A narkolepszia kialakulása: mi a narkolepszia, milyen narkolepszia gyógyszerrel kezelhető?

Cikkünkben a narkolepszia nevű krónikus betegség tüneteiről, jellemzőiről tájékoztatjuk olvasóinkat: járjunk utána, mi az a narkolepszia, mikor jelentkezik a narkolepszia, mik a narkolepszia tünetei és milyen gyakorisággal fordul elő a narkolepszia nevű betegség! Mik a narkolepszia veszélyei, milyen okokra vezethető vissza a narkolepszia kialakulása felnőtteknél, gyerekeknél? A narkolepszia gyakori kérdések kapcsán megválaszoljuk, hogyan élhetünk együtt a narkolepszia jelenségével, mit tehetünk a narkolepszia ellen, azaz hogyan zajlik a narkolepszia kezelése és milyen narkolepszia gyógyszer szedése segíthet az ijesztő tüneteken?

Mi a narkolepszia?

A narkolepszia az alvászavarok csoportjába tartozó krónikus betegség, egy olyan, a központi idegrendszert érintő bonyolult alvási rendellenesség, amikor az agy nem tudja megfelelőképpen szabályozni az alvási ciklusokat. A betegséget először Jean-Baptiste-Édouard Gélineau francia orvos írta le 1880-ban, azonban magát a narkolepsziát csak az első világháború után kezdték önálló betegségként kezelni (korábban epilepsziának vélték, azonban a narkolepszia esetében a betegek görcsroham helyett mély álomba zuhantak), viszont komolyabban csak a ’70-es évek óta foglalkoznak vele.

Egy egészséges embernél a nappali aktív időszakokat az alvási időszakok váltják éjszakánként, amelyek alatt a szervezet regenerálódik, feltöltődik energiával, a nap során ránk zúduló információhalmaz feldolgozásra kerül. Amikor alszunk, a NREM és REM alvási fázisok váltakoznak (a NREM fázisokban az agyhullámok lelassulnak, az agy pihen, a REM fázisban viszont aktívan dolgozik, ilyenkor álmodunk), ezek 90-120 perces periódusokat tesznek ki, amelyekből 4-6 darab alkot sorozatot egy átlagos éjszakán.

Egy narkolepsziás betegnél hiányzik az alvásidő kb. 80%-ért felelős, pihentető NREM fázis, jóformán azonnal a REM fázisba esnek. Ezek az események megzavarják a normál ébrenléti agyműködést: mivel az agy nem tudja meggátolni a hirtelen jövő alvási rohamot, a beteget ott éri az álom, ahol éppen van. A leküzdhetetlen alvási rohamok általában monoton élethelyzetekben törnek a betegekre (pl. otthon, iskolában, munkahelyen), de bármikor, bárhol előfordulnak – ebben rejlik a narkolepszia veszélye is.

A narkolepsziás rohamok megterhelik a betegek idegrendszerét, ráadásul éjszakai alvásaik sem a normál ütemben zajlanak (a NREM alvásuk összességében sokkal kevesebb, mint egy átlagos embernél, a REM fázisok összemennyisége nagyobb), emiatt folyamatos kimerültséggel, alváshiánnyal, gyakori éjszakai felébredéssel küzdenek, mindez sajnos kihatással van egész életükre, tanulmányaikra, munkavégzésükre (attól függően persze, hogy kinél mennyire súlyos a narkolepszia).

A narkolepszia gyakorisága, előfordulása

A narkolepszia kapcsán nehéz megmondani, hogy pontosan hányan küzdenek ezzel a betegséggel, ugyanis a betegek jelentős részét sohasem diagnosztizálják vagy kezelik. A kutatók becslései szerint világszerte minden 2500. ember lehet narkolepsziás, ám a statisztikák országonként eltérést mutatnak (trópusi térségekben gyakoribb). Magyarországon körülbelül 5.000 embert diagnosztizáltak a betegséggel, de elképzelhető, hogy ennek a duplája, triplája lehet a valóság. A narkolepszia nem válogat sem az életkor, sem a nem tekintetében, azonban a narkolepszia kialakulása kapcsán elmondhatjuk, hogy a betegség először kései gyermekkorban/kamaszkorban vagy fiatal felnőtteknél jelentkezik (a betegek kb. 20%-nál később is kialakulhat, akár időskorban is).

A narkolepszia kialakulása

A kutatók évtizedek óta foglalkoznak a narkolepszia kialakulása mögött rejlő okokkal (pl. a narkolepszia alkohol hatására előjöhet-e?), azonban a tudomány jelenlegi állása szerint a narkolepszia okai ismeretlenek, a narkolepszia kialakulása kapcsán nem írtak le sem életmódbeli, sem genetikai összefüggéseket. Mielőtt a konkrétan körülrajzolható, diagnosztizálható narkolepszia felütné a fejét, a betegek hónapokon, éveken keresztül tapasztalják a narkolepszia kezdeti jeleit – pl. az éjszakai alvás minőségétől független nappali fáradtságot, aluszékonyságot stb.

