Katasztrófa szélén a magyar egészségügy: emberéletekben mérhetők a hosszú várólisták

Clemens Martin Auer a European Health Forum Gastein (EHFG) elnöke előadásában az európai egészségügyi szektor új kihívásairól beszélt. Úgy gondolja, különösen Európában nehéz időket él az egészségügyi szektor, sok különféle krízissel kell szembenéznie az ágazatnak. A covid krízis új kihívást is hozott, a munkaerő válságát is magával hozta. A jelenleg zajló sztrájkok, a feltöltésre váró pozíciók, a pályaelhagyás mind komoly problémát okoz. Beszélt a globalizáció problémájáról is, a sérült ellátási láncokról az alapanyag-ellátásban. A koronavírus járvány lezajlásával pedig elkezdték az egészségügyi költségek visszavágását is a legtöbb államban. Kiemelte még a digitalizációs lemaradást is, amely az egészségügyi szektorban más szektorokhoz képest. A szakember szerint fel kell tennünk a kérdést, hogy kevésbé vagy inkább Európai szinten kell megoldanunk az egészségügy problémáit. A gondokkal, kihívásokkal mind tisztában vagyunk, és hogy a lakosság egészsége milyen kardinális a gazdaság működése szempontjából. A konklúzióban elmondta, hogy vannak területek, amelyeket európai szinten kell kezelni - például a minőségi élelmiszerek kérdését -, és vannak területek, amit lokálisan kell kezelni. Ezekről azonban minél előbb közös döntést kell hozni, mi a közös ügyünk és mi az egyéni ügy országonként  a szakértő szerint.

Clemens Martin Auer véleménye szerint az egyik legfontosabb közös európai ügy az élelmiszeripari szabályozás. Bár ez nem egészségügyi terület, közvetlen és óriási hatása van a lakosság egészségére. A másik fontos ügynek a hozzáférés megteremtését nevezte az innovációkhoz, fejlesztésekhez. Több mint 5 évig tart, míg egy új, innovatív gyógyszer eljut minden európai államba. Ezért van szükség a szabályozás megváltoztatására. Említette még a fontos közös európai egészségügyi ügyként, hogy az orvostudományi egyetemek nem biztos hogy a lakosság egészségügyi igényeit szolgálják ki. Szükség lenne a gyors fejlesztésekre abban, hogy a képzés, és kutatás jobban szolgálja a valós szükségleteket Európában.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója arról beszélt, hogy sikerült a teljesítményelszámolásra való visszatérés, milyen következtetéseket tudtak levonni február óta. A járóbeteg-ellátásban megkezdődött a visszarendeződés, a május hónap már javuló statisztikákat hozott. A járóbeteg-ellátás a szakember szerint el fogja már érni 2023-ban a 2019-es szint 90 százalékát - ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem céljuk visszaállni 100 százalékra, inkább racionalizálnák az ellátást. 

A krónikus fekvőbeteg-szakellátásban sokkal nagyobb különbségek vannak területenként. A pandémia tapasztalatait fel kell használni, hogy javíthassanak az ellátás színvonalán. Az egészségügy ellenállóképesség jó volt, azonban felfedett elmaradásokat is. A műtétek szintjén vannak a legnagyobb elmaradások, míg diagnosztikában például felhalmozódás tapasztalható a szakember szerint, a jövőben ezeket figyelembe kell venni abban, mire érdemes koncentrálni. 

Le kell dolgozni az elmaradt műtéti hátrányokat

- szögezte le. Az elkerülhető ellátások aránya csökkent, a daganatos beteges ellátása növekedett a korábbi időszakhoz képest. Ezek a tevékenységek nemcsak a lakossági oldalról fontosak, hanem a kórházi finanszírozásban is kardinális szerepe van az ellátottak számának. A szövődményes esetek száma még mindig valamivel magasabb. 

