Alattomos népbetegségtől szenved rengeteg magyar: csak így lehet elkerülni a nagyobb bajt

Közel sem ritka az a jelenség, ha valakinek néha-néha nehezére esik elaludni, vagy rosszul alszik. Azonban sokak számára ez nem egy egyszeri probléma: napról napra küzdenek az alvási nehézségekkel. Ez pedig egy jelentősen súlyosabb állapot, ami akár álmatlansághoz is vezethet.

Az álmatlanság egy gyakori alvászavar, amelyet gyakran elalvási és alvási nehézségek, túl korai ébredés, illetve sokszor rosszminőségű alvás jellemez – mondta el Sarah Silverman, holisztikus alvásszakértő és viselkedési alvásgyógyászati szakértő.

Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia szerint a felnőttek 30-35 százaléka szenved rövid, átmeneti ideig tartó álmatlanságra utaló tünetei, míg ez az időszak az emberek 15-20 százalékánál három hónapnál rövidebb ideig tartó akut alvászavarral küzd. A felnőttek pedig 10 százaléka közd krónikus alvászavarral, amely legalább heti három alkalommal jelentkezik és minimum három hónapig tart.

A Huffpost most alvásszakértők segítségével próbált utánajárni az álmatlanság legnagyobb korai figyelmeztető jeleiről, a kockázatairól és arról, hogy hogyan gyógyulhatunk meg. Ha pedig a lenti tünetek bármelyikét tapasztaljuk érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni.

Nehezen alszunk el

Általában 15-20 perc szükséges ahhoz, hogy valaki el tudjon aludni, aki egy következetes alvási rutint követ dr. Peter Polos, alvásgyógyászati szakértő szerint. A szakember felhívta a figyelmet, hogy ha azt tapasztaljuk, hogy ennél tovább tart az elalvás rendszeresen, akkor az könnyen az álmatlanság vagy más alvászavar korai jele lehet.

Ugyanis az álmatlanság egyik vezető oka a túlzott izgatottság, ami lényegében az idegrendszer fokozott aktivitását jelenti.

A túlzott izgatottság gyakran megzavarja az elalvást. A hiperarousal lehet mentális, fizikai vagy mindkettő, mivel egyénenként eltérően jöhet elő

– magyarázta Silverman.

Kristen Casey klinikai pszichológus és álmatlanságspecialista kiemelte, hogy az akut álmatlanságban szenvedők (tehát azok, amelyek kevesebb, mint három hónapig tartanak) könnyen kezelhetik a tüneteiket vény nélkül kapható, enyhe hatóanyagú gyógyszerekkel, de sokszor a kiváltó októl függően maguktól megszűnnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így teszi tönkre rengeteg magyar életét a rossz alvás: ők nem is sejtik, mekkora veszélyben vannak

Mind a túl gyors, mind pedig a nagyon lassú elalvás is jele lehet valamilyen komolyabb egészségügyi problémának.

Fel-fel ébred éjjelenként

Az közel sem meglepő, ha valaki egy este felébred. Az emberekkel ugyanis ez általában 1-2 alkalommal megtörténik, attól függően, hogy milyen az egészségi, illetve a mentális állapotuk, de függ az életkoruktól is

– mondta Casey, hozzátéve, hogy ide tartozik az, ha valaki megszomjazik, ki kell mennie a fürdőszobába, jelez a telefonja, vagy csak valamit túlgondol. Azonban az már az álmatlanság jele lehet, ha valaki hosszabb ideig egyáltalán nem tud visszaaludni, vagy sűrűbben felébred, mint a normális.

Az, hogy éjjelente gyakran felébredünk megzavarhatja az alvási ritmusunkat, azon belül is olyan szakaszokat, amik alapvetően kritikusak az agy fejlődésére és az egészségünkre egyaránt

– fűzte hozzá Polos.

