Üzemi baleseti táppénz kalkulátor: a baleseti táppénz mikor jár, mennyi, ki fizeti?

Cikkünkben a baleseti táppénz, üzemi baleseti táppénz és úti baleseti táppénz témakörével foglalkozunk: milyen táppénz kódhoz tartozik az üzemi baleseti táppénz, az üzemi baleseti táppénz kalkulátor számításai szerint mennyi a baleseti táppénz összege a munkavállalót érintő balesetek esetén? Tudd meg, mi a baleseti táppénz lényege, a baleseti táppénz ki fizeti, a baleseti táppénz mikor jár, mikor nem jár baleseti táppénz a dolgozó részére!

Mi a baleseti táppénz?

Magyarországon megkülönböztetjük a betegszabadság és a táppénz eseteit: a betegszabadság évi 15 munkanap erejéig igényelhető a dolgozó saját betegsége esetén, a táppénz viszont a keresőképtelenség egyéb eseteire is igényelhető, a jogosultság 1 éven keresztül állhat fenn (a táppénz 2023 évi szabályairól korábbi cikkünkben írtunk részletesen). Amennyiben valaki táppénzre akar menni, fontos, hogy pontosan megállapítsuk, a keresőképtelenség melyik esete áll fenn nála, ugyanis hazánkban a táppénz kódok határozzák meg, hogy ki, milyen táppénz típusra jogosult – és hogy ezek mekkora juttatást takarnak, kinek a költsége ezt kifizetni.

Baleseti táppénz jogosultság többféle okból kifolyólag is létrejöhet: ide tartozik az üzemi baleseti táppénz (1-es táppénz kód) és az ez alá tartozó úti baleseti táppénz, emellett a közúti baleseti táppénz (3-as táppénz kód), illetve az egyéb baleset is (4-es táppénz kód). Amennyiben nem minősül balesetnek a dolgozó sérülése, mindenképpen érdeklődjünk utána a háziorvosnál, hogy foglalkoztatási megbetegedésről (2-es táppénz kód) vagy egyéb betegségről (8-as táppénz kód) van-e szó (azt, hogy mi a táppénz kódok jelentése, ezeket ki fizeti és mennyi táppénz jár rájuk, korábbi cikkünkben összegeztük).

Baleseti táppénz mikor jár?

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mi a „baleset” kifejezés jelentése. A magyar jogszabályok szerint balesetnek minősül minden olyan, az emberi szervezetet érő egyszeri külső hatás, ami hirtelen, vagy rövid idő alatt következik be, a sérült személy akaratától függetlenül, ezáltal sérülést, egészségkárosodást (lelki károsodás is ideértendő), mérgezést vagy halált okoz. A következő esetekben összegezzük, hogy a baleseti táppénz mikor jár, mit érdemes tudnunk a baleseti táppénz különböző eseteiről: mik az úti baleseti táppénz, az üzemi baleseti táppénz, a közúti baleset és az egyéb baleseti táppénz tudnivalói?

Üzemi baleseti táppénz

A legnagyobb összegű baleseti táppénz juttatás az üzemi baleseti táppénz: ebben az esetben a dolgozó a távolléti díjának a 100%-ára jogosult mindaddig, míg az üzemi baleseti táppénz jogosultsági időszaka fennáll. Az üzemi baleseti táppénzt nem előzi meg betegszabadság, a sérült dolgozó azonnal táppénzes állományba kerül, már a keresőképtelenség kezdetétől. Az üzemi baleseti táppénz összege 100%-ban a munkáltatót terheli (más, a munkáltatóhoz nem köthető esetekben csak 1/3 munkáltatói táppénz szokott lenni).

A baleseti táppénz iránti kérelmet, a balesetről készült jegyzőkönyvet és a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást a munkáltatónál kell benyújtani, ha a munkahelyen nincs kifizetőhely, akkor a kormányhivatalban tudjuk az ügyünket intézni. A sérült ismételt baleseti táppénzre is jogosult lehet, ha 180 napon belül, ugyanaz a baleset miatt újra keresőképtelenné válik – de a korábban megállapított táppénz összegénél nem jár neki magasabb juttatás.

