A demencia jelei: mi az időskori demencia, a demencia hány éveskortól jelent valós veszélyt?

Cikkünkben a demencia nevű, főként időskori pszichiátriai zavar jelenségét járjuk körül: tudd meg, mi az a demencia, mi a demencia jelentése, mi az időskori demencia! A demencia hány éves kortól jelent valós kockázatot az idősödő emberek életében, hogyan ismerhető fel a demencia időseknél? Mik a demencia jelei kezdetben és milyen tüneteket produkál az előrehaladott demencia? Hogyan történik a demencia kezelése, milyen hatással van a demencia megélése a magánéletre?

Mi a demencia jelentése?

A demencia nevű betegséget az időskori pszichiátriai zavarok közé soroljuk, ugyanis a sérülések okozta intelligenciavesztést leszámítva jóformán kizárólag 60 éves kor fölött jelennek meg a demencia jelei. A demencia szervi okokra (az agy betegsége többnyire egyértelműen igazolható) visszavezethető funkcióvesztés jelöl, a vele született fogyatékosságoktól abban különböztetjük meg, hogy a demencia esetében a beteg a már meglévő, teljes értékű képességeiből veszít életkora előrehaladtával.

A demencia kezdeti jelei a rövidtávú emlékezet hanyatlásával járnak, azonban a demencia előrehaladtával a beteg gondolkodási, érzelmi és társas képességei folyamatosan hanyatlani kezdenek, a későbbiekben a hosszútávú memória, a nyelvi készségek, majd a mozgás is érintetté válik. A demencia okai közé számos, különféle betegséget sorolhatunk (pl. Alzheimer-kór, Huntington-kór), melyeknek egy része gyógyszerrel kezelhető, valamennyire kordában tartható, így a demencia is lassítható ezáltal.

Mi az időskori demencia, hány éves kortól jelent kockázatot?

Az időskori demencia kockázata 60 év fölött radikálisan emelkedik, és minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy felbukkannak a demencia jelei. Egyes kutatások szerint a demencia előfordulása a 65-69 éves korosztályban kb. 1,2%, ami már önmagában is elég gyakori. A 85-89 éves korosztályban a demens emberek aránya meghaladja a 20%-ot, 90 éves kor fölött pedig megközelítőleg az idősek 35%-a szenved a demencia enyhébb vagy éppen súlyosabb tüneteitől.

Mi a különbség a demencia és az Alzheimer kór között?

A demencia mint rendellenesség rendszerint valamilyen krónikus, vagy egyre súlyosbodó agybetegség következményeként jelentkezik. A demencia jelentése a laikusok részéről gyakran összekeveredik az Alzheimer-kórral vagy az afáziával, azonban fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a kórképeket. A demencia jelentése a demens állapotra utal, ami az agyat különféleképpen, különféle mértékben érintő betegségekre vezethető vissza. A demenciát okozó betegségek között az Alzheimer-kór felel az esetek ~70%-áért, de állhat a háttérben többek között Parkinson-kór vagy Huntington-kór is, illetve gyakran érrendszeri megbetegedésről van szó.

Az Alzheimer-kór egy olyan neurodegeneratív kórkép, melynek kiváltó okát a mai napig nem ismerjük, azonban a genetikai hajlam nagymértékben közrejátszhat a betegség kialakulásánál, illetve az életmód is növelheti a valószínűségét. A 65 év felettiek kb. 5%-át érinti a betegség, Magyarországon a 80 év fölötti idősek ~20%-a szenved ettől a kórtól. A betegség hátterében az agy bizonyos területein kialakuló plakkok, zárványok állnak. Az Alzheimer-kór nem gyógyítható, kimondottan gyors intelligencialeépüléssel jár együtt, a demencia jeleinek megjelenését követően 3-10 év a várható élettartam.

A demencia okai: megelőzhető a demencia kialakulása?

A demencia elsődleges rizikófaktora a magas (60+) életkor, azonban a különféle krónikus betegségek mindenképpen növelhetik a demencia kialakulásának valószínűségét (többek között a demencia rizikófaktorai közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a veseelégtelenség, az elhízás vagy például az érelmeszesedés és más szív- és érrendszeri megbetegedések). Kutatások bizonyították, hogy a demencia és a depresszió kéz a kézben járnak: a demencia okozta memóriazavarok, érzelmi problémák támogatják a depresszió megjelenését, főleg, ha a demencia hatásai már érződnek a beteg társas kapcsolatain is.

Habár a demencia közvetlenül nem, de közvetetten visszavezethető az életmódunkra: a demenciát okozó krónikus és az életkor előrehaladtával rosszabbodó betegségek jelentős része a tartós mozgáshiánytól és az elhízástól, a túlzott alkoholfogyasztástól és a dohányzástól alakulhatnak ki vagy rosszabbodhatnak. A demencia kialakulásának valószínűségét (ez rengeteg más, az életmódra visszavezethető súlyos betegségre is igaz) csökkenthetjük, ha időben felhagyunk káros szokásainkkal, kielégítjük az emberi szervezet mozgásigényét, a kiegyensúlyozott táplálkozás szabályai szerint szervezzük étkezéseinket és rendszeresen diétával tartjuk karban a testzsírszázalékunkat.