Folyamatos fáradság napközben

Az, hogy 8 órán keresztül feküdtünk az ágyban korántsem jelenti azt, hogy ténylegesen végig is aludtuk azt az időt. Az álmatlanság egyik leggyakoribb jele pedig pont a nappali álmosság, holott ezt sokan figyelmen kívül hagyják teljesen.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szívritmuszavar tünetei és kezelése: mitől alakulhat ki szívritmuszavar, mit tegyünk ellene?

Mi a szívritmuszavar, hogyan kezelhető a szívritmuszavar, mik a szívritmuszavar tünetei nőknél, férfiaknál? Mik a szívritmuszavar okai, a szívritmuszavar milyen érzés a betegnek?

Ha nem minőségi az alvásunk, a cirkadián ritmusunk (testünk belső órája) felborul. Ez pedig azt eredményezi, hogy fáradtnak, lomhának érezzük magunkat, miközben képtelenek vagyunk produktívak lenni napközben

 – mesélt a tünetekről Polos.

Szorongunk az alvástól

Sok ember számára az alvás a nap azon része, amit már az ébredéskor várnak. Azonban az álmatlanságban szenvedőkben az alvásidő könnyen a stresszt és szorongást válthat ki.

Néha az emberek aggódni kezdenek az alvás okán, és már előre szoronganak attól, hogy felébrednek-e vajon egész éjszaka. Ez az álmatlanság figyelmeztető jele lehet, főleg akkor, ha szorongással küzdünk, vagy hajlamos az agyunk közvetlenül az elalvás előtt túlpörögni és a túlgondolás miatt nem tudunk aludni

– magyarázta Casey.

Ingerlékenyek vagyunk és nehezünkre esik a koncentráció

EZ IS ÉRDEKELHET

Az alvásparalízis okai: mi lehet az alvásparalízis lelki oka, mik a jelenség veszélyei?

Milyen az alvásparalízis, mik lehetnek az alvásparalízis okai és az alvásparalízis lelki okai? Alvásparalízis veszélyei: az alvásparalízis hogyan befolyásolja az egészséget?

Az alváshiány már önmagában is frusztráló lehet, de emellett napközben is egyre ingerlékenyebbek leszünk, és a koncentráció készségünk is egyre romlani fog.

Az alváshiány következményei könnyen felhalmozódnak. Napközben nehéznek érezhetjük az összpontosítást és a szokásos feladatok elvégzését, valamint csalódottnak és ingerültnek érezhetjük magunkat az alváshiány miatt

– mondta Polos.

Milyen kockázatokkal járhat a kezeletlen álmatlanság?

Azok, akik álmatlanságban szenvednek és nem kezeltetik magukat könnyen egészségügyi kockázattal szembesülhetnek. Silverman szerint az álmatlanság könnyen figyelemzavarhoz, hangulatingadozáshoz vezethet, miközben csökken a motivációnk és az energiaszintünk is, aminek a vége a fokozott nappali fáradtság.

A legnagyobb probléma az, hogy az álmatlanság növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának valószínűségét, de könnyen tovább súlyosbíthatja a már meglévő szorongást és depressziót is. Azonban ezen a ponton felmerül, hogy mi az a pont, amikor már biztosan orvoshoz kell fordulnunk, hiszen a tünetek többségét a legtöbben tapasztaljuk alkalmanként. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy inszomniában szenvedünk.

Silverman éppen ezért javasolja a 30-30-3-as szabályt útmutatásként. Eszerint fel kell tennünk magunknak a következő 3 kérdést:

• Legalább 30 perc, vagy annál több kell az elváláshoz?
• Amikor felébredünk 30 percnél tovább maradunk ébren?
• A fentiek mindegyike megtörténik velünk heti legalább háromszor?

Abban az esetben pedig, ha magunkra ismertünk a 30-30-3-as szabály kapcsán, mindenképpen forduljunk orvoshoz, vagy alvásszakértőhöz.