Esélytelen lenne Magyarországon a további nyugdíjkorhatár-emelés? Súlyos adatok láttak napvilágot

Az Eurostat friss adatai szerint Európában Máltán vár a legtöbb - csaknem 69 - egészségben eltöltött év a lakosokra születéstől kezdve, a legkevesebb - kevesebb mint 54 év - pedig Lettországban. Az uniós átlag 2021-ben 63,6 év volt, amelynél a magyarokra váró egészséges életévek száma valamivel alacsonyabb (62,5 év), de ezzel még mindig előzzük az osztrákokat (61,8 év), hollandokat (60,3 év), horvátokat (58,6 év), szlovákokat (56,8 év). A svédek, olaszok, írek, franciák viszont sokkal jobb helyzetben vannak.

A statisztikákból az is kiderült, hogy a 65 év felettiek a friss, 2021-es adatok szerint mennyi egészségben eltöltött évre számíthatnak. Az EU-tagállamokban ez átlagban 9,7 év, míg Magyarországon 7,5 év. Ezzel már nem tartozunk a középmezőnybe, inkább a sereghajtókhoz állunk közelebb. Még mindig jobb nálunk a helyzet, mint Romániában (4 év), vagy Szlovákiában (5 év), de például az osztrákoktól (9,5 év), szlovénektől (10,7 év) jócskán le vagyunk maradva. A listát vezető svédekről, írekről, franciákról nem is szólva:

Az Unióban a 2020-as évben egyértelműen nagy változást hozott, ismét csökkenni kezdett a várhatóan egészségben eltöltött évek száma - ebben nem kis szerepe lehet a koronavírus világjárványnak, és a későbbi válságoknak. Az átlagos 64,6 évről (2019) csökkent az utolsó adatok szerint 63,6 évre az egészséges életévek várható száma születéskor (2021). Magyarországon viszont 2020-ban az átlag tovább emelkedett, 2020-ról 2021-re pedig stagnált.

Érdekes módon az EU-ban a 65 éves korosztály tekintetében 2019-ről 2021-re szintén visszaesés mutatkozott, de kisebb mértékű, mint a születéskori adatokban. Magyarországon pedig 2020-ról 2021-re enyhe csökkenés látható. Ahhoz, hogy megértsük, miért alakultak így a statisztikák, tudni kell, hogy az életkorra vetített halálozási adatok mellett ennek a mutatónak a számításához a vélt egészséget veszik alapul. Vagyis azokat a felméréseket, amelyek önbevallásos módszerrel vizsgálják a lakosok egészségi állapotát.

A járvány eltagadhatatlan hatása volt a magyaországi halálozási statisztikákban, illetve az általános egészségi állapotot mutató adatsorokban, hogy csökkent a krónikus betegek aránya, miközben a többlethalálozást a koronavírusnak tulajdonítják. Ez a képlet sem olyan egyszerű természetesen, hogy a pandémia főként a krónikus betegek körében szedett áldozatokat, ami miatt "javult" a betegek aránya a teljes lakosság szintjén. Hiszen a járványnak közvetett hozadékai is voltak ezen túlmenően, mint például a betegellátás korlátozottsága, a stressz, szorongás állandósulása, az elmaradt szűrések miatt rejtve maradó betegségek.

Félegészséggel telik a hátralévő idő

Azt is vizsgálja az európai statisztikai hivatal, hogy a teljes várható élettartamból hány évet tölthetnek el egészségben a lakosok. Ez azért fontos mutató, mert lehetséges, hogy például az olaszok több mint 10 évet tölthetnek még elvileg átlagban egészségben 65 éves koruk felett - ez a várható élettartamhoz képest azonban "csak" 51,2 százalék. Míg egy svéd 14,6 egészséges évre számíthat, ez azonban már számukra a várható hátralévő idő 70 százaléka.

Az EU-ban az átlag 2021-ben 50 éves korban 60,5 százalék volt, Magyarországon magasabb, 63,1 év. Éppen az utóbbi években, 2020-tól kerültünk ebben az uniós átlag elé. Ha ugyanezt megvizsgáljuk 65 éves korban is, akkor még le vagyunk maradva, de töretlenül közelítünk az EU-átlaghoz. Egy nyugdíjas korú magyar 2021-ben már a hátralévő éveinek csaknem felét, 48,3 százalékát tölthette el egészségben.

Reális így a nyugdíjkorhatár emelése?

A kérdést korábban a Bankmonitor megvizsgálta annak tükrében, hogy európai összevetés milyen kilátásaik vannak a nyugdíjasoknak, és mekkora a nyugdíjkorhatár. Megállapították, hogy a tavaly befejeződött korhatáremelési menetrend következtében az egészséges várható élettartam férfiak és nők esetében is alulmúlja Magyarországon az általános nyugdíjkorhatárt. Ebből a szempontból kifejezetten nehéz a magyar helyzet: számos európai országban lényegesen jobb kilátásaik vannak az időseknek, mégis alacsonyabb nyugdíjkorhatár van érvényben. A már most is meglehetősen feszes állapotok miatt tehát azt mondhatjuk, hogy középtávon egyelőre kevéssé reális forgatókönyv a magyar korhatár további emelése - írták.

Hosszú távon azonban minket is erősen érinteni fog a visszafordíthatatlan elöregedési folyamat. A következő szűk 40 évben 72 százalékkal fog nőni az egy aktívra jutó idősek száma, míg az európai átlag ennél némileg alacsonyabb, várhatóan 69%. Mai ismereteink szerint így előbb-utóbb valószínűleg ismét napirendre fog kerülni a nyugdíjkorhatár-emelés, máskülönben az egyre csökkenő arányú aktív generációk nem lennének képesek gondoskodni az egyre nagyobb arányú idősebb korosztály megélhetéséről - állapította meg az elemzés.