Így teszi tönkre rengeteg magyar életét a rossz alvás: ők nem is sejtik, mekkora veszélyben vannak

Sokak szerint kifejezetten vicces lehet, ha valaki amint leteszi a párnára a fejét, elalszik. Pedig ez nem mindig jelent jót, ahogy az sem, ha valakinek túl sokáig tart elaludnia. Sőt, az alvásspecialisták szerint mindkét szokás egy nagyobb probléma tünete is lehet. Annak persze nincsen mindenkire érvényes szabálya, hogy pontosan mennyi időnek kell eltelnie a lefekvéstől az elalvásig, de azért van néhány általános útmutató amire érdemes odafigyelni.

Az valóban személyenként változik, hogy mennyi az ideális időtartama a test elalvásának, viszont a National Sleep Fundation (Nemzeti Alvásalap) szerint egy egészséges embernek erre körülbelül 15-20 percre van szüksége – mondta el a HuffPostnak Kristen Casey klinikai szakpszichológus, és kóros álmatlanság specialista. Ez azonban csak az átlagos, normális elalvási idő, az emberek viszont összetettek, sőt több olyan problémájuk is lehet, amik megakadályozzák őket abban, hogy ebben az időintervallumban elaludjanak.

Az alváshigiénia viszont segíthet: „jó lefekvés előtt nagyjából 30 percet azzal tölteni, hogy ébren vagyunk, és egyfajta lefekvés előtti rutint csinálunk”- nyilatkozta a lapnak Dr. Dave Rabin, idegtudós, okleveles pszichiáter. A szakember szerint ez a fél órás elalvási ablak jó cél lehet bárki számára, aki egy ideális rutint szeretne felépíteni. Ez azonban nem biztos, hogy mindenki számára ugyanolyan egyszerű, sőt lehet, hogy a túl gyors vagy éppen túl lassú elalvások mögött komolyabb egészségügyi bajok is húzódnak, de mik lehetnek ezek?

EZ IS ÉRDEKELHET

Az éjszakai álmatlanság okai: mi az alvászavar leggyakoribb típusa, az insomnia jelentése?

Mi az az insomnia, mik az éjszakai alvászavar okai? Mi az alvászavar, mik az álmatlanság okai, mit tegyünk álmatlanság ellen? Járjunk utána, hogyan történik az alvászavar kezelése!

Mit üzen a testünk, ha túl gyorsan elalszunk?

Az, hogy valaki pár perccel azután elaszik, hogy a fejét a párnájára teszi nem feltétlenül jelent komoly gondot. De bizonyos esetekben igenis jól jelzi, ha valami nem klappol az embernél. A konkrét ok persze személyenként eltérő lehet, de a szakértők szerint azért van néhány jól azonosítható fő bűnös.

Több alvás kell

A szakpszichológusok szerint a túl gyors elalvás a kimerültség jele is lehet, amit túlhajszolás, kiégés idézhet elő. Egyértelműen mutathatja azt is, hogy az ember nem tölt elég időt saját teste regenerálódási szükségleteivel. Ilyen esetekben az sem feltétlenül számít, ha valaki órákban mérve sokat alszik, hiszen ha az ócska alvás, akkor nem tölti fel a testet olyan mértékben, mint amennyire szükséges lenne.

Jelen társadalmunkban sokunk hihetetlenül elfoglalt, szorongásokkal küszködik, állandó határidőknek kell megfelelnie, ezek pedig mint olyan körülmények, amik sokáig ébren tarthatnak minket, aminek következtében az elalvásra való készülődés sokkal inkább egy kidőlés lesz

- mondja Kristen Casey, aki szerint súlyos ébredés utáni, egész napon át fennálló fáradtság esetén érdemes lehet szakemberhez fordulni, és kivizsgálni a dolgot.
Mentális probléma is lehet a háttérben

A hirtelen elalvás másik lehetséges oka lehet az is, ha valaki depressziós vagy éppen olyan antidepresszánsokat szed, amik álmosítanak. Persze a kezeletlen depresszió veszélyes lehet, ezért azonnal foglalkozni kell vele, de lehet hogy az orvosi konzultáció során érdemes inkább olyan antidepresszánsokat választani, amik kevésbé okoznak fáradtságot.

