Ezt tanulhatták a világ tudósai a koronavírus világjárványból: sokan még mindig nem hiszik el

A betegségeket megelőző oltásokat az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányának tekinthetjük. A biztonságos és hatékony védőoltások megfékezik vagy megszüntetik a fertőző betegségek gyors terjedését, amelyek sokszor végzetes kimenetellel járhatnak. Az immunizáció azonban nemcsak gyermekkorban, hanem egész életen át javasolt, hiszen a vakcina beadásával az adott személyen kívül a körülötte élő embereket is védhetjük.

Az emberiség már több mint 20 életveszélyes betegség ellen rendelkezik hatékony oltóanyaggal. Ezeknek köszönhetően hosszabb és egészségesebb életet élhetünk, mint korábban bármikor. A védőoltásokkal jelenleg évente 3,5-5 millió halálesetet lehet megelőzni olyan betegségek esetében, mint a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, az influenza és a kanyaró.

További 1,5 millió haláleset azonban elkerülhető lenne, ha javulna a globális átoltottság.

Egy betegséget mindig jobb megelőzni, mint elszenvedni. A védőoltás a megelőzés egyik hatékony módja lehet. Mivel a kórokozóknak egész életünk során ki vagyunk téve, a vakcinációra úgy érdemes tekinteni, mint egy egész életen átívelő fontos megelőzési lehetőségre. Az utóbbi évtizedek legnagyobb járványa, a COVID-19 ismét bebizonyította, hogy a fertőző betegségek ellen a vakcinák fontos védelmet jelenthetnek.

A koronavírusról sokat tanultunk az elmúlt években. A védőoltásokról pedig még többet, hiszen már több mint 300 éve használjuk azokat, azóta, hogy Edward Jenner angol sebész az 1700-as évek végén elkészítette az első vakcinát a himlő ellen.4 A 20. századra az emberiségnek már volt oltóanyaga a járványos gyermekbénulás, a kanyaró, a tetanusz és összesen több mint 20 fertőző megbetegedés ellen. A világszerte elindított oltási kampányoknak köszönhetően a himlő – amely háromszázmillió embert ölt meg még a múlt században is – eltűnt, a járványos gyermekbénulás jelentősen visszaszorult.

Az elmúlt évszázadok bizonyították, hogy a fertőző betegségek és a járványok megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze az ellenük kifejlesztett védőoltások széleskörű alkalmazása. Ahogyan a WHO fogalmaz:

A védőoltás az egészségügyi ellátás kulcsfontosságú eleme és vitathatatlan emberi jog.  A vakcinák a fertőző betegségek kitörésének megelőzésében és leküzdésében is kulcsfontosságúak.

A védőoltások fontosságát és a megelőzésben betöltött szerepüket nagyszerűen példázza, hogy a BCG oltásnak köszönhetően Magyarországon jelentősen sikerült visszaszorítani a tuberkulózist (más néven gümőkórt), azt a betegséget, amely a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozta.6

Hazánkban 1953-ban vezették be az életkorhoz kötött kötelező és térítésmentes védőoltások rendszerét. Gyermekkorban jelenleg 12 fertőző betegség ellen oltanak hazánkban, a HPV elleni védőoltást pedig önkéntesen igényelhetik a 7. osztályos lányok és fiúk. A nemzeti immunizációs program a COVID-19-világjárvány alatt sem állt le.7

A védőoltásokra egész életünk során érdemes figyelmet fordítani.

Egyrészt, mert a gyermekkorban alkalmazott védőoltások hatását csak az élethosszig tartó oltási programmal lehet fenntartani, hiszen az oltás hatására kialakuló védettség idővel megfogyatkozik. Másrészt, bizonyos életkorokban, munkakörben vagy hobbit űzve is ki lehetünk téve olyan fertőző betegségeknek, amelyek ellen léteznek védőoltások.3,7 Nézzünk néhány példát a teljesség igénye nélkül:

A gennyes agyhártyagyulladás a meningococcus baktériumok okozta betegség, amely akár tragikus kimenetellel is járhat. A fertőzés cseppfertőzéssel terjed, ezért bárhol elkaphatjuk és tünetmentesen hordozhatjuk. Ez a súlyos betegség általában ritkán fordul elő, de teljesen egészséges immunrendszerű gyermekeket és fiatal felnőtteket is életveszélyesen megbetegíthet. A két legveszélyeztetettebb korosztály a csecsemők és a kisdedek, illetve a 14-25 év közötti fiatalok, akik az életmódjukból adódóan fokozott kockázatnak lehetnek kitéve. 8

Az FSME-vírus* okozta agyvelőgyulladás, vagy más néven kullancsencephalitis az apró élősködők terjedése miatt sajnos egyre gyakoribb fertőző betegség. Jellemzően az egyén tünetmentesen gyógyul, de minden ötödik betegnél a központi idegrendszer gyulladásával járhat. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, csak a tünetek kezelését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges, de a fertőzés védőoltásokkal megelőzhető.9

A leggyakoribb pneumococcus-fertőzés kiváltotta betegség az öt éven aluli kisgyermekekben a középfülgyulladás, időskorban pedig a pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás.