Nem sejtik a magyarok, mennyire veszélyes a tavaszi óraátállítás: súlyos betegségek alakulhatnak ki

Ismét ott vagyunk, hogy a holnapi napon órát kell átállítani Magyarországon. A körülbelül mindenki által gyűlölt szokást továbbra sem sikerült elsöpörnie az Európai Uniónak, pedig a lakosság már évekkel ezelőtt kifejezte ebbéli akaratát. A probléma csak az, hogy időközben kitört egy koronavírus világjárvány, ami félresöpörte az óraátállítás ügyét.

A történet még 2019-ben kezdődött, amikoris az Európai Parlament megszavazta a nyári időszámítás 2021-től való végleges megszüntetését. A döntés egyébként egy EU-szerte végzett felmérésen alapult, mely során a lakosság túlnyomó része kifejezte szándékát az óraátállítás megszüntetését illetően. A magyar lakosság például a 4. legmagasabb arányban, 90 százalékos elutasítottsággal szavazta meg, hogy egyszer és mindenkorra tüntessék el az óraátállítás intézményét.

Az irányelv azonban megszületett, eszerint pedig a tagállamok választhatnának, hogy az állandó nyári vagy állandó téli időszámítást választják-e. Ezek alapján az utolsó óraátállításnak 2021 tavaszán kellett volna megtörténnie, de a javaslat háttérbe szorult, ahogy azt már említettük, első sorban a koronavírus válság miatt. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy az Európai Bizottság közlése szerint nem terveznek új javaslatot benyújtani az Európa Parlamentnek az ügyben.

Van élet óraátállítás nélkül

Az adatok azt mutatják, hogy a föld országainak jelenleg mintegy 40 százaléka használja az óraátállítás intézményét, azaz a nyári időszámításra való átállás, majd a „télire, ami egyébként az eredeti” való visszaállást. A világ országainak 60 százaléka tehát teljesen jól megvan enélkül is. Nem is csoda, hiszen a nyári óraátállításkor egy órával kevesebbet alhat az ember, amit aztán fél éven keresztül nem is kap vissza.

Érdekesség, hogy például az USA-ban két állam, de Kanadában is két tartomány országon belül is nemet mondott az óraátállításra. Természetesen a két említett országban a távolságok is nagyobbak, de képzeljük el, hogyha vasárnap mondjuk Győr-Moson-Sopron és Heves megyében nem állítanánk előre egy órával az órákat, miközben a többi megyében igen, mekkora ramazuri lenne.

Egészség vagy energia

Az egészség vagy energia kérdése teljesen más színben festett 2019-ben és más színbe ma, amikor talán némileg túl, de azért még benne is vagyunk az energiaválságba, aminek egyik fő indikátora az orosz-ukrán háború. De, hogy miért beszélünk erről? Azért, mert az óraátállítás és annak eltörlésének vitája voltaképpen e két szó között cirkulál. Hogy ezt megértsük, tudnunk kell, hogy bár a történelemben több alkalommal bevezetésre, majd feledésbe merült az óraátállítás, a jelenlegihez leginkább hasonló rendszer az 1980-as évektő datálható, de például az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben rögzítette irányelvben.

Az egész eljárást voltaképpen azért találták ki, hogy az államok energiát spóroljanak, lévén minél tovább van világos, annál kevésbé fognak az emberek mesterséges fényt használni. Némileg magyar hagyaték is, hogy először az első világháborúban 1916 április 30-án vezették be spórolási okokból az óraátállítást a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia területén, amit aztán már az első világháborúban, de a másodikban is számos másik ország követett. Manapság azonban a fejlett világ energiafelhasználása egészen más, mint 100 évvel ezelőtt. Ezért nem is csoda, hogy egyre több olyan hang jelenik meg, most már évek hosszú sora óta, hogy az óraátállítás többet árt, mint használ.

Energiamegtakarítás

De kezdjük a pozitív hozadékával a nyári időszámításnak. Nem mai adat, de a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) korábban arról számolt be, hogy évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamos energiát spórolunk meg.

Pontos becslést azonban nem lehet végezni, hiszen mint írják, ez csak akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének. „Utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján 2017-re évre számított villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik” – írták.

A MAVIR azonban arról is beszámolt, hogy a nyári óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik. Ráadásul az esti felhasználás mérséklődése mellett a reggeli órákban tavasszal némi növekedés is tapasztalható. Ugyanis az előreállítás miatt korábban kell kelniük az embereknek, így aki korán jár például dolgozni az tavasszal reggel többet kényszerül világítani.

Érdemes megjegyezni, hogy pont egy 2017-es, az International Association for Energy Economics Journal-ban megjelent tanulmány szerint ingatag az érvelés az energiamegtakarítás terén. Hiszen a társadalom fejlődésével a világítás kevesebb energiát szakít ki a közösből, mint korábban. Sőt, inkább a nappali órákban fogy több energia, meg is említik a légkondicionálást. Ezzel szemben érdekesség, hogy Egyiptom, ahol korábban volt, de aztán sokáig kivezetésre került, most újra, április 28-tól bevezeti a nyári időszámítást, ráadásul az energiatakarékosság jegyében.

Egészségügyi hatások, az óraátállítás mellékhatásai

Az átállás pártolói tehát energiatakarékossági okokkal védelmezik az órák áttekerését. Igen ám, de mára már rendkívül hangossá váltak azok az érvek, melyek kifejezetten ellenzik/aláássák az óraátállítást. Nevezetesen, hogy sokkal több káros hatása van az emberi szervezetre nézve, mint amennyi hasznot az energián hoz.