A narkolepszia sajnos egy olyan krónikus betegség, ami egy egész életen át elkíséri az elszenvedőjét, azonban maga a narkolepszia változatos tüneteket produkálva, egyénenként eltérő súlyossági fokkal mutatkozhat meg. A narkolepszia tünetei kapcsán 4 fő csoportba soroljuk a narkolepszia jellemzőit, azonban a teljes narkolepszia tünetegyüttes csak a betegek legfeljebb 10%-nál jelentkezik – a kóros aluszékonyság viszonyt tényleg gyakori, a narkolepsziások 60%-nál előfordul.

A narkolepszia tünetei

• Alvásrohamok: a narkolepszia legismertebb tünete a bárhol, bármikor bekövetkező, hirtelen elalvás, amit a beteg nem tud leküzdeni (gyakran olyan, mintha lekapcsolnák a villanyt), akár beszéd vagy cselekvés közben is előjöhet (ez legtöbbször a monoton élethelyzetekre jellemző). Az alvási roham tarthat néhány másodpercig vagy hosszabb ideig is (pl. félóra), ami után a beteg rövid ideig kipihentséget érzékelhet.
• Kataplexia: szintén váratlanul, leküzdhetetlenül jelentkező bénulás, ami leggyakrabban valamilyen erős érzelmi hatásra (pl. stressz, öröm, harag) következik be – azonban az alvásrohammal ellentétben ilyenkor a beteg teljesen tudatos, éber. A bénulás másodpercekig, percekig eltarthat, kiterjedhet a teljes testre, a látásra, hallásra is.
• Alvásparalízis: az alvásparalízis, azaz az alvási bénulás szintén a narkolepszia jellegzetes, ám ijesztő tünete (de egészséges embernél is előfordulhat). Ilyenkor közvetlenül elalvás előtt vagy ébredés után a beteg képtelen a teste akaratlagos mozgatására, mindössze pislogni tud, viszont nem tud mozdulni, segítséget kérni. Ez egy erős szorongással járó állapot, amelyet gyakran hypnagog hallucinációk kísérnek; ez az állapot is tarthat rövidebb, hosszabb ideig.
• Hypnagog hallucinációk: a narkolepszia legijesztőbb tünetei az alvási paralízis során fellépő, bizonyos esetekben rendkívül valósághű, intenzív akusztikus és képi hallucinációk (éber rémálmoknak is nevezik őket). A betegek gyakran testen kívüli lebegést éreznek, formákat, élőlényeket, gyakran szellemalakokat hallucinálnak, amelyek hangeffektekkel, akár részletesen kidolgozott beszéddel is együtt járhatnak.

Milyen veszélyeket hordoz a narkolepszia?

Maga a narkolepszia, mint betegség alapvetően nem roncsolja az egészségi állapotot, ritkán hordoz veszélyeket az alvás közbeni végtagmozgás vagy a légzésleállás. A narkolepszia veszélyei valójában a beteg kiszolgáltatottságában rejlenek: a narkolepszia súlyosabb formáinál ténylegesen bárhol, bármikor bekövetkezhet egy alvásroham, így balesetveszélyessé, sőt, életveszélyessé válhatnak olyan hétköznapi élethelyzetek is, mint a közlekedés (az autóvezetés súlyos narkolepszia esetén tilos!).

A narkolepszia kialakulása a betegséget övező félelmek, szorongások miatt rontja az életminőséget: a narkolepszia gyerekeknél befolyásolhatja a figyelemfenntartási, tanulási készségeket és ronthatja a gyermek beilleszkedési képességét (pl. gúnyolják társai a narkolepszia miatt). A narkolepszia felnőtt korban szintén ronthatja a társas kapcsolatokat, kihatással lehet a munkavégzésre, ami a beteg elszigetelődéséhez, bizalmatlanságához, depressziójához vezethet, ritkábban személyiségzavar, hangulatzavar is kialakulhat; szintén gyakori tünet a migrén is.

A narkolepszia kezelése: hogyan küzdjünk a narkolepszia ellen?

Abban az esetben, ha gyakran, indokolatlan élethelyzetekben hirtelen elalszunk, váratlanul bekövetkező izomelgyengüléssel (pl. elejtünk valamit), hirtelen fellépő, ellenállhatatlan alváskényszerrel, hirtelen bénulással vagy napközbeni kiesésekkel (másodpercekre, percekre kiesnek mozzanatok, pl. iskolában tanulás közben elalszunk) találjuk magunkat szemben, mindenképpen célszerű orvoshoz fordulni. Ugyanígy fontos lehet szakember segítségét kérnünk, ha alvási paralízist, hallucinációkat tapasztalunk, illetve a narkolepszia kapcsán fellépő stressz, szorongás miatt pszichológusi segítséget is kérhetünk az élmények feldolgozásához.

Mivel a narkolepszia okai ismeretlenek, így azok nem megszüntethetőek, tehát a narkolepszia nem gyógyítható betegség – azonban a narkolepszia gyógyszer (stimuláló gyógyszerekkel elkerülhetők a nemkívánt elalvások) és életmódterápia alkalmazásával jól kordában tartható, a páciens teljes értékű, boldog életet élhet. A narkolepszia kezelése során nagyon fontos, hogy a beteg határozott rutin szerint élje az életét: ugyanakkor feküdjön le és keljen, naponta többször alvásszüneteket iktasson be ugyanabban az időpontban, rendszerezze étkezését (kis adagok fogyasztása), kerülje az alvást befolyásoló élelmiszereket (alkoholt, koffeint, cukrot, bizonyos gyógyszereket).