A következő esetekben jár az üzemi baleseti táppénz:

• a foglalkoztatás körében, a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben bekövetkező baleset;
• úti baleset, azaz a munkahelyre, vagy onnan haza történő utazás során bekövetkező baleset (90%-os üzemi baleseti táppénz);
• a közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során bekövetkező baleset (utóbbi esetben az is üzemi baleseti táppénznek minősül, ha a beleset a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, illetve az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton, kezelésen történt megjelenéséhez kapcsolódóan történt).

Az üzemi balesettel egyenértékű keresőképtelenségi esetként kezelik a foglalkoztatási megbetegedést (a foglalkozás gyakorlása közben, vagy azt követően kialakuló heveny vagy idült egészségkárosodás). Arról, hogy mennyi az üzemi baleseti táppénz, mindenképpen érdeklődjünk a munkáltatónknál, egyéb esetben kérjük ki egy üzemi baleseti táppénz kalkulátor segítségét – hiszen minden munkavállaló esetében egyedi összegről van szó, ami a sérült munkavállaló távolléti díján alapszik, ráadásul egyedi alapon adókedvezmények is érvényesíthetők (a táppénz juttatására csak a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni).

Közúti baleseti táppénz

A közúti baleseti táppénz (ne keverjük össze az ún. „úti baleseti táppénz” juttatásával) – ahogy a baleseti táppénz nevében is benne van – a közúton történő balesetekből kifolyólag létrejövő keresőképtelenséget foglalja magában. A közúti baleseti táppénz egy „sima” 50-60%-os táppénz, a táppénzes állományt megelőzi a legfeljebb 15 napos betegszabadság (ez idő alatt magasabb juttatás jár). Ennél a baleseti táppénz típusnál 1/3 munkáltatói táppénz van.

Egyéb baleseti táppénz

Amennyiben nem munkahelyünkön vagy közúton ért minket baleset, hanem például otthonunkban vagy üdülés során, az egyéb baleseti táppénz kategóriába tartozunk. Ez a közúti baleseti táppénzhez hasonlóan egy 50-60%-os táppénz, a költség 1/3-a a munkáltatót terheli, és természetesen itt is betegszabadság előzi meg a táppénzes keresőképtelenséget.

Mikor nem jár baleseti táppénz?

Szintén gyakori kérdés, hogy mikor nem jár baleseti táppénz, hiszen sokszor olyan helyzetbe kerülnek a magyar dolgozók, hogy nehéz meghatározni, milyen táppénz kóddal mehetnek gyógyulni. Alapvetően, ha a keresőképtelenségünk nem minősül sem üzemi, sem közúti, sem egyéb balesetnek, akkor a többi táppénz kód valamelyikébe fogunk beletartozni. A sérülésünkről, betegségünkről mindenképpen tájékoztassuk részletesen a háziorvosunkat, hiszen ő fogja kiállítani majd számunkra a keresőképtelenség igazolását is. Amennyiben a dolgozó szándékosan késlekedik a balesete bejelentésével, nem lesz jogosult a baleseti táppénzre!

Az üzemi baleseti táppénz folyósítása esetében kizáró oknak minősül, azaz felülírja az üzemi baleset fogalmát (sima balesetnek minősül) az, ha a sérült személy alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt áll, ha nem a munkaköri előírásainak megfelelő feladatvégzésből vagy engedélynélküli járműhasználatból adódik a baleset, vagy ha munkahelyi rendbontás következtében történik baleset. Az úti baleseti táppénz esetében sem jár az üzemi baleseti táppénz akkor, ha a dolgozó nem a legrövidebb úton közlekedik munkahelye és otthona közt (hanem például hazafelé elmegy bevásárolni).