Hemzsegnek az élelmiszerekben az olyan anyagok, mint az aszpartám: nagyon hosszú a fekete lista

Az aszpartám-ügyben időközben megszólalt a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is. Hangsúlyozták, hogy az összes élelmiszerbiztonsággal foglalkozó nemzetközi hatóság (az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának értékeléséért felelős tudományos testülete és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), valamint a WHO közös szakértői bizottsága (JECFA)) ismét megerősítette az aszpartám biztonságosságát. Nem változtattak a megengedhető napi beviteli értéken sem, maradt a 0-40 mg testtömeg kilogrammonként. Ezt a mennyiséget normális körülmények között nem fogyasztja el egy ember sem - nagyjából 9-14 db édesítőszerrel készült dobozos üdítőnek felel meg.

Miért került az aszpartám a rákkeltő anyagokat tartalmazó listára?

Annak ellenére, hogy az egészségügyi szervezetek szerint az aszpartám fogyasztása biztonságos, ha nem lépünk át irreális mennyiséget, tagadhatatlanul szerepel a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) biztosan vagy feltehetően rákkeltő anyagokat, tevékenységeket magában foglaló listáján. Amit ennek kapcsán sokan félreértenek, az az, hogy a listára kerülés nem jelenti automatikusan azt, hogy bizonyított a rákkeltő hatás! A felsorolás alapvetően 4 kategóriába sorolja az azon szereplő anyagokat, tevékenységeket:

• 1. csoport: rákkeltő hatású emberek esetén
• 2A csoport: valószínű, hogy rákkeltő hatású emberek esetén
• 2B csoport: lehetséges, hogy rákkeltő hatású emberek esetén
• 3. csoport: nem osztályozható az emberre gyakorolt rákkeltő hatás alapján

Az aszpartám a 2B csoportba került, a jelenlegi ismertek szerint elsősorban a májra lehet veszélyes. Fontos azonban látni, hogy milyen anyagok, tevékenységek vannak az egyes csoportokban, ez alapján jobban körvonalazható, mi a különbség az egyértelműen, valószínűsíthetően, vagy esetlegesen rákkeltő anyagok és tevékenységek között. A kategóriák nem skálát jelentenek, hanem azt mutatják meg, mennyi az esélye, hogy egy anyag rákkeltő lehet. Egyes anyagokkal, tevékenységekkel kapcsolatban már teljesen biztos és bizonyított az ilyen hatás, más anyagok esetében még kérdéses.

Az 1. csoportba a 2023. július 21-én érvényes lista szerint 127 ágens tartozik, köztük olyan ismert rákkeltő tényezők, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a HPV egyes típusai, az UV-sugárzás (pl. szoligépeké), a plutónium, az urán vagy a röntgen- és gammasugárzás és az azbeszt.

A 2A csoportba sorolt 95 ágens között találjuk például a fodrász és borbély szakmát, a maláriát, az éjszakai műszakos munkát, vagy a vörös hús fogyasztását, vagy a túl meleg italok (>65°C) ivása. A 2B csoport, ahová az aszpartámot sorolták, 323 ágenst tartalmaz. Ide tartozik a benzin, a szénpor, az ólom és nikkel, a naftalin, az alacsonyfrekvenciás mágneses mezők, vagy a foglalkozások közül az ács, asztalos munka, a textilgyártás, vagy a bitumennel való aszfaltozás is. De az aszpartám mellett lehetséges, hogy rákkeltő a kávésav - ami megtalálható a kávéban, borban, teában, vagy a propolisban is -, de még az Aloe Vera kivonat is! Ez alapján látható, nagyjából mit jelent az aszpartám "lehetséges, hogy rákkeltő" csoporthoz sorolása.

Ahogy azt a WHO is közölte: nem áll rendelkezésére meggyőző bizonyíték az aszpartám egészségkárosító hatásáról. (Ez még nem bizonyítja, hogy teljesen biztonságos.) 

A 3. csoport 500 ágense közé tartozik a tea, kávé, mate fogyasztás, a fogászati alapanyagok, a hajfestésre használt termékek, vagy például a higany is. Itt fontos megjegyezni, hogy egy anyag, attól hogy nem okoz (bizonyítottan) rákot, még lehet rossz, pl. toxikus hatása a szervezetre! Egyalátalán nem ugyanazt a hatást fejti ki az eegészségre egy kanálnyi higany, vagy egy kanál kávé elfogyasztása - rákkockázat szempontjából viszont azonos csoportban van a két anyag.

Akkor most egészségtelen az aszpartám, vagy sem?

Ahogy írtuk, az egészségügyi szakértők véleménye megegyezik abban, hogy a napi beviteli korlát betartásával az aszpartám fogyasztása a rák szempontjából biztonságos. Minden aspektust természetesen még nem vizsgáltak.

Fontos azonban a teljes kép alapján megközelíteni a kérdést: az édesítőszereknek általánosságban az a pozitív élettani hatása, hogy cukorpótlóként szolgálnak. A cukorról pedig köztudott, hogy számos kór kialakulásában játszik szerepet. A cukorfogyasztás kiváltására alkalmazott édesítőszerek ebből a szempontból mindenképpen előnyösek a szervezetnek. Ahogy az köztudott, Magyarországon az elhízás, túlsúly óriási közegészségügyi probléma, a lakosság jelentős részét érinti.

Arra nincs azonban bizonyíték, hogy az édesítőszerek biztosan segítenék a testsúly szabályozását. Egyes szakértők még káros is lehet, ha le akarunk szokni az édességekről, ha cukormentesre térünk át, mert így az édes íz utáni sóvárgás nem csillapodik idővel, ugyanúgy megmarad.

