Kínzó gyerekbetegség bukkant fel újra Magyarországon: rengeteg a beteg, ezek a tünetei

A skarlát, tudományos nevén scarlatina megbetegedés hátterében bakteriális fertőzés áll. A Streptococcus pyogenes baktérium főként kisgyermekek körében terjed, rájuk veszélyes, viszont más életkorban is előfordulhat skarlátos megbetegedés. A skarlát ma már antibiotikummal jól kezelhető, az utóbbi években vissza is szorult a jelenléte - főként a koronavírus világjárvány alatt feltehetően a járványügyi szabályok szigorú betartásának következtében - 2023-ban azonban újra felfutóban van a betegség.

Az NNK által közölt éves adatokból kiderül, hogy 2020-tól jelentősen visszaszorult a skarlátos megbetegedések száma. Azok az intézkedések, amelyeket meghoztak a koronavírus terjedsének meggátlására, mint a szociális távolságtartás, maszkviselés szabályai, illetve a sokszor zárva tartó iskolás, óvodák nem kedveztek más betegségek terjedésének sem. Így alakulhatott, hogy amíg 2019-ben 3739 megbetegedést regisztráltak, addig 2020-ban mindössze 1434-et. 2021-ben még inkább visszaesett a skarlátos esetek száma, 2022 második felében azonban már látható egy felívelés, ami 2023-ban is folytatódott. A pandémia veszélyeinek elmúltával úgy tűnik, visszatért a skarlát.

Ezt onnan tudhatjuk, hogy az NNK nemcsak éves jelentést, hanem heti jelentéseket is közöl a leggyakoribb fetőző betegségekről. A legutolsó közlés szerint, amely az év 26. hetéig, vagyis az év feléig tart, idén már 5 976 beteget regisztráltak! Ez több mint bármelyik év teljes betegszáma az elmúlt 10 évben. 2022-ben az első félévben mindössze 406 beteget tartottak számon, csak az év második felében lobbant be a járvány.

Nyáron kevés a fertőzés, de ősszel újra fellángolhat a járvány

A korábbi évek tapasztalatai szerint nyáron visszaszorul a skarlátfertőzések száma - egyrészt a kórokozók  terjedésének nem kedvező a meleg, száraz időjárás, másrészt az iskolákban, óvodákban is sokkal kevesebb a gyerek. Látható a járvány hatása is a görbéken: 2020-ban áprilisig még jelentettek fertőzötteket, utána drasztikusan csökkent a számuk, 2021-ben teljesen lapos a görbe, és 2022-ben is csak ősszel indultak el felfelé az esetszámok. Míg más - nem világjárvány sújtotta - években a görbe június és október között esik csak be.

Az, hogy 2023-ban már ennyi fertőzés volt egy fél év alatt, azt jelenti, hogy újra és újult erővel tért vissza a skarlát, mely főként gyermekek körében fertőz és rájuk veszélyes. Tavaly az összes fertőzés több mint fele 6 évnél fiatalabbak körében jelentkezett, és a 14 éven felüli korosztályban mindössze a fertőzések 3 százalékát regisztrálták:

Látható az is, hogy az ország nagy részén előfordulnak fertőzések a 26. heti adatok alapján. A legtöbb beteg Budapesten és Pest megyében bukkant fel, azonban lakosságszám arányosan ez nem kiugró eredmény. Egyedül Csongrád-Csanádban volt viszonylag nagyobb számú beteg a lakosságszám tükrében:

Az NNK korábban azt közölte a skarlát 2023-as évi jelentős fertőzésszámai kapcsán, hogya betegségre jellemző a ciklusos ingadozás, vagyis több évre kiterjedően, szabályos időközökben okoz nagyobb számú megbetegedést. A szakértők szerint ezek a ciklusok az utóbbi évtizedekben általában ötévenként jelentkeznek. A COVID–19-járvány miatt meghozott járványügyi korlátozó intézkedések visszaszorították a légúti megbetegedések terjedését, köztük a skarlátét is, így a 2020/2021. évre prognosztizált esetszám-növekedés később, az idei szezonban jelentkezik - tették hozzá.

Várhatóan ősszel ismét emelkedni kezd majd a fertőzések száma, és télen fog igazán felfutni - hasonlóan a felsőlégúti megbetegedésekhez, mint az influenza vagy koronavírus. Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek a tünetekkel, teendőkkel, ha felmerül a skarlátfertőzés gyanúja. 

A skarlát tünetei, kezelése

A skarlátfertőzés gyermekek körében jellemző, náluk okoz tüneteket, de felnőttek is elkaphatják - sokszor azonban tünetmentesen adják tovább. A fertőzés lappangási ideje néhány nap, ezután jelentkeznek a jellemző tünetek, mint a fejfájás, (magas) láz, hidegrázás, torokfájdalom, fájdalmas nyelés, émelygés, hányás. A gyulladt mandulákon tüszők jelenhetnek meg, a szájüregben, nyelven és mandulákon fehér lepedék jelenik meg. Az ízlelőbimbók vörösen kiemelkedhetnek, ez az ún. „málnanyelv” tünet. A nyaki nyirokcsomók megduzzadnak és a bőrön apró, sűrű élénkvörös pontokból álló kiütések jelennek meg - főként a hajlatokban, de az egész testre kiterjedhetnek, az arc kivételével. A kiütések helyén néhány nap múlva hámlás jelentkezhet.

A skarláttal mindenképpen érdemes azonnal orvoshoz fordulni, mivel a szövődményei súlyosak lehetnek: gennyes középfülgyulladás, vesegyulladás, reumás ízületi megbetegedés, szívizomgyulladás, illetve szepszis is kialakulhat! Minél előbb meg kell kezdeni a betegség kezelését ezek elkerülése érdekében.

A skarlát kezelése gyógyszerekkel, antibakteriális szerekkel, penicillinnel, antibiotikumokkal történik. Tüneti kezelésre alkalmazható láz- és fájdalomcsillapító, torokfertőtlenítő, stb. Ajánlott a sok folyadék fogyasztása. Fontos, hogy a skarlát ellen nincs védőoltás, mint pl. a kanyaró vagy bárányhimlő ellen! Csak aki átesik a fertőzésen, az szerez némi védettséget.