Mik az autoimmun betegség tünetei, mitől alakul ki az autoimmun betegség?

Cikkünkben az autoimmun betegségek kapcsán nyújtunk általános jellegű tájékoztatást olvasóinknak: eláruljuk, mi az az autoimmun betegség, mi az autoimmun betegség jelentése és mi az autoimmun betegség tünetei, illetve, hogy mitől alakul ki az autoimmun betegség szerveinkben, szervrendszereinkben. Amellett, hogy leírjuk, hogyan alakul ki az autoimmun betegség, azt is eláruljuk, diagnosztizálható-e az autoimmun betegség vérkép alapján, milyen autoimmun betegség típusok léteznek (pl. pajzsmirigy autoimmun betegség, emésztőrendszeri autoimmun betegség)!

Mi az autoimmun betegség jelentése?

Az „autoimmun betegség” kifejezés alatt egy olyan betegségcsoportot értünk, melyek esetében a szervezet védekezőképességében zajlik le valamilyen „rendszerhiba”. Ilyen esetekben a szervezet védekezőmechanizmusa tévesen idegenként, ellenségként kezeli az egészséges szervezet saját sejtjeit és megtámadja azokat (normális esetben csak az elhajt sejtek ellen lépne fel). Az autoimmun betegségek lehetnek szervspecifikusak (egy adott szerv autoimmun eredetű megbetegedése – pl. pajzsmirigy autoimmun betegség), illetve ún. poliszisztémás, azaz több szervet, szervrendszert érintő betegségek is.

Az autoimmun betegség előfordulása, gyakorisága

Az autoimmun betegség jelensége közel sem olyan ritka, mint azt gondolnánk: becslések szerint a lakosság 1-2%-a érintett valamilyen formájával, de az egyes szerveket érintő autoimmun kórképek még ennél is gyakoribbak lehetnek (nehéz pontos becsléseket adni az autoimmun betegek számáról). Az autoimmun betegség előfordulása alapvetően nincs összefüggésben az életkorral (középkorúaknál valamivel gyakoribb lehet az autoimmun betegség), viszont egyes betegségek akár ötször gyakoribbak lehetnek nőknél, mint férfiaknál (nem minden autoimmun betegség esetében van ilyen nemi alapú arányeltolódás).

Mik az autoimmun betegség tünetei?

Az autoimmun betegségek népes családjába számtalan kevésbé súlyos vagy súlyosabb betegség tartozik, éppen ezért lehetetlen általános, a különféle szindrómákra is igaz tüneteket felsorolni. Az autoimmun betegség tünetei közt a leggyakoribbak a különféle gyulladásos tünetek, az ezzel járó hőemelkedés, láz, de a gyakori autoimmun betegség tünetek közé tartozik a vérszegénység, a fáradékonyság és a hajhullás is. Ezek az alapvető tünetek összefüggenek: a szervezetben az autoimmun folyamatok lezajlása során gyulladások jönnek létre, melyek gátolják a vasanyagcserét, ezzel vérszegénységhez, gyengeséghez vezetnek.

Az autoimmun betegség bármelyik szervet érintheti (pl. lehet vese, szem, bőr, ízület, szívburok vagy pajzsmirigy autoimmun betegség is). Az autoimmun betegségek jellemzően hullámzóan jelentkeznek: egy aktív, gyulladásos fázist egy lenyugvó, visszahúzódó fázis követ, amikor látszólag „minden rendben” van. A beteg szervezetében a (sokszor maradandó) károkat a gyulladásos fázisok okozzák, melyek miatt romolhat a szervek állapota, sőt, teljesen tönkre is mehetnek azok.

Mitől alakul ki az autoimmun betegség?

A betegek részéről a leggyakoribb kérdések közé tartozik, hogy mitől alakul ki az autoimmun betegség, vagy hogy hogyan alakul ki az autoimmun betegség egy korábban teljesen egészségesnek mondható szervezetnél. Nos, az autoimmun betegség kialakulása kapcsán nem tudunk olyan tényezőt felmutatni, ami általános érvényű lenne minden beteg esetében - az autoimmun betegségek kialakulása mögött számtalan ok meghúzódhat: ilyen a genetikai hajlam, sejtmutáció, bakteriális vagy vírusos eredetű fertőzések, környezeti okok, de élelmiszerallergiák és pszichés tényezők is álhatnak az autoimmun betegség hátterében.

Autoimmun betegségek: milyen orvos diagnosztizálja, kezeli őket?

Az autoimmun betegség kezelőorvosa lehet immunológus vagy szervspecifikus szakorvos is (pl. gasztroenterológus szakorvos), mindez attól függ, hogy milyen jellegű autoimmun betegségről van szó. Az autoimmun betegség esetében a szakorvosok különféle diagnosztikai kritériumokat, pontrendszereket állítanak fel: ha elegendő számú „rossz pont” gyűlik össze, illetve, ha azok kiadnak egy mintázatot, az valószínűsíti az autoimmun betegség fennállását.

Az autoimmun betegség diagnosztizálása kapcsán elmondhatjuk, hogy minél szervspecifikusabb egy autoimmun betegség, annál könnyebb azt diagnosztizálni. Az autoimmun betegség vérkép alapján sajnos nem diagnosztizálható, egyedül a kimutatható gyulladások és vérszegénység utalhatnak rá (fontos kiemelnünk, hogy a vérszegénység egy gyakori egészségügyi probléma, ami mögött általában egyszerű életmódbeli tényezők állnak, nem pedig autoimmun betegség!). Egyes autoimmun betegségek diagnosztizálása évekig elhúzódhat az egyedi, nem specifikus tünetekből kifolyólag, ami a betegek számára lelkileg is megterhelő lehet.

Az autoimmun betegség kezelése, gyógyulási esélyei

Egy szervspecifikus autoimmun betegség esetében a szerv szakorvosa, rendszerbetegségek esetén pedig jellemzően immunológus szervezi meg az autoimmun beteg kezelését immunológiai gyógyszerekkel, hormonokkal, szteroidokkal, biológiai terápiával. Az autoimmun betegség kezelése esetében a szakorvos célja lehet a szerv megmentése, eredeti funkciójának visszaállítása, illetve az immunrendszer gátlása (szteroidok, bázisterápiák).

Habár bizonyos súlyos autoimmun betegségek ellen (pl. Sclerosis multiplex) a tudomány jelenlegi állása szerint nem ismerjük a gyógymódot, illetve az autoimmun betegség szervi szövődményeit sem lehet „visszacsinálni”, az esetek többségében szakszerű kezelés mellett jól kordában tartható egészségügyi problémákról van szó. Az autoimmun betegség kezelése során – a betegség jellegétől függően – kerülni kell a gyulladásos periódusokat előidéző, serkentő tényezőket, illetve oda kell figyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a mozgásra (ha az egészségi állapotunk ezt engedi), de a túlzott sterilitást kerülni kell.