Amit érdemes viszont mérlegelni, hogy az egészségesebb életmód érdekében mellőzzük a cukrot - de ha lehet akkor a feldolgozott élelmiszereket is (amelyek készülhetnek édesítőszerekkel). Az olyan édesítőszereket tartalmazó élelmiszerek, mint az aszpartám, jellemzően feldolgozottak, így bár egyes egészségügyi célokban segíthetnek, más szempontból károsak lehetnek.

Látható, hogy az egészség szempontjából mindig a legjobb, ha nem csak a részletekre koncentrálunk, minthogy elkerüljük a cukorbevitelt, vagy kerüljük a feldolgozott ételek fogyasztását! Mindig a nagyobb egészre érdemes koncentrálni, hogy mi hasznosabb a szervezet számára: egy tea cukorral, egy édesítőszeres üdítő, vagy pl. egy cukor és adalékanyag mentes ital. Sok példát lehetne említeni, de a lényeg, hogy a fő kérdés nem az, mi tartalmaz aszpartámot, vagy cukrot, és azt megpróbálni mindenáron elkerülni. Az a kérdés, hogy szükségünk van-e a konkrét termékre, és ha igen, a cukormentes alternatíva fogyasztásával járunk-e jobban.

Mi is az az édesítőszer?

Édesítőszerek a Nébih definíciója szerint olyan anyagok, amelyek édes ízt kölcsönöznek az élelmiszernek vagy az asztali édesítőszereknek. Már az ókorban használtak ólomcukrot (ólom-acetátot), például Rómában a mustot ólom edényben főztek, ebből édes szirup, ún. sapa keletkezett és ezzel bort és más élelmiszert ízesítettek,illetve tartósítottak. Ez az anyag évszázadokon át számos súlyos, gyakran halálos mérgezést okozott.

A szacharin volt az első mesterséges intenzív édesítőszer, amelynek felfedezése véletlen volt, Ira Remsen professzor és tanítványa Constantin Fahlberg toluol származékokkal kísérletezett (Johns Hopkins egyetem, 1879) és egyikük vegyszeres kézzel evett az ételnek intenzív édes íze lett. A neve a cukot latin nevéből a saccharum-ból származik.

A Nébih az édesítőszerek biztonságossága kapcsán azt írja, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékeli forgalomba hozatal előtt az élelmiszer adalékanyagok biztonságosságát (2002 előtt Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság – SCF), folyamatosan újraértékeli a 2009 előtt engedélyezett adalékanyagokat és ún. ADI (Acceptable Daily Intake, elfogadható napi bevitel) értéket állapít meg (elegendő adat esetén) kísérleti állatokon végzett toxikológiai vizsgálatok alapján. Ez alapján az EU-ban, így Magyarországon is engedélyezett édesítőszer az aszpartám.

A cukoralkoholok (poliolok) olyan cukorszármazékok, melyekben a keton ill. aldehid csoport helyett hidroxil csoport van. Jellemzőjük, hogy csak részben szívódnak fel, cukrokhoz képest jóval kevesebb energiabevitelt biztosítanak és hűsítő hatásuk van, mivel oldódás közben hőt vonnak el a környezetüktől. További jellemzők a cukorhoz hasonló íz, hőstabilitás, pH stabilitás, hőkezelésre nem barnul, segít megtartani a nedvességet, térfogat, tömeg cukorhoz hasonló így alkalmasak pl. piskóták sütéséhez is, alacsony glikémiás index, viszont nagyobb mennyiségben puffadást, hasmenést okoznak (legkevésbé az eritrit) és kutyáknak nem adható - írja a Nébih honlapja.

A cukoralkoholok felhasználása igen sokféle lehet, megtalálhatók cukormentes édességekben (pl. cukorkák, rágógumik, bevonatok, zselék,  karamellek), egyes csokoládékban, sütőipari termékekben (pl. piskóták, kekszek, müzli szeletek), tejtermékekben, fagylaltokban, jégkrémekben, dzsemekben. Asztali édesítőszerek, gyógyszerek és fogkrémek is tartalmazhatnak cukoralkoholokat.

A különféle édesítőket is nagyon sok területen használják, nemcsak rágógumikban, üdítőkben, édesítőtablettákban, cukorkákban, édességekben, hanem pl. ugyancsak tejtermékekben és gyógyszerekben is. Az aszpartámot akkor is nehéz lenne elkerülni a mindennapokban, ha valaki nem fogyaszt cukormentes üdítőket. A Nébih listáján az alábbi édesítőszerek szerepelnek:

Így lehet rajta spórolni

Napjainkban számos cukorpótló áll a diétázók és cukorbetegek rendelkezésére, azt viszont kevesen tudják, hogy azokhoz a patikában is hozzájuthatnak - esetenként féláron. A Pénzcentrum korábban utánajárt, hogy milyen lehetőségeik vannak a betegeknek, fogyókúrázóknak és tudnak-e ezekkel valójában élni, vagy sem. Kiderült, hogy akár a háziorvos is felírhatja receptre az édesítőszert, amelyet a páciens a patikában TB-támogatással válthat ki. Erről a lehetőségről azonban kevesen tudnak:

EZ IS ÉRDEKELHET

Diétázók, figyelem! Ezzel a trükkel juthattok féláron édesítőszerhez

Főként a cukorbetegek számára jelenthet nagy segítséget a vényre felírt nagyobb kiszerelésű cukorpótló, de a diétázóknak is ugyanúgy felírhatja az orvos.