Egyre több idős magyar szenved súlyos nyavajáktól: őket fenyegeti elsőként a teljes lebetegedés réme

Nem újdonság, hogy Magyarország rosszul teljesít a nemzetközi összevetésekben az egészségügyi statisztikákban. Az Eurostat friss adatai szerint ez nem is változott a krónikus betegségeket és állandósult egészségügyi problémákat tekintve. Európai összevetésben a magyarok körében magas a hosszú ideje fennálló betegséggel, egészségügyi problémával élők aránya, csaknem 10-ből egy 16 éven felüli lakost érintett 2022-ben. Ezzel a 7-dik legrosszabb arányt mutatjuk fel a vizsgált országok közül a kontinensen, akárcsak 2021-ben. Azonban az arány romlott 2021 óta, 0,9 százalékponttal.

A sor elején a finnek állnak, ahol a felnőtt lakosság 53 százaléka szenved hosszú ideje fennálló egészségügyi gondoktól. Az észtek, portugálok, svédek, lettek és franciák körében is 40 százaléknál magasabb ez az arány. Magyarországon a 16 éven felüli lakosság 39,3 százalékát érinti a probléma, míg az EU-átlag 36,1 százalék. A legszerencsésebbek ilyen szempontból az olaszok, ahol mindössze 17,9 százalékos a felnőtt lakosság érintettsége:

Akárcsak Magyarországon, az Európai Unió országaiban is romlott az arány 2021 óta. számottevő javulást csak az olaszok, horvátok, bolgárok és luxemburgiak tudtak felmutatni. A leginkább Szlovéniában, Franciaországban, Hollandiában, Finnországban, Csehországban, és Belgiumban romlott a helyzet.

Ha viszont az idősödő korosztály helyzetét vizsgáljuk, mindjárt látható, hogy a magyar idősek közül 10-ből 8-an élnek együtt valamilyen hosszú ideje fennálló betegséggel, vagy egészségügyi problémával. Ez rendkívül magas arány, Európában a harmadik legrosszabb, csak Ciprus és Észtország előzi hazánkat. Az időseknek viszont kevesebb mint fele szenved valamilyen tartós egészségügyi problémától Írországban, Dániában, Belgiumban, Olaszországban és Luxemburgban. Az EU-átlag 61,5 százalék volt 2022-ben.

Ez az arány is emelkedett, nagyobb mértékben is, mint a teljes felnőtt lakosság körében. Az EU-ban 1,4 százalékponttal, míg nálunk 1,3 százalékponttal. A franciáknál 5 százalékponttal, a svédeknél 4-gyel nagyobb a tartós egészségügyi problémákkal küzdő idősek száma, a lengyeleknél, letteknék, cseheknél is több mint 3 százalékpont a romlás mértéke.

Csalóka volt a javulás?

Érdemes hosszabb időtávon is megvizsgálni a statisztikákat, mivel az utóbbi évek számaira jelentősen hathatott a koronavírus világjárvány. A KSH adatbázisa alapján is jelentősen csökkent a krónikus betegek aránya a magyar népesség körében 2021-ben, azonban ezt nem tekinthetjük javulásnak. Sokkal inkább arról van szó ugyanis, arra mutatnak a koronavírus hatásait vizsgáló kutatások, hogy a krónikus betegek körében sokkal jelentősebb volt a halálozási arány a járvány következtében. Bár 2020-ban is jelentős volt a többlethalálozás, a legtöbb áldozatot a delta hullám szedte 2021-ben.

Amikor tehát visszaesésről beszélünk, akkor a statisztikák mögött inkább az áll, hogy sok krónikus beteg - akik a veszélyeztetebb csoporthoz is tartoztak - elhunyt a járvány alatt, emiatt csökkenhetett jelentősen a teljes lakossághoz viszonyított arányuk. Továbbá már az is tudható, hogy a koronavírus okozta bezárkózás, a vizsgálatok halasztása feltáratlanul hagyott rengeteg betegséget, hiszen a betegek nem jutottak el vele az orvoshoz, így nem is lettek diagnosztizálva. Ezek tükrében érdemes látni a 2022-re történt emelkedést is a hosszú ideje fennálló betegséggel, egészségügyi problémával élők arányában.

Az EU-átlag és a magyar adatok közti eltérésben érdekes, hogy Magyarországon az érintett betegek aránya 2017 óta stabilan 39 százalék felett alakult, melybe a járvány hozott visszaesést. 2022-re azonban látszik, hogy ismét emelkedett az arányuk. Az unióban azonban 2017 óta csökkenő trend mutatkozott, amelyet 2021-ben stagnálás tört meg, ezt követte 2022-ben az emelkedés.

Az érintett idősek arányán pedig 2019 óta nem sok változást látni az EU-ban, csak 2022-re történt emelkedés. Lehetséges, hogy most kerültek felszínre a világjárvány okozta szövődmények. Magyarországon mindeközben azonban 2019 óta enyhén emelkedő tendencia látszik, annak ellenére, hogy össztársadalmi szinte látszik a feltehetően a járvány okozta visszaesés. Bár hazánkban nem romlott az átlaghoz viszonyítva szignifikánsan az idősek körében a tartós egészségügyi gondokkal küzdők aránya 2021-ről 2022-re látszólag, a helyzet egyértelműen sokat romolhatott. Hiszen a statisztikákból kieső elhunytak ellenére is ugyanúgy nőtt az érintettek aránya.

Nehéz helyzetben vannak a magyar idősek 2023-ban

A Pénzcentrum online kutatást végzett 2023. február 13-a és március 13-a közötti időszakban, főként nyugdíjasok körében. A kutatás célja volt, hogy felmérje a magyar nyugdíjasok anyagi helyzetének, egészségi állapotának megítélését a 2022-es válságok sújtotta évre vonatkozóan. A kutatást egy évvel korábban szintén elvégeztük, akkor a koronavírus magyarországi megjelenése óta eltelt időszakban végbement változásokat vizsgálva.

A felmérésre kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a nyugdíjasok egészségügyi állapota Magyarországon 2022-ben tovább romlott. Amíg 2022-ben még minden hatodik magyar nyugdíjasnak problémát okozott a mindennapokban a rossz egészségi állapota, az arányuk 2023 elejére csaknem 20 százalékra nőtt. Az idősek több mint felének romlott kisebb-nagyobb mértékben az egészsége az felmérés időpontjához képest eltelt egy évben és 33 százalékuk további egészségromlásra számított 2023-ban is. A kutatás eredményeiről részletesen ebben a cikkben írtunk:

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt élnek a legegészségesebb magyar nyugdíjasok: sok idősnek fogalma sincs, mi vár rá 2023-ban

Az idősek több mint felének romlott kisebb-nagyobb mértékben az egészsége az elmúlt egy évben és 33 százalékuk további egészségromlásra számít 2023-ban.