A pánikbetegség tünetei: mi a pánikbetegség oka, hogyan történik a pánikbetegség kezelése?

Cikkünkben a pánikbetegség nevű pszichés zavart járjuk körül: mi a különbség a pánikroham és a pánikbetegség között, illetve mi a különbség a pánikbetegség és a depresszió között? Mik a pánikbetegség rokonbetegségei, mik a pánikbetegség tünetei? Tudd meg, a pánikbetegség milyen orvos hatáskörébe tartozik, mi a pánikbetegség oka, mitől jöhet elő egy pánikroham? Milyen pánikbetegség teszt segítségével szűrhető ki a betegség, hogyan történik a pánikbetegség kezelése (pánikbetegség gyógyszer, pánikbetegség terápia)?

Mi a pánikbetegség?

A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokonbetegségei közé soroljuk a poszttraumás stressz szindrómát (PTSD), a generalizált szorongást és a különféle fóbiás betegségeket, amelyek a pánikbetegséghez hasonlóan szorongó, elkerülő magatartással járnak. A pánikbetegség a pánikroham nevű jelenség sorozatos ismétlődésén alapszik: az első pánikroham élménye maradandó traumát okoz a betegben, akiben tartós szorongás alakul ki emiatt. Érdekesség, hogy a pánikrohamot képes előidézni a korábbi pánikroham emléke által kiváltott szorongás – ezáltal a beteg ördögi körbe kerül, mígnem a pánikbetegség fokozatosan be nem szivárog az élete minden aspektusába.

Fontos kiemelnünk, hogy mi a pánikroham és a pánikbetegség közötti különbség. A pánikroham egy aránylag gyakori jelenség, a lakosság kb. 10%-ának legalább egyszer előfordul az életében. A pánikroham önmagában nem pánikbetegség, csak egy igazán kellemetlen pszichés epizód, ami megmagyarázhatatlan rettegéssel, halálfélelemmel, menekülési és segítségkérési kényszerrel jár, ez idő alatt a rohamot átélő személy szédül, levegőért kapkod, pulzusa és vérnyomása az egekbe szökik (a pánikbetegség tüneteit a későbbiekben részletezzük). Akkor beszélünk konkrétan betegségről, ha a pánikrohamok sorozatosan ismétlődnek és a rohamok okozta szorongás kihatással van a beteg munkahelyi, szociális és lelki világára is.

Mi a pánikbetegség oka?

Arra a kérdésre, hogy mi a pánikbetegség oka, avagy a pánikbetegség mitől alakul ki, a kutatók még ma sem tudnak egyértelmű magyarázatot adni. Valószínűsíthetően közrejátszhat a pánikbetegség kialakulásában a neurotranszmitterek csökkent szintje, de valójában, mivel teljesen egészséges embereknél is előfordul, nincs konkrét magyarázatunk a betegségre. A pánikbetegség elszenvedői közül sokan aktív alkohol- vagy drogfogyasztók, ami szintén súlyosbíthatja a problémát (ez általánosságban igaz a pszichés betegségekre), illetve a kutatók igyekeznek párhuzamot vonni a múltbéli feldolgozatlan traumák és a pánikbetegség kialakulása között (a poszttraumás stressz szindrómához hasonlóan).

A pánikbetegség kialakulása, gyakorisága

A köztudatban a pánikbetegség női egészségügyi problémaként maradt meg. Miért? Nos, tény, hogy a pánikbetegség gyakorisága nőknél kétszer akkora, mint a férfiaknál, azonban a képet árnyalja, hogy a férfiak kevésbé hajlamosak pánikrohamokkal, pánikbetegség gyanújával orvoshoz fordulni. Maga a pánikbetegség a legnagyobb valószínűséggel fiatal felnőtt korban alakul ki, az első pánikrohamos élmény(ek) szintén fiatal felnőttkorban, tinédzserkorban köszönthetnek be. A lakosság közel 20%-a érintett valamilyen szorongásos pszichés zavarban, azonban sajnos sokszor még a pszichológusok, pszichiáterek is nehezen tesznek különbséget a betegek életét megnehezítő kórképek között.

Mi a különbség a pánikbetegség és a depresszió között?

Habár a pánikbetegség gyakran együtt járhat depresszióval, többnyire a depresszió kísérőbetegsége formájában, fontos, hogy különbséget tegyünk a két betegség között. Míg a pánikbetegség egy szorongásos zavar, addig a depresszió a hangulatzavarok biológiai, neurobiológiai magyarázattal alátámasztott legsúlyosabb fajtája, ami a beteg viselkedésére, érzelmi világára, közérzetére és gondolataira egyaránt hatással van. A valódi depresszió jóval több egy kis rosszkedvnél (sokan egy kellemetlen személyiségvonásnak tartják), ugyanis a betegségnek köszönhetően a depresszió elszenvedői folyamatos rossz hangulattal küzdenek, elvesztik érdeklődésüket és motivációikat, képtelenek az őket korábban boldoggá tevő dolgoknak örülni (a depresszió természetéről korábbi cikkünkben írtunk bővebben).

Miben más a fóbia vagy a generalizált szorongás?

A pánikbetegség rokonbetegségei továbbá a fóbiák és a generalizált szorongás. Míg a pánikbetegség esetén a betegre minden különösebb ok nélkül jön rá a rettegés (sokszor ugye maga a pánikrohamtól való félelem váltja ki a pánikrohamot), addig a fóbia esetében olyan irreális viszolygásról, ösztönös rettegésről beszélünk, amit egy adott dolog vált ki – ez lehet egy szituáció, egy hely, egy élőlény (pl. tömegbe keveredni, túl magasra merészkedni, de fóbia tárgya lehet egy rovar vagy egy csupasz láb is) vagy bármilyen egyéb személyes dolog.

