Súlyos dolog derült ki a COVID-vakcinákról: erről mindenki tudjon, aki legalább kettőt kapott

A mai napig számos, a koronavírussal kapcsolatos tanulmány lát napvilágot, melyek a covid19 és a különböző krónikus betegségek közti kapcsolatot, a kórházi ellátás hatékonyságát vagy éppen a hosszú covidhoz köthető tüneteket vizsgálják. Ez utóbbiról nemrég mi is írtunk egy cikket, melyet itt lehet elolvasni. Sok kérdés van azonban még terítéken, melyek közül az egyik az mRNS vakcinák hatékonysága, illetve az, hogy ezt milyen módon lehet pontosan mérni, hiszen a különböző alapbetegségek jócskán megnehezítik a kutatók dolgát.

Világszerte sokan továbbra is vitatják, hogy a COVID-19 világjárvány során valóban szükség volt -e arra a kiterjedt és intenzív kormányzati erőfeszítésre, mely a lakossági oltóanyagok kifejlesztését és az oltási programokat jellemezte. A medRxiv egészségtudományokról szóló preprint szerverén (tehát egyelőre szakmai elbíráláson még át nem esett anyagról beszélünk) közzétett új tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a fenti intézkedések valóban jelentős változást hoztak. Az új kutatás a kórházi kezelések és halálozási arányokat vizsgálja a vakcina angliai bevezetése előtt és után.

A tanulmányról

2020 decemberében érkezett meg Magyarországra a Pfizer/BioNTech COVID-19 hírvivő ribonukleinsav (mRNS - angol nevén: messenger RNA) vakcinája, amelyet a Moderna mRNS és az Oxford/AstraZeneca ChAdOx1-S adenovírusvektor-vakcina követett. Az ilyen típusú vakcinák bármelyikével végzett klinikai vizsgálatok magas vakcinahatékonyságot mutattak a tüneti és a súlyos COVID-19 megelőzésében. Angliában ugyanekkor kezdőtött meg az első, hasonló elven működő vakcina használata. Egy friss kutatásban most azt vizsgálták, hogy Angliában az mRNS-tíusú vakcinákkal történő oltások után az oltottak mekkora része szorult kórházi kezelésre és milyen mértékű volt a vakcinahatékonyság az egyes dózisokat követően.

Kórházi kezelés alakulása

A COVID-19 vakcina egy adagja 52 százalékkal csökkentette a kórházi kezelés valószínűségét, míg két adag 56 százalékra növelte a vakcinahatékonyságot. A COVID-19 miatti kórházi kezeléssel szembeni vakcinahatékonyság az első adag után három vagy több hónappal negatív volt, életkortól függetlenül; a második adag után azonban a 30-64 éveseknél és a 65-79 éveseknél volt a legmagasabb. A harmadik emlékeztető dózist követően a vakcinahatékonyság a 65-79 éves korcsoportban érte el a csúcsot, körülbelül 88 százalékkal.

Három dózis után a kórházi kezelés kockázata közel 78 százalékkal csökkent. A teljes alapkúra és a harmadik emlékeztető dózis által nyújtott védelem a harmadik dózistól számított három vagy több hónapon belül körülbelül 68 százalékra csökkent. A legnagyobb vakcinahatékonyság-csökkenés ezen a ponton a 30-64 éveseknél volt tapasztalható.

Halálozás alakulása

Az elhalálozás kockázata egy oltási adag után közel 60 százalékkal csökkent. Figyelemre méltó kivétel a 80 év felettiek, akiknél egy adaggal szinte nulla vakcinahatékonyságot mutattak ki. A második adag után a védelem összességében 90 százalékra emelkedett; a 80 év felettiek esetében azonban alacsonyabb maradt, szemben a 30-79 évesek magas vakcinahatékonyságával.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rendkívüli! Igazi áttörés: megtalálhatták a rák ellenszerét Karikó Katalinék?

A COVID-vakcinákhoz hasonlóan ezek is hírvivő RNS-t használnak arra, hogy utasítsák a beteg immunrendszerét a rákos sejtek elpusztítására.

