Milyen betegségre jár a leszázalékolás? Megváltozott munkaképesség, komplex minősítés, rokkantság és rehabilitáció

Cikkünkben minden fontos tudnivalót elárulunk a köznyelvben megmaradt leszázalékolás témakörével kapcsolatban: tudd meg, mi a leszázalékolás ma, milyen járadékok, szolgáltatások járnak a „leszázalékolt” személyeknek, milyen kategóriákba sorolják be az embereket egészségügyi állapotuk szerint, mi a komplex minőség és mikor van szükség rehabilitációra? Milyen betegségre jár a leszázalékolás, hogyan történik a leszázalékolás megállapítása?

Mi az a leszázalékolás?

A „leszázalékolás” megnevezést érdemes kerülni, manapság a „megváltozott munkaképesség” a helyes kifejezés. A megnevezés változott, a lényeg nem: az egészséges ember alapesetben 100%-os egészségi szinten áll, azonban amennyiben valakinél súlyos fogyatékosságot vagy annak minősülő betegséget, krónikus egészségügyi problémát állapítanak meg, vagy baleset áldozatává válik, az egészségügyi állapota 100%-ról visszaesik – innentől minősül megváltozott munkaképességű személynek – ezen belül is megkülönböztetjük a foglalkoztatás szempontjából rehabilitálható és nem rehabilitálható személyeket.

A korábbi ellátástípusok (rokkantsági nyugdíj, azaz „rokkantnyugdíj”, baleseti rokkantsági nyugdíj, átmeneti járadék, rendszeres szociális segély) megszűntek, 2012-től a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás jár a megváltozott munkaképességű személyeknek. Na de nézzük, milyen betegségre jár a leszázalékolás, azaz honnantól minősül valaki megváltozott munkaképességűnek, hogyan lehet ilyen minősítést szerezni, mikor jár a rehabilitációs ellátás és mikor jogosult valaki rokkantsági ellátásra vagy rokkantsági járadékra!

Mikortól számít valaki megváltozott munkaképességűnek?

Ahhoz, hogy megváltozott munkaképességű személyként tartsanak minket nyilván (csak azoknál a személyeknél, akik régóta valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek vagy egészségkárosodáson estek át), komplex minősítést kell szerezniük, amit háziorvosunkhoz fordulva mi magunk kezdeményezhetünk. Amennyiben valakinél a komplex minősítés során százalékban kifejezett, kategóriába sorolható egészségkárosodást állapítanak meg, jogosulttá válik a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokra és a munkavégzésüket segítő szolgáltatásokra.

Mi a komplex minősítés?

A komplex minősítést egy komplex szakértői bizottság végzi (4 tagja van: orvosszakértő elnök, a vizsgálatot végző orvosszakértő, foglalkoztatási rehabilitációs szakértő, szociális szakértő), a célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása. A bizottság több szempontból is bírálja a megváltozott munkaképességűek ellátására vonatkozó kérvényezőt: szociális (kielégülnek-e szociális igényei, megfelelő-e az életminősége, milynek a kommunikációs, motivációs képességei stb.) és foglalkoztatási szempontú vizsgálata (mik a foglalkoztatási előzményei, milyen lehetőségei vannak) mellett megtörténik a rehabilitálhatóság vizsgálata, az önellátó képesség és természetesen az igénylő egészségi állapotának a vizsgálata is.

A komplex minősítéshez szükséges vizsgálat történhet beküldött iratok, leletek alapján, a kérvényező lakó/tartózkodási helyén (indokolt esetben), illetve a bizottság által kijelölt vizsgálóhelyen (ez utóbbi az alapeset – a minősítés a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinél zajlik) – ehhez a kérvényezőnek az összes egészségügyi leletét, a TAJ-kártyáját, a személyigazoló okmányát és a lakcímkártyáját is fel kell mutatnia. Abban az esetben, ha a komplex minősítés iránti kérelem rehabilitációs ellátás iránti igény miatt kerül benyújtásra, a Rehabilitációs Hatóság fogja értesíteni a jogosultat (60 napon belül) az eredményekről és a megállapítható ellátás típusáról.

Az egészségi minősítés kategóriái

Alapvetően az ember egészségi állapota 100%-os, azaz nincs olyan betegsége, ami az életminőségére, munkaképességére befolyással van. Ebből a 100%-ból veszítünk hivatalosan is a komplex minősítést követően (gyakorlatilag ez maga a leszázalékolás, ide tartozik, hogy milyen betegségre jár a leszázalékolás), annak függvényében, hogy milyen súlyossági fokú betegséggel, fogyatékossággal kényszerülünk együtt élni.

