Rengetegen élnek Magyarországon ezzel a betegséggel: véradással sokan segíthetnének

A hemofília, azaz a vérzékenység olyan veleszületett betegség, amelynek következtében a különböző sérülések során megindult vérzések tovább tartanak, mint az egészséges embereknél. A hemofíliával élők vérében ugyanis nincs meg a kellő mennyiségben a véralvadási faktor, amely a normális lefolyású véralvadáshoz szükséges. Nemcsak a külső sérülések jelentenek veszélyt: belső vérzések is kialakulhatnak, leggyakrabban az ízületekben és az izmokban. A belső vérzések – kezelés nélkül – fájdalmas, feszítő érzést okoznak, és más egészségügyi problémákhoz vezethetnek.

Teljes élet a megfelelő terápiával

A hemofíliával születettek korábban, a megfelelő terápiák kifejlesztése előtt, igen korlátozott életet éltek, és idősebb korukra súlyos mozgásszervi betegségek alakultak ki náluk. Az orvostudomány fejlődése azonban áttörést hozott a betegség kezelésében, és így a betegek életkilátásaiban is. Ma már azok a vérzékenységben szenvedő betegek, akik hozzájutnak a fejlett terápiákhoz, gyakorlatilag teljes életet élhetnek, ugyanazokat a fizikai aktivitásokat végezhetik és ugyanúgy tervezhetik a jövőjüket, mint egészséges társaik.

A betegséget sajnos egyelőre nem lehet gyógyítani, kezelni viszont igen, úgy, hogy megelőzésképpen a hiányzó alvadási faktort megfelelő készítményekkel pótolják. A vérplazmát az 1920-as években kezdték el alkalmazni a vérzékenység kezelésében, de csak az 1960-as, 70-es évekre sikerült kifejleszteni a plazma véralvadási faktorát tartalmazó koncentrátumokat, amelyek igazi változást hoztak a betegek életében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a K-vitamin titok: kevesen tudják, milyen veszélyes lehet az ilyen étrend

Az egyoldalú táplálkozás és a modern étrendek miatt kevesebb K-vitamin juthat a szervezetbe, mint a napi szükséglet.

Szükség van az önkéntes donorokra

„A hemofíliával élők számára létfontosságú, hogy kellő számban a rendelkezésre álljon a vérplazma, aminek az egyetlen forrását az önkéntes donorok jelentik” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Egy felnőtt hemofíliás beteg kezeléséhez átlagosan évi 1200 plazmadonáció szükséges – ez a szám is érzékelteti, hogy milyen nagy szükség van az önkéntes donorokra.”

A plazmaadásnak nemzetközileg is szabályozott, szigorú feltételrendszere van – pl. bizonyos gyógyszerek szedése kizáró ok, de van kor- és súlyhatár is, és a donáció maximális gyakorisága is meg van határozva. A részletes feltételeket – amelyeknek az egészséges felnőtt emberek többsége megfelel – a plazmagyűjtő központokban készséggel elmondják a jelentkezőknek. „A donorjaink orvosi szűrésen esnek át – ezt mi biztosítjuk a központjainkban, ingyenesen. A plazmaadás kifejezetten biztonságos és nem terheli meg a szervezetet, a levett vérplazmát 72 óra alatt pótolja az egészséges emberi szervezet” – mondja dr. Nyerges Judit.

Mindent megteszünk azért, hogy minél több embert bátorítsunk plazmaadásra, és egyúttal arra is, hogy ezzel mások életét jobbá tegyék.

A BioLife magyarországi központjai nyolc városban, így Nyíregyházán, Debrecenben, Miskolcon, Egerben, Kecskeméten, Pécsen, Szegeden és Budapesten várják az önkéntes donorokat, akik a plazmaadás lehetőségeiről és tudnivalóiról a BioLife plazmaközpontokban illetve a BioLife weboldalán kaphatnak részletes felvilágosítást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ritka betegség állhat a mindennapos tünetek hátterében: sok beteget diagnosztizálnak félre

 A ritka betegségekről viszonylag kevés adat és kutatás áll rendelkezésre, és sok esetben a tünetek más, gyakoribb betegség tüneteihez hasonlóak.