Beszélt arról is, hogy az adataikból kiderül életévekben számolva "mennyibe kerül" betegeket várólistán tartani. Ezért nem szabad elengedni a kötelező várólista vezetést a szakember szerint. Példaként említette, hogy

a szívműtétek esetében el kell érni, hogy 90 napon belül meg tudjanak történni a műtétek, különben számottevően nő a halálozási arány.

A rehabilitáció kihasználtsága igen alacsony a szakember szerint, az pandémia időszakban a rossz arány érthető volt, azonban ennek mostanra javulnia kell. Ha nem javul a rehabilitáció igénybevétele, akkor beavatkozásra lehet szükség.

Változásokra, finomhangolásra az ellátórendszer minden szintjén szükség van. Ami különösen fontos, hogy elinduljon az adatgyűjtés, költségfelmérés. A kódkarbantartó bizottság hamarosan megkezdi a munkát. A valós teljesítmények és szükségletek mérése is nagyon fontos, ehhez a betegutakat szükséges optimalizálni. A humánerőforrás kérdést is meg kell oldani, ennek a területnek javítása folyamatban van, viszont koordinációs kihívások is vannak ebben a kérdésben. A digitális együttműködést még szorosabbá kell tenni, fejlesztéseket kell végre hajtani a NEAK főigazgatója szerint. 

Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese arról beszélt, mi jellemző az egészségügy mai állapotára. Előadását azzal kezdte, hogy ez a negyedik Orbán-kormány, amely alatt nincs egészségügyi miniszter, maradt az államtitkárság. A paraszolvencia kivezetése folyamatosan zajlik, mellyel párhuzamosan egy jelentős béremelés is történt az orvosok körében. 

Az átlagfinanszírozásról való visszatérés a teljesítményfinanszírozásra máris kimutatható veszteségeket okoz az egészségügyi intézményeknek - utalt vissza Kiss Zsolt előadására. A szakértő beszélt az államtitkár új programjáról. Az integrációs folyamat megtorpant, a városi intézmények vármegyei intézményekbe való beolvasztása megállt. Ez azonban csak befagyasztás a szakértő szerint, nem fogják elvetni ezt a tervet. 

Előadásában Sinkó Eszter beszélt arról is, hogy a tulajdonosváltások a kórházak élén államosítással érhetnének föl. A járási központok felállítások csúszik, a helyreállítási alapból kerülhetnek majd finanszírozásra. Az egységes informatikai rendszer bevezetése is problémát jelent, főként a bevezetés gyorsasága kérdéses.

Komoly problémának nevezte a védőnői szolgálatok kórházak alá szervezését az önkormányzatok helyett.

A szakdolgozói béremelések kapcsán elmondta, hogy a mai finanszírozási körülmények nem segítenek, hogy magasabb összeggel tudják emelni a dolgozói béreket. A szakember azt reméli, hogy a szakdolgozói bérek orvosi bérszinthez való kötése a jövőben megoldást jelenthet az alulfizetettségre. Júliusban kiderül, hogy az orvosok teljesítménybérezése milyen hatással lesz - hiszen a bérek csökkentésére is lehetőség lesz. Sinkó Eszter szerint ezt nagyon kevés helyen lehet majd megtenni, differenciálni pedig továbbra sincs miből a finanszírozóknak. 

A szakértő szerint a háziorvosi ellátás finanszírozási szintje nem változott 2021 és 2022 között. A gyógyszertámogatás visszaesése azonban ijesztő mértékű, kérdéses, mi lesz a gyógyszerellátással Magyarországon. Arról is mutatott kimutatást, hogy mennyire tervezhető az egészségügyi intézmények költségvetése. Ezen a területen elképesztő hektikusság van jelen - emelte ki, ebben a finanszírozási keretrendszer állandó változásának is szerepe van. 

Az adósságállomány kisebb mértékben emelkedett 2020-2022 időszakában, mint a korábbi években - viszont ez még az átlagfinanszírozás időszaka volt. Az állami kézbevétel azonban nem fogja megoldani a kórházi adósságok problémáit a szakértő szerint. A közvetlen bértámogatás felemészt minden forrást, a technológiai újításokra nincs elehetősége az egészségügyi intézményekben, vagy bármi egyéb kiadásra nincs mozgástér. A jelenlegi helyzet nem arra ösztönzi az egészségügyi intézményeket, hogy normálisan gazdálkodjanak, emiatt a szűk mozgástér miatt - mondta el. 

3,6 százalékos lesz a közkiadás mértéke GDP arányosan előzetes számításaik szerint. Az európai átlag ehhez képest 8 százalék, miközben az egészségügyi kiadások növekedése folyamatossága várható.

A GDP arányos adat kapcsán hozzátette, hogy ez a 3,6 százalék még egy hozzávetőleges adat.

Sinkó Eszter feltette azt a kérdést, miért frusztráltak jelenleg az egészségügy szereplői. A kormány rengeteg pénzt költött a béremelésekre, és a rendszer nem javult, de még szinten sem tudott maradni - ez kellemetlen a döntéshozók számára. A szakdolgozói társadalom minősége is gyengül, ezek pedig kihatással vannak a betegelégedettségre. Az államkassza pedig üres. 

Az OKFŐ egy kezelhetetlen nagyságú feladattal néz szembe a szakember szerint - ilyenre még a szocializmus időszakában sem volt példa. Most minden egy kézben van, ez egy lehetetlen küldetés az én olvasatomban. Nincsenek jó gyakorlatok se

- mondta el. A kórházigazgatóknak nincs lehetőségük érdemben gazdálkodni, a bérek differenciálására. A központosított közbeszerzések nem megtakarítást, hanem forráskivonáshoz vezet. 

A háziorvosok számára kedvező lehet a praxisközösségek bevezetése, de a napi működésben nem történt változás, vagy hatáskörbővítés, gyógyszerfelírási lehetőségek. A kollegiális szakmai vezetők és háziorvosok között viszont kialakult egy ellentét, melynek feloldására lesz a jövőben szükség.

A betegek a leginkább frusztráltak a szakértő szerint, nem férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, sőt, a magánszolgáltatásokat is kevesebben keresik fel, mivel az embereknek elfogytak a megtakarításai. A gyógyszerkiadásoknak is több mint a felét a betegek állják (51%) - míg az EU-ban ez 43 százalék. A várakozás már tolerálhatatlan, a betegek egyre kiszolgáltatottabbak. 

Váltanunk kell. Ha ezen az úton megyünk tovább, akkor mindenki egyértelműen vesztes lesz ebben a történetben

- mondta el Sinkó Eszter. Hozzátette: minden monolit rendszer sérülékeny, és itt egy ilyen rendszer épült ki. Komplex rendszert nem lehet hatékonyan vezetni egy lineáris döntéshozatal mentén - idézte a WHO-t. Ellátási garanciákra van szükség, hogy a rendszeren javítani lehessen. Ez alapján lehetne kapacitásokat szervezni, tervezni. Stratégiai szolgáltatásvásárlásra is szükség van, hogy rendelkezésre álljanak adatok, elemzések a költségvetés hatékony tervezésére. A magyar egészségügy működését a mesterséges intelligencia, adatalapú vezérlés nagyban javítani tudná - tette még hozzá. 

Kincses Gyula hozzászólásban hozzátette, hogy a Magyar Orvosi Kamara sosem volt a teljesítménybérezés ellen. Egy minőségbiztosítási rendszerbe ágyazva lehetne ezt bevezetni, csakhogy ez nem ilyen alapon történt, ilyen formában értelmetlen. 

Digitalizáció és adatalapú egészségügy

A délutáni blokkban Boncz Imre, a Pécsi Egyetem Klinikai Központ stratégiai elnökhelyettese az adatvezérelt egészségügy és a kórházirányítás lehetőségeiről beszélt a covid példáján keresztül. Kiemelte, hogy ma már látjuk, hogy az nem értelmezhető kérdés, hányan haltak meg koronavírusban. Azt, hogy mennyi volt a többlethalálozás tudjuk mérni és értelmezni. 

Dózsa Katalin háziorvos a digitalizáció és adat alapú döntéshozatal lehetőségeiről beszélt a háziorvosi gyakorlatban. Előadását az ismert kihívások felsorolásával kezdte, mely az egészségügyet, illetve a társadalmat sújtja, miközben óriási ütemű technológiai fejlődéshez kellene alkalmazkodni. Miközben a betegekkel együtt a háziorvosok is idősödnek, a betegekkel együtt nehezen adaptálják az új technológiákat. Olyan kihívásokra is gyorsan kell reagálnia az orvostársadalomnak, mint a pandémia, vagy a menekültek ellátása - emelte ki az előadásában.

A technológia és a mesterséges intelligencia térnyerése egyszerre történik, így nagyon fontos, hogy ezekre meglegyenek az egészségügyben a használati irányelvek 

- mondta el a szakértő. Öt fontos kérdést emelt ki, amelyet figyelembe kell venni, ha ezeket a technológiákat - például okosórát - alkalmazunk a gyógyításban: kinek, mit, miért, mikor és hogyan? Ehhez azonban kompetenciára van szükség. Dózsa Katalin szerint a háziorvosoknak van valamekkora mozgástere arra, hogy alkalmazza ezeket az eszközöket, technológiákat a betegek kezelésében, viszont idő- vagy kapacitáshiány felléphet. A szakértő véleménye szerint az EESZT-t felhasználva ki lehetne alakítani Magyarországon egy ditiális ökoszisztémát, amely segíthetné az orvosi munkát, betegellátást. 

Kovács Gábor, a Finanszírozási és Kódkarbantartó Bizottság elnöke arról beszélt, hogy június 9-én kihirdetésre került, hogy újraindítják ezt a bizottságot. Magyarországon a teljesítmény finanszírozás 1993-ban indult el a BNO9 kódok alapján. A 2000-es években történtek finomítások a rendszeren, különféle szabályok, korlátok kerültek bevezetésre. A pandémia idején szünetelt a kódkarbantartó bizottság működése, így a most megjelent jogszabály tulajdonképpen újraszervezést jelent. Az elsődleges feladat az átfogó ráfordítás vizsgálat megszervezése lesz. 

Rózsa Péter, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke az adatvezérelt egészségügyről, mint a hatékony irányítás támogatójáról beszélt. Az EESZT a szakértő szerint óriási lépés volt a digitalizáció útján, ezért is áll Magyarország olyan előkelő helyen nemzetközi összehasonlításokban az egészségügyi digitalizáció terén. 

Az hogy gyűjtünk adatokat, és rendelkezésre állnak ezek az adatok, nem jelenti azt, hogy ezekből következtetni tudunk, ezek alapján döntéseket is tudunk hozni

- emelte ki. Az egészségügyi adatok nagyon érzékeny adatok, így nagy kihívás lesz a jövőben, hogy ezt hogyan lehet elemezhetővé tenni. A strukturált adatok megfelelő feldolgozása segítheti az ellátásszervezést, illetve a finanszírozáson is jelentősen javíthat. 

Misek János, a PSO Group Zrt. jogi igazgatója a telemedicina kapcsán tartott előadást. Arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban szinte természetesen jöttek létre a digitális ellátási modellek. A telemedicina a digitális ellátás részét képezi, és a pandémia alatt jelentősen felértékelődött a szerepe. Mivel a telemedicina egy újfajta betegellátási forma, ezért eljárási előírásokra van szükség. A szakértő a döntéshozóknak azt javasolta, hogy fontolják meg a telemedicina kiterjedtebb alkalmazását, sőt indokolt lenne egy országos telemedicina szakétői központ létrehozását, hogy legyen egységes módszertan és tudásmegosztásra lehetőség.