Annak tekintetében, hogy milyen betegségre jár a leszázalékolás, a következő kategóriákat kell ismernünk – a komplex minősítés során ezek egyikébe sorolnak be minket, ennek megfelelően kapjuk a juttatásokat, ellátásokat:

• „B1” minősítési kategória: olyan személyek, akiknek az egészségi állapota 51-60% közötti, de a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható;
• „B2” minősítési kategória: olyan személyek, akiknek az egészségi állapota 51-60% közötti, az egészségi állapota alapján rehabilitálható, ám a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, ennek értelmében a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt;
• „C1” minősítési kategória: olyan személyek tartoznak ide, akiknek az egészségi állapota 31-50% közötti, emiatt tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek;
• „C2” minősítési kategória: olyan személyek, akinek az egészségi állapota 31–50% közötti, emiatt tartós rehabilitációt igényelnek, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, ennek értelmében a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt;
• „D” minősítési kategória: olyan személyek tartoznak ide, akinek az egészségi állapota 1-30% közötti, emiatt csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősülnek;
• „E” minősítési kategória: olyan személyek, akinek az egészségkárosodása jelentős, állapota 1-30% közötti, betegsége vagy súlyos fogyatékossága miatt önellátásra részben vagy egyáltalán nem képes. Jellemzően erre a kategóriára járnak a legnagyobb értékű juttatások és kedvezmények (lásd még: ápolási díj 2023).

A rehabilitációs szolgáltatás/ellátás

A fentiekben felsorolt egészségi minősítési kategóriák függvényében rokkantsági, illetve rehabilitációs pénzbeli ellátást kaphatnak mindazok a kérelmezők, akiknek az egészségi állapota 60%-os, vagy annál kisebb mértékű, amennyiben rehabilitációval a foglalkoztathatósága helyreállítható. Az ellátás a bizottsági döntést követő legfeljebb 3 évig jár a kérelmezőnek. Az ember egészségi állapota folyamatosan változik, így a jogosultságot is felülvizsgálják a későbbiekben, hogy a juttatások tényleg csak azoknak a személyeknek járjanak, akik valóban rászorulnak azokra.

További feltétel, hogy a kérelmezőnek rendelkeznie kell a jogosultság megállapításához szükséges dokumentumokkal (megvan a komplex minősítése, így megváltozott munkaképességű személynek minősül hivatalosan is). Az ellátás típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is befolyásolja, hiszen bizonyos esetekben a súlyosabb egészségügyi problémák sem zárják ki a foglalkoztathatóságot. Maga a rehabilitáció egyéni vagy csoportos tanácsadás formájában valósul meg, a célja, hogy a megváltozott munkaképességű személyeket a képességeiknek megfelelően felkészítsék a munkavégzésre, segítsenek számukra munkát találni.

A rehabilitációs ellátás, mint pénzbeli rehabilitációs juttatás a fentiekben megállapított B1 (51-60% közötti egészségi állapot, komplex rehabilitációval foglalkoztathatósága helyreállítható) és C1 (31-50% közötti egészségi állapot, foglalkoztathatósága fenntartható tartós rehabilitáció útján) egészségi minősítési kategóriák esetében jár:

• B1 rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható: az alapösszeg (129.860 Ft) 30%-a: 38.960 Ft/hó;
• C1 rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – tartós foglalkoztatási rehabilitáció alapösszeg (129.860 Ft) 40%-a, aza 51.945 Ft/hó.

Rokkantsági ellátás/járadék

A rokkantsági ellátás a rehabilitációs ellátáshoz hasonlóan a beteg egészségi állapotának megfelelő egészségi besorolási kategóriához mérten kerül folyósításra – a rokkantsági ellátás a B2, C2, D és E komplex minősítési kategóriákba tartozóknak jár. Ezek alapvetően keresetfüggő juttatások, melyeknek összegét a kérelmező átlagjövedelme alapján számolják ki, azonban a jogszabályok ennek meghatározzák a minimum- és maximumösszegét:

• B2 kategóriás rokkantsági ellátás minimális összege – foglalkoztathatósága helyreállítható, de nem javasolt: alapösszeg (129.860 Ft) 30%-a, azaz 38.960 Ft/hó;
• C2 kategóriás rokkantsági ellátás minimális összege – egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de rehabilitációja nem javasolt: alapösszeg (129.860 Ft) 45%-a, azaz 58.440 Ft/hó;
• D kategóriás rokkantsági ellátás minimális összege - rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható: alapösszeg (129.860 Ft) 50%-a, azaz 64.930 Ft/hó;
• E kategóriás rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes: alapösszeg (129.860 Ft) 55%-a, azaz 71.425 Ft/hó.

Ne keverjük össze a rokkantsági ellátást a rokkantsági járadékkal, nem ugyanarról a juttatásról van szó! Rokkantsági járadékra az a kérelmező jogosult, akinek a 25. életévének betöltése előtt legalább 70%-os mértékű egészségkárosodása keletkezett, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül:

• Rokkantsági járadék összege: 53.830 Ft/hó (egységesen).

Milyen betegségre jár a leszázalékolás?

A mellékelt, letölthető dokumentum (forrás: jogpontok.hu) felsorolja az összes olyan, jellemzően súlyos fogyatékosságot vagy annak minősülő betegséget, amelyekkel, ha valakit diagnosztizálnak és a komplex minősítése során megállapításra kerül a százalékban kifejezett egészségkárosodása is, megváltozott munkaképességű személynek minősül.

A komplex minősítésre és a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó jogszabályi háttér bővebb ismeretéért tájékozódjunk a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról c. szakaszából vagy kérjük háziorvosunk szakértő segítségét!

Milyen betegségre jár a leszázalékolás?