Az önmagában is rengeteg embernek zavaró lehet, hogy egy órát elveszítenek az alvásukból, de egyesek számára az óra előre állítása sokkal súlyosabb következményekkel is járhat. Egy svéd tanulmány például megállapította, hogy a szívinfarktus kockázata a tavaszi óraátállítás első három napjában nő.

De van olyan kutatás is, ami arra jutott, hogy az óra előretekerése miatt a hétfői extra fáradtság következtében növekszik a fáradtság okozta közlekedési balesetek száma is. De tudunk olyan publikációról is, mely szerint az átállást követő hétfőn növekszik a munkahelyi balestek száma, sőt a súlyosságuk is, a hét többi napjához képest. De megfigyelték azt is, hogy a spontán vetélés kockázata is magasabb lehet az átállás következtében az oknál, akiket mesterségesen termékenyítettek meg.

Az óratekergetés a depressziós megbetegedésekre is hatással lehet, egy dán tanulmány szerint 11 százalékkal nőtt a depressziósok esetek szám a nyáriról a télire való átállással. Ezt egyébként az elvesztett napfényes órákkal hozzák összefüggésbe. Igaz, az esetek 10 hét után elpárologtak. Egy ausztrál tanulmány szerint viszont a férfiak öngyilkossági aránya megnövekedett, mint a tavaszi, mind a téli óraátállításkor.

Adam Spira, a John Hopkins professzora szerint, aki egyébként alvásszakértő is, „a tudományos bizonyítékok rámutatnak az óraátállítás káros egészségügyi következményeinek akut növekedésére, beleértve a szívrohamot és a szélütést is”. Megjegyzi, hogy a korábbi, 90-es években készült tanulmányok mellett 2020-ból is vannak bizonyítékok arra nézve, hogy az időváltás 6 százalékkal növeli a halálos kimenetelű közlekedési balesetek kockázatát.

Sőt, egy 2020-as publikáció azt is cáfolni látszik, hogy a tavaszi és nyári időszakban a tovább tartó nappali fény jótékony hatással van a nappal dolgozók mentális egészségére. A tanulmány adatai ugyanis azt sugallják, hogy az időváltozás inkább súlyosbítja a hangulati zavarokat, depressziót, szorongást kelt és növeli a szerhasználat mértékét is.

Adam Spira beszél arról is, bár valóban előnyös lehet ha, esténként több időnk van szabadtéri tevékenységekre, „ha több fénynek vagyunk kitéve az alváshoz közel az megnehezíti az elalvást a szokásos lefekvéskor, ami csökkentheti az éjszaki alvás mennyiségét”. És mivel reggel is később lesz világos, sokan elveszíthetik a reggeli fény erejét, aminek éberítő hatása van, ami segít fenntartani az erős cirkadián ritmusunkat.

A legjobban akkor működünk, ha alvás-ébrenlét ciklusunk követi a napot. Sötétedéskor álmosak leszünk, részben a melatonin felszabadulása miatt. Tavasszal, amikor áttérünk a nyári időszámításra, növeljük az esti órákban kitett fény mennyiségét

- fogalmaz a professzor arra utalva, hogy a tavaszi óramutató-előremozgatással akkor alszunk el és ébredünk fel mielőtt belső óránk készen állna rá. Ez ráadásul a szakértő szerint az egész nyári időszámításban kihat, és csökkenti az alvás mennyiségét, ami az egészség rovására megy. Az elégtelen alvás következményei közé pedig olyan problémák tartozhatnak, mint

• szív- és érrendszeri egészség romlása,
• a cukorbetegség és az elhízás növekedése,
• a gyengébb mentális egészség,
• az alacsonyabb kognitív teljesítmény,
• és a gépjárműbalesetek kockázatának növekedése.

A probléma valós

Bármennyi sokan is akarják bagatellizálni, orvostudományi publikáció garmadája bizonyítja, hogy az emberi egészségnek nem tesz jót, hogyha játszadoznak a biológiai órájával. A legnagyobb probléma tehát magával az évenkénti kétszeri átállással van, de ha ez nem lenne elég, problémás az is, hogyha el is törölnék a világ országai az átállást, akkor melyik időre álljanak át.

A tudomány és kiváltképp az alvással is foglalkozó szakemberek egyértelműen az eredeti, azaz magyarul a téli időszámítást javasolják. Ez ugyanis az ember természetesen létező időállapota. Ehhez képest a közvélemény, az átlagemberek jó része inkább a tavaszi, nyári hosszabb napfényes délutánokra szavazna, és mivel ez mondhatni inkább népakarat, a politikai döntéshozók is könnyen efelé billenhetnek. Ez egyébként Magyarországon is így van, még akkor is, ha a Magyar Alvás Szövetség képviseletében a főtitkár, G. Németh György minden évben legalább kétszer részletesen elmondja,

az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Ezért mindenképpen az eredeti, nálunk télinek hívott időszámításra lenne ildomos végleg átállni.

Ahogy a szövetség korábban kifejtette, az  alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, mely a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.

Dehogy ez valóra válik-e valaha is, vagy a törvényhozók által örökké beleragadunk az óraátállítás mindenki által utált, káros mókuskerekébe, az még a jövő zenéje. Az utóbbi évek tapasztalati szerint inkább az utóbbi felé halad a világnak az a 40 százaléka, ahol továbbra is hasznát látják a téli-nyári időszámításnak. Ezzel kapcsolatban egybként éppen a minap G. Németh György is kifejtette álláspontját az InfoRádióban. Szerinte, "2024-ben az Európai Unió a sarkára fog állni és kikényszeríti a tagállamokból, hogy egy éven belül döntenek a kérdésben."

(John Hopkins, Oxford Academic, IAEE, TimeandDate, WahingtonPost)