunk fertőzött élelmiszerrel nem lehet megmondani. Nem nagyon lehet erre válaszolni, és nem azért, mert nem akarok. Hanem mert abban a pillanatban az élet meg fog cáfolni. Mert kiderül, hogy levesszük a polcról a fagyasztott kukoricát, és kiderül, hogy lisztéria van benne. Ez pedig mindig előfordulhat. Ezért mondom, hogy egy fontos dolog van: a fogyasztónak tudnia kell, hogy melyik terméket hogyan kell elfogyasztani

– magyarázta Süth Miklós, aki arra is kitért, hogy az organikus élelmiszer koránt sem jelenti azt, hogy az biztonságosabb, mint társai.

Az organikus élelmiszer egy olyan termelési folyamatot jelent, amelyik az előállítás mikéntjére vonatkozik. Pusztán annyit jelent, hogy kevesebb vegyszerrel kezelték. Az organikus baromfiban is lesz szalmonella

– mondta el a szakértő.

Tehát lényegében semmi sem garantálja azt, hogy baktérium mentes élelmiszert vásárolunk, annak ellenére sem, hogy az európai szabályozás sokkal szigorúbb, mint az amerikai.

Itt az EU-ban azért lényegesen jobb a helyzet, és lényegesen szigorúbb, már csak azért is, mert nem csak az élelmiszergyártókat, meg a kereskedőket ellenőrzik, hanem már a mezőgazdasági termelést is. Tehát mindenkinek tudom javasolni, hogyha úgy gondolja, akkor vágjon bele mezőgazdasági termelésbe vagy élelmiszergyártásba, élelmiszerárusításba, nyisson egy kis lángosos büfét a Balatonon, és észre fogja venni, hogy mennyi előírásnak kell megfelelni, meg milyen higiéniai szabályoknak, és akkor rá fog jönni, hogy egyébként ez mennyire százszorosan is túlbiztosított rendszer

- fűzte hozzá Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.

Ha pedig többet szeretnél tudni az itthon és az uniós szabályozásokról, az élelmiszerbiztonságról, akkor a CashTag legújabb epizódjából többet is megtudhatsz.

Fotó: CashTag