Alvási apnoé

Igaz, általában idősebb felnőtteknél de az alvás apnoé, azaz az alvás közbeni légzéskimaradás is szerepet játszhat a rossz minőségű alvásban. Az alvás apnoé egy krónikus alvászavar, mely során a felső légutak teljesen vagy részben elzáródnak alvás közben, ami a vér oxigéntartalmának csökkenéséhez és az alvás töredezettségéhez vezet. Ha valaki azt gyanítja, hogy alvászavara, például alvási apnoéja van érdemes háziorvoshoz fordulnia.

Mi van akkor, ha túl lassan alszol el?

Akárcsak csak a rendkívül gyors álomba zuhanásnak, úgy a nagyon lassú elalvásnak is számos egészségügyi oka lehet. Így például a kóros álmatlanság, krónikus fájdalom vagy egyéb pszichés egészségügyi probléma is okozhatja. „Általában akiknek kifejezetten nagy nehézséget okoz az elalvás, szoronganak, stresszelnek vagy valamilyen testi fájdalmat éreznek” - vélekedett Kristen Casey. De mi állhat még a háttérben?

Nem megfelelő alvásrutin

Ha valaki nagyon elfoglalt, rengeteg a teendője, nehéz lehet megfelelően kialakítani az alvási ritmusát. Ám szakértők szerint megéri. A következetlen lefekvés, a rossz alvási szokások, a nem hagyományos műszakok (ezen persze munkahelyen belül nehéz lehet változtatni), a nem diagnosztizált vagy kezeletlen egészségügyi állapotok, mint például a stressz, a depresszió, a szorongás, de akár a kényelmetlen alvófelület is hozzájárulhat ahhoz, ha túl sokáig tart az elalvás.

A szakemberek rámutatnak arra is, hogy aki túl sok koffeint iszik, vagy 14 óra után is magához vesz valamilyen koffeintartalmú italt, illetve lefekvés előtt egy órával a képernyőt nézi, napközben szunyókál, esetleg sokat eszik vagy edz közvetlenül lefekvés előtt, annak könnyen nyúlhat hosszúra az elalvási ideje. A pszichológusok szerint ilyen esetekben érdemes lehet megfontolni a lefekvés előtti meditációt vagy nem túlzottan kitolni a lefekvési időablakot. Természetesen ha egészségügyi dolog áll a háttérben azt ki kell vizsgálni, és megfelelő gyógyszereket szedni rá.

Érzelmi kínok

Dr. Dave Rabin szerint szinte minden mentális betegség gyakran elalvási nehézségekkel kezdődik. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ha nehezen tud valaki elaludni, akkor mentális betegsége van, de azt jelenti, hogy a szervezet valamivel bizonyára küszködik, ami miatt nem érzi magát biztonságban vagy nem tud eléggé megnyugodni ahhoz, hogy kényelmes elaludjon. Ez pedig azért van mert a szorongás és más érzelmi aggodalmak úgy váltják ki az álmatlanságot, hogy következtükben túlműködik a szimpatikus idegrendszer, ami a szervezet küzdj vagy menekülj mechanizmusáért felel. Továbbá felszabadítják a stresszhormon kortizolt is.

A szakemberek egyetértenek abban, ha valakinek szorongásos tünetei vannak, és emiatt képtelen elaludni, akkor forduljon pszichoterapeutához a szorongás kezelésére. Kristen Casey egyszerűen kivitelezhető, de hatásos technika lehet, ha az ember ad magának egy úgynevezett aggodalmaskodási időt, mondjuk 10 percet, amikor „kiaggódhatja magát”, ám ezután nem foglalkozik magával az aggodalmaskodás tényével.

A pszichológusok egyetértettek abban is, hogy az alvászavarok kezelésének standarjai szerint általában intenzív pszichoterápiára van szükség, de különböző, összetett alvásvizsgálatokra is, ezek pedig sok erőfeszítést igényelnek a pácienstől. Mindezek mellett ugyanakkor a hozzáértők felhívják a figyelmet arra is, hogy az otthoni wellness gyakorlatok kiemelten hasznosak a jó alvás érdekében. Ilyenek például a különböző légzőgyakorlatok, a jóga, a testmozgás és a megnyugtató környezet megteremtése is.

(HuffPost)