A legmagasabb, 93 százalékos vakcinahatékonyságot az emlékeztető adag után figyelték meg; a 16-29 év közöttiek azonban 71 százalékos vakcinahatékonyságot mutattak. Ugyan a vakcinahatékonyság a második és a harmadik dózistól számított három vagy annál több hónapon belül csökkent, de magas maradt, kivéve a 16-29 éves korcsoportot, ahol jelentősen zsugorodott.

Vakcinahatékonyság változatonként

Az Omicron hullám során a COVID-19 vakcina a korábbi jelentésekhez képest jobban védett a kórházi kezeléssel szemben; a halálozással szembeni vakcinahatékonyság azonban kedvezőtlenebbnek bizonyult. Ezenkívül a kórházi kezeléssel szembeni vakcinahatékonyság magasabb volt a második adag után, mint az Omicron hullám során az első vagy a harmadik adag esetében. A vakcinahatékonyság azonban mind a három-, mind a hat hónapos idősávban csökkent, és a második dózistól számított hat hónap alatt tovább csökkent, körülbelül 40 százalékra.

A harmadik dózis után a kórházi kezeléssel szembeni védelem az Omicron hullám kezdete előtti 80 százalékról 55 százalékra csökkent. Azonban a vakcinahatékonyság 23 százalékos csökkenése, amely az Omicron előtti időszakban a harmadik oltást követő három hónapban tapasztalható volt, már nem következett be az Omicron hullám során. 

A COVID-19 mortalitás elleni védelem az Omicron-hullám alatti időszakban az első, második és harmadik vakcinaadag után csökkent. A tanulmány szerint az első adag nem nyújtott jelentős védelmet, míg a halálozás elleni vakcinahatékonyság a második adag után hat hónappal körülbelül 50 százalékra csökkent.

Vakcinahatékonyság vakcinatípusonként

Összességében az mRNS-vakcinák jobban teljesítettek, mint a többi COVID-19 vakcina; a védett populáció azonban minden esetben eltérő volt. Az mRNS-vakcinák az emlékeztető dózistól számított három vagy több hónap elteltével csökkenő vakcinahatékonyságot mutattak a kórházi kezeléssel szemben, míg mindkét vakcinatípus a második dózistól számított három vagy több hónap elteltével csökkenő vakcinahatékonyságot mutatott a halálozással szemben. 

Kutatást nehezítő tényezők

A kutatók kiemelték, hogy bizonyos tényezpk valószínűleg befolyásolták a nem-COVID-19 okok miatti halálozással szembeni vakcinahatékonyság kiszámítását. A hiba néhány lehetséges oka lehetett a vektoralapú vakcinák beadása a leggyengébb és legveszélyeztetettebb betegeknek, valamint az egészséges egyének hatékonyabb vakcinákkal történő beoltása. A nyomon követés ebben a vizsgálatban 2021. március végén kezdődött, míg az oltási kampány 2022. december 8-án kezdődött.

Így a vizsgálatban részt vevő legidősebb egyének valószínűleg gyengébbek voltak, vagy a kampány kezdetén nem tudtak hozzáférni az oltási helyekhez. Ez befolyásolta a súlyos vagy halálos kimenetelű COVID-19 kialakulásának esélyét az első dózis után. A gyengeség torzításai valószínűleg magyarázzák az első és második dózis utáni alacsonyabb vakcinahatékonyságot, mivel ezek valószínűleg idősebb és betegebb emberek voltak, akiknek az oltását egészségügyi okokból késleltették.

Hasonlóképpen, a fiatalabb és egészséges emberek valószínűbb, hogy később kapták meg az emlékeztető adagokat. Ennek eredményeképpen az emlékeztető dózist követő három-hat és több mint hat hónapos utánkövetés a magas kockázatú egyének felé torzít. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy az alapvető egészségi állapot jelentős mértékben befolyásolhatja az ilyen felméréséket.

A jelenlegi tanulmány először a 2021-es népszámlálás adatai alapján igazította ki a társadalmi-gazdasági és egészségi állapot változóit, javítva ezzel a valós vakcinahatékonyság-becslések pontosságát. Mindazonáltal megfigyelhető az egészségi állapot miatti fennmaradó zavar, amelyet a jövőbeni tanulmányok során figyelembe kell venni bármely vakcinahatékonyság becslési eszközben.