A generalizált szorongásos zavar (GAD) is a pánikbetegség rokonbetegsége: ez a szorongásos zavarok egy olyan típusa, amely esetén a koncentrált, többféle tünetet is produkáló szorongásnak nincs konkrét tárgya (maga a szorongó személy sem egészen tudja elmagyarázni, hogy mitől szorong). Generalizált szorongás esetén a szorongó fél jóformán minden élethelyzetre, lehetőségre, döntésre szorongással tekint, azonban elég eredményesen kezelhető pszichiátriai kórkép.

A pánikbetegség tünetei

Nézzük, mi a pánikbetegség tünetei, hogyan kell elképzelnünk a pánikbetegség nevű szorongásos zavart! A pánikbetegség tünetei néhány perctől kb. 20-30 percig állhatnak fenn, és a következő csoportokba oszthatók:

• Hirtelen jelentkező félelem: irracionális szorongás, ijedtség, halálfélelem, menekülési vagy segítségkérési vágy, kontrollvesztési félelem, öngyilkossági félelem, kényszeres gondolatok;
• Kardiológiai és légzési tünetek: hirtelen megemelkedő pulzus és vérnyomás, légszomj, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, szorító mellkasi érzés, ájulásközeli állapot, szédülés;
• Emésztési pánikbetegség tünetek: gyomortájéki fájdalom, hányinger, émelygés, hasmenés;
• Egyéb fizikai pánikbetegség tünetek: izzadás, zsibbadás, szurkáló érzés a bőrön, kipirulás, reszketés, remegés, csalánkiütésszerű bőrpír;
• Kapcsolatvesztés: eltompulás, álomszerű életérzés, elszemélytelenítés, „üvegfalon keresztül” való szemlélődés, zuhanásérzés.

Pánikbetegség teszt: lehetek én is pánikbeteg?

Természetesen igen, ugyanis a pánikbetegség és más szorongásos zavarok egyáltalán nem ritka betegségek. Azonban, ahogy a fentiekben is leírtuk a pánikbetegség kapcsán, akkor számít valaki ténylegesen „betegnek”, ha a pánikrohamok rendszeresen előfordulnak, és ha a pánikrohamtól való félelem kihatással van a munkavégzésünkre, szociális életünkre, a mindennapjainkra általánosságban. Az interneten és a témával foglalkozó szakkönyvekben rengeteg pánikbetegség teszt lehetőséggel találkozhatunk, azonban, amennyiben valakiben ténylegesen felmerül a pánikbetegség gyanúja, lehetőség szerint kérje inkább egy valódi szakember segítségét.

A pánikbetegség milyen orvos hatáskörébe tartozik?

A pánikbetegség kezelése a pszichológusok, illetve a pszichiáter szakorvosok hatáskörébe tartozik. A pánikbetegség súlyosságától függ, hogy milyen kezelésre szorul a beteg, ugyanis a pánikbetegség kezelése történhet pszichoterápiával és egyéb személyes vagy csoportos terápiával, illetve bizonyos esetekben a pánikbetegség gyógyszer alapú kezelése is javallott lehet, hogy könnyebben oldódjon az irreális szorongás.

A pánikbetegség kezelése

A különféle szorongásos zavarok kezelésére a tudomány ma már számos alternatívát kínál. Amennyiben jelentős mértéket öltő pánikbetegség alakult ki nálunk, mindenképpen forduljunk szakemberhez, aki kognitív viselkedésterápiát írhat elő, amelynek a célja, hogy a pánikbetegség kezelése során a beteg megtanulja másként kezelni a szorongását, új szempontból megközelíteni a pánikrohamos helyzeteket.

Egyéb egyéni- és csoportterápiák is léteznek, melyeknek mind a stresszkezelés, a helyzet újraértékelése és a relaxáció a célja. Újkeletű pánikbetegség terápia például a fényterápia vagy a mozgásterápia, de a szakorvosunk a pánikbetegség elleni küzdelem során életmódterápiát is előírhat. Rengeteget tehetünk a pánikbetegség ellen mi magunk is, ha odafigyelünk az aktívan eltöltött, stresszmentes szabadidőre, a rendszeres testmozgásra, a kiegyensúlyozott táplálkozásra és az alkohol, illetve a koffein mellőzésére.

Milyen pánikbetegség gyógyszer létezik a problémára?

Azt, hogy a szakorvosunk milyen pánikbetegség gyógyszer szedését írja elő, a problémánk jellegétől, a szorongás és az egyéb pánikbetegség tünetek súlyosságától függ (a pánikbetegség minden betegnél más tünetek, tünetegyüttes formájában jelentkezhet). A pszichiáter szakorvosok gyakran javasolnak a kognitív viselkedésterápia (és/vagy más terápiák) mellé szelektív szerotonin-visszavétel gátlókat (SSRI) vagy szelektív norepinefrin-visszavétel gátlókat (SNRI), de a benzodiazepinek és a béta-blokkolók is a gyakran felírt pánikbetegség gyógyszer típusok közé tartoznak. A szorongás oldása és a pánikbetegség elleni fellépés történhet nyugtató, stressz- és szorongásoldó gyógynövénykúrával is.