A demencia jelei a kezdetekkor

Ahhoz, hogy a demenciát egy orvos diagnosztizálni tudja és megkülönböztethesse más neurológiai kórképektől, a demencia tüneteinek legalább fél éven keresztül fenn kell állniuk. A demencia kezdeti fázisában a beteg érzékszervei a megszokott módon működnek, az érzékelés teljesen zavartalan, éppen ezért a beteg sokszor észre sem veszi saját magán a kezdeti tüneteket, egészen addig, míg nem okoznak magánéletében problémát a rövidtávú emlékezetkiesések.

A demencia a kezdeti stádiumban akkor kezd megmutatkozni, amikor az érzelmi- és memóriazavar az apró zökkenőknél nagyobb mértékben jelenik meg, beszivárog a beteg magánéletébe, megterhelővé válnak a bonyolultabb mindennapi tevékenységek (pl. a munkavégzés vagy a házimunka elvégzése kimarad, elfelejti bevenni a gyógyszereit stb.). A beteg a későbbiekben gyakran elfelejti, hogy hol van, új helyen ébred tudatára, megváltozik a személyisége, a demencia jelei a kapcsolatai rovására mennek.

A demencia előrehaladtával a demens beteg érzelmi élete, gondolati világa egyre inkább összezavarodik, megváltozik a társas viselkedése, gyakran elveszti a hétköznapjait mozgató motivációját. Fontos, hogy amennyiben valakinél – akár egy hozzátartozónkon, akár magunkon érzékeljük – felbukkannak a demencia jelei, mindenképpen forduljon szakorvoshoz, aki felállítja a kórképet és biztosan kizárja más, az idegrendszert érintő betegségek meglétét. Mindenképpen ajánlott egy demencia teszt elvégzése is (hivatalos, orvosi demencia teszt, a bulvármédia „szakértőit” kerüljük!), ami segíthet fényt deríteni a problémára.

A demencia végstádium jelei

A demencia súlyosbodása során a hétköznapi rövidtávú memória zavarai már a hosszú távú memória esetében is megmutatkoznak, együtt járhatnak érzékelési és vizuális problémákkal, a beszéd elnehezülésével, remegéssel és egyensúlyproblémákkal, evési problémákkal (a beteg elfelejti, hogy kell lenyelni az ételt), amelyek miatt folyamatos felügyeletre szorul. A demencia esetén gyakori tünet a nyugtalanság és a kóborlás (gyakran eltévednek, veszélybe sodorják magukat), illetve szintén súlyos problémát okozhat a demens hangulatzavar is (depresszió és szorongás, feldobottság és apátia, harag, tévképzetek, a társadalmi normákról való megfeledkezés).

A demens emberek várható életkora attól függ, hogy milyen betegség áll a demencia hátterében: vannak, akiknél például az Alzheimer-kór következtében gyors romlás következik be, míg másoknál a demens állapot ellenére sem igazán csökken a várható élettartam, mindössze a beteg memóriája, szociális készségei sínylik meg a betegséget. A demencia megélése nem csak a beteg számára megterhelő, akiben erős szorongást okoz az állapota, hanem az őt gondozó hozzátartozók magánéletére is hatással van. A demencia előrehaladott állapotában a beteget már nem lehet magára hagyni, bizonyos esetekben mindenképpen célszerű külső segítséget igényelni.

A demencia kezelése

A tudomány jelenlegi állása szerint egyelőre nincs gyógyír a demenciára, a jelenlegi módszerekkel is sajnos csak csekély értékű javulást érhetünk el azoknál a személyeknél, akiknél jelentkeznek a demencia jelei. A demencia hátterében álló betegségek folyamatos monitorozás alatt kell, hogy álljanak (laborvizsgálatok, szervi működések monitorozása, hormonok és ásványi anyagok szintjének mérése stb.), emellett fontos lehet a mágneses rezonancia vizsgálat, a komputertomográfia és az elektroenkefalográfia is, hogy a demenciát megkülönböztethessék más betegségektől – szerencsére az orvostudomány már elég fejlett ahhoz, hogy felismerjék a demenciát a kezdeti stádiumban.

Így, hogy tudjuk, mi az időskori demencia és a demencia hány éves kortól, milyen veszélyt jelent, mindenképpen kövessük intenzív figyelemmel szeretteink viselkedését, amennyiben felmerül bennünk a demencia gyanúja – különösen akkor, ha a demencia előfordult már a családunkban. Attól, függően, hogy milyen egészségügyi probléma áll a demencia hátterében, a kezelőorvos előírhat az állapotromlást mérséklő gyógyszeres kezelést, azonban a demens beteg előbb utóbb feltartóztathatatlanul veszít kognitív képességeiből és hozzátartozói felügyeletére, ápolására szorul.