Halálos lehet Schobert Norbi kedvenc fogyókúrája: akár szívrohamot is okozhat a keto diéta

Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált Magyarországon is az úgynevezett keto-diéta, ami egy nagyon alacsony szénhidrátbevitelen alapuló étrend. A lényege, hogy a zsírok fogyasztása nagy mennyiségben megengedett, miután a többszörösen telítetlen zsírsavakkal „harcol” a „rossz”, azaz telített zsírok ellen. A keto, illetve a hasonló alacsony szénhidráttartalmú diéták a zsírokra támaszkodnak: eszerint 70-90 százalékban ennek kell kitennie az étkezésünk.

Azaz minden zsírt engedélyez. A telítetlen zsíroktól, mint az avokádó, tofu, csonthéjasok egészen a telített zsírokig, mint a disznózsír, a kókuszolaj vagy a vaj. Így a keto is, ahogyan a legtöbb hasonló csodamódszer nagyon sok esetben nem kifizetődő hosszútávon.

Egy új kutatás szerint ugyanis az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú, keto-diéta összefüggésbe hozható a magas koleszterinszinttel, miközben akár meg is kétszerezheti a szív- és érrendszeri betegségek, mint a szívroham vagy a stroke kockázatát.

A kutatásunk során arra jutottunk, hogy a szénhidrátszegény és magas zsírtartalmú étrend rendszeres fogyasztása az LDL-koleszterin – azaz a „rossz” koleszterin – szintjének emelkedésével és a szívbetegségek magasabb kockázatával jár együtt

– mondta el Dr. Iulia, a tanulmány vezető szerzője a St. Paul’s Kórház és a British Columbia Egyetem Szívtüdő Innovációs központja által kiadott sajtóközleményben, ami a CNN-en jelent meg.

Christopher Gardner, a Stanford Prevention Research Center orvostudományi professzora is kiemelte a közleményben, hogy a vizsgálatok és a szakirodalom alapján egyértelműeb több kárt okoz a ketogén diéta, mint amennyi haszonnal jár. A szakember elmondása szerint ugyanis a megemelt LDL-koleszterinszintet semmi körülmény között nem szabad nagyon alacsony szénhidráttartalmú diétával, mint a keto párosítani. Ugyanis mellékhatásként könnyen kialakulhatnak szív- és érrendszeri megbetegedések azoknál, akiknek magasabb a vérükben a ketoszint.

Kártékonyabb a ketogén diéta, mint hinnénk

A tanulmányban a kutatók úgy írták körül az alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú diétát, hogy ebben az esetben a napi kalóriabevitelünk 45 százaléka zsírból és 25 százaléka származik csak szénhidrátokból. Ráadásul a keto-diéta eseténben az sem mindegy, hogy milyen szénhidrátokat viszel be, hiszen nemcsak a fehérkenyér van ebben az esetben tiltólistán. Így nem csoda, hogy az orvosok aggódnak: Iatan, a kísérlet vezetője szerint ugyanis egyre többen fognak orvoshoz kerülni súlyos hiperkoleszerinémiával, akik a diétát követték.

A hiperkoleszterinémia, azaz a magas koleszterinszint ugyanis nagyban növeli a szívroham és más káros kardiovaszkuláris események kockázatát.

Ez arra késztetett bennünket, hogy elgondolkozzunk az alacsony szénhidrát és magas zsírtartalmú étrend, a lipidszint és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatról. Ennek ellenére korlátozott adatok állnak jelenleg rendelkezésünkre erről

– emelte ki Iatan, aki a kísérlet során a kutató csapatával 35 LCHF (azaz alacsony szénhidrát és magas zsírtartalmú) diétát tartó ember étrendjét hasonlította össze 1200 szokásos étrendet követő emberével.

A tanulmányból pedig egyértelműen kiderül, hogy az LCHF-diétát követő emberek esetében jóval magasabb volt az alacsony sűrűségű lipoprotein, más néven az LDL, koleszterin és apilipoprotein B szint. Utóbbi olyan fehérje, ami bevonja az LDL-koleszterin fehérjéket, miközben jobban előrevetíti egy esetleges szívbetegség kialakulását, mint az LDL koleszterin emelkedett szintje a CNN cikke szerint.

Emellett a kutatók azt is észrevették, hogy az LCHF diéta résztvevői teljes zsírbevitelében nagyobb arányban voltak megtalálhatóak a telített zsírok, illetve az állati fehérjeforrások, mint a kontrollcsoport esetében.

Az LCHF-diétát követők esetében több mint kétszer akkora a kockázata a több jelentős szív- és érrendszeri esemény, mint például az artériák elzáródása – állapították meg a kutatók a CNN-en közölt sajtóközlemény alapján, amiben kiemelték, hogy a kutatók mindössze összefüggést találtak a szívműködési betegségek kockázata és a diéta között, nem pedig ok-okozati összefüggést.

Érdemes szakember véleményét kérni

Persze nem minden esetben okoz problémát egy ilyen fajta diéta tartása, azonban koránt sem mindegy, hogy mennyi ideig étkezünk így, illetve sok múlik azon is, hogy sikerül-e végül fogynunk ezzel a diétával. A súlyvesztés ugyanis egyensúlyozhatja az LDL-emelkedését.

Fontos tudni, hogy minden beteg másképpen reagál, ami miatt eltérések lehetnek az egyének között

– mondta a kísérlet vezetője.

Dr. David Katz, életmód-gyógyász szerint fontos tudni, hogy egy LCHF-diétát sokféleképpen lehet előállítani, így valószínűtlen, hogy mindegyik esetben ugyanolyan hatást fog gyakorolni a ketogén étkezés a testünkre. Ugyanakkor Katz szerint ez a tanulmány egy jó ellenőrzés azoknak, akik azért választották ezt, mert éppen divatban van.

Fontos viszont tudni, mielőtt belevágunk, hogy a legtöbb egészségügyi szakértő szerint a mostanában felkapott keto-diéta, amely tiltja a szénhidrátokat azért, hogy zsírt égessen a szervezet, teljesen kizárja az olyan alapvető, egészséges ételeket, mint a gyümölcs, a hüvelyesek, vagy a teljes kiőrlésű gabona.

A cél ugyanis az, hogy minél alacsonyabb legyen a szénhidrát bevitelünk, amiből napi 20-50 grammot fogyaszthatunk naponta (viszonyítás képpen egy közepes méretű banánban 27 gramm szénhidrát van, ami a diéta szerint a teljes napi bevitelt fedezi, vagy akár meg is haladja).

Azok az élelmiszercsoportok, amelyeket teljesen ki kell iktatni a ketózis eléréséhez pont az étkezésünk fő rostforrásai, amik számos fontos tápanyagot tartalmaznak. Ez pedig aggodalomra ad okot sok egészségügyi szakember számára, akik szerint a ketogén diéta alkalmazása hosszútávon kifejezetten káros az egészségre

– magyarázta Gardner.

A fentiek miatt pedig mindenképpen kérjük ki orvosunk, vagy dietetikusunk véleményét arról, hogy megéri-e belevágnunk egy ilyen drasztikus diétába. Mert, bár gyorsan, sok kilótól megszabadulhatunk a keto segítségével, mégis nagyobb kárt okozhatunk a szervezetünkben, mint azt laikusként hinnénk.