Kódolva van a tragédia a mentőszolgálatnál? Súlyos problémát fedett fel Gálvölgyi János esete

Vélhetően nem túlzás kijelenteni, hogy egy egész ország izgul Gálvölgyi János egészségéért. A színészlegenda esete azért is kavarta fel a közvéleményt, mert a félrebeszélő, nehezen lélegző művészt végül a lányai vitték be a kórházba, mert mintegy 50 percig nem érkezett ki a mentő. Egy hétfőn publikált videóüzenetben Gálvölgyi családja közölte, hogy a színélsz túl van az életveszélyen, ők pedig nem azért osztották meg a történetet, hogy bármilyen előnyt szerezzenek az egészségügyben, hanem hogy felhívják a figyelmet a rendszer problémáira. Hozzátették, azóta többen is jelezték nekik, hogy hasonló problémákkal szembesültek, amikor mentőt hívtak valakihez.

Az már a mentőszolgálat vizsgálatából kiderült, hogy a mentésirányító rosszul ítélte meg a színész állapotát, nem küldött hozzá rohamkocsit, pedig életveszélyben volt. Az ügyben a rendőrség és a Belügyminisztérium is vizsgálódik, viszont korábban egy mentésirányító arról beszélt, hogy nem lenne ekkora ügy a dologból, ha nem egy híres emberről lenne szó. Ugyanakkor kijelentette, megtörténhet, hogy épp nincs mentő, aki a betegért menjen, mert súlyos létszámhiány van.

Benne van a pakliban, igen, de természetesen mindig megpróbálják a legsürgősebb eseteket prioritásként kezelni. De mondom még egyszer: ha egyszer nincs szabad mentőegység akkor nem lehetséges az, hogy azonnal, vagy megfelelő időben odaérjen. De azt is gondolom, hogy a nagy nyilvánosság, a sajtóhírek rásegítettek erre a vizsgálatra

- fogalmazott.

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségénél pedig úgy tudják, hogy négy mentésirányításon dolgozó kollégájuk is érintett lehet az ügyben. Lengyel Tibor szakszervezeti vezető szerint vélhetően egy úgynevezett továbbcsorgó hívásról lehetett szó, azaz az irányítóközpontban nem volt szabad kapacitás kezelni Gálvölgyiék hívását, így továbbcsorgott egy másik központba. Hangsúlyozta: mindez azt mutatja, hogy kevés az ember a mentőszolgálatnál, ennek lehet a következménye az is, hogy nem mindig tudnak időben a helyszínre érni.

Súlyos adatok derültek ki

A KSH legfrissebb adatai is alátámasztják a mentőszolgálat leterheltségét: a legutóbbi adatközlés 2021-ből van, akkor országosan 788 mentőgépkocsit üzemeltetett 255 mentőállomáson az Országos Mentőszolgálat, és mindezekre 163 főfoglalkozású mentőorvos jutott. A mentőautók száma egyébként 2015 óta 40-el növekedett, viszont akkoriban még 170 darab mentőorvos volt a statisztikák szerint.

Viszont sokkal érdekesebb azt megvizsgálni, hogy hány mentőfeladat jutott az egységekre az egyes években. Mint kiderült, 2021-ben 1 222 400 darab mentőfeladatot regisztráltak, magyarul minden egyes mentőautóra 1551,3 jutott, ez napra lebontva átlagosan 4,25-öt jelent. Ez az adat 2015 óta messze a legrosszabb.

2015-ben ugyan még csak 748 mentőgépkocsija volt az OMSZ-nek, de csak valamivel több mint 1,1 millió mentési feladatot kellett ellátniuk, azaz egy egységre 1481,3 jutott, napra leosztva 4,06. De ahogy a lenti ábrán is látható, a vizsgált években 2021 kivételével minden esztendőben 4, vagy az alatti mentőfeladat jutott átlagosan egy-egy egységre. A helyzet vélhetően a legutóbbi adatközlés óta eltelt években sem javult érdemben.

Borzasztóan leterheltek a mentősök

Az nem kérdés, hogy a mentősök le vannak terhelve, ugyanis azok a plusz feladatok, amelyeket az orvosi ügyelet átszervezésével kaptak, nem könnyítette meg a dolgukat - mondta a témát firtató kérdésünkre Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdás. Azonban a Gálvölgyi-ügy kapcsán kifejtette, semmiképpen sem helyes, hogy most egy emberen verjük el azért a port, ami történt: egyrészt van egy szakmai protokoll, amit be kell tartania, másrészt nem az ő alkalmasságát vagy alkalmatlanságát kell megvizsgálni legelső sorban, hanem a rendszerszintű dolgokat.

Vannak-e elegen, akik ezt a munkát végzik? Megfelelően vannak-e rotálva? Kapnak-e pszichológiai segítséget, éppen annak érdekében, hogy a kiégés ellen eredményesen felvegyék a harcot akár a mentésirányítók, a diszpécserek is? Ezek sokkal fonsoabb kérdések, mint egyetlen ember felelősségét firtatni

- jelentette ki.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász is arról beszélt, hogy a mentőszolgálat súlyos HR hiánnyal küzd az ügyeleti ellátás feladatainak megszervezése nélkül is, így nem lehet csodálkozni azon, hogy az ügyeleti ellátás belépése a gondokat csak súlyosbítja.

Mentőorvos már alig fordul elő a mentőkocsikon, amennyiben van rajtuk mentőtiszt, az már a kiszámítható ellátás kategóriáját gyarapítja. A gépkocsivezetői hiányról pedig még nem is szóltunk. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy nem egyszer van olyan helyzet, amikor vidékről rendelnek fel mentősöket a fővárosba szolgálatot teljesíteni

- magyarázta a szakeber, aki szerint az irányítás problémája régóta belső probléma, maguk a mentősök is többször jelezték, hogy ezen változtatni kellene. Az irányítás regionális alapokon működik megyei helyett, emiatt előfordul nem egyszer, hogy a mentősök rossz címre mennek, hiszen az irányító nem ismeri jól a helyszínt, ahová a betegért menni kéne, ami súlyos időveszteséget eredményez - tette hozzá a szakértő.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA