Óraátállítás 2023 tavasz: közeleg az idő, hogy visszaálljunk a nyári időszámításra

Közeleg a tavaszi óraátállítás

2018-ban történt az a népszavazás, amelnyek keretében megkérdezték az EU lakosságát, mi a véleményük az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük is a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora.

Eredetileg az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. Azonban a világnak kisebb gondja is nagyobb volt 2020-ban annál, hogy erről döntés szülessen, így a határidőt kitolták 2024-ig. Utoljára a hazai óraátállítás akkor került szóba, amikor Gulyás Gergely a 2021. február 25-i Kormányinfón arról beszélt, hogy bár Magyarország lakosságának többsége szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország.

2023 tavaszán az óraátállítás március 26-ra esik, az órákat egy órával kell előre állítani. Így "egy órával kevesebbet alhatunk".

Sajnos az átállást most nem segíti a hosszúhétvége, mint múlt ősszel. Akkor november 1-je keddre esett, így az óraátállítás vasárnapját (október 30-át) követő hétfőt előre ledolgozva könnyebben szokhattuk meg a táli időszámítást. Most azonban ilyen nem lesz, a legközelebbi hosszú hétvége húsvétkor lesz, április 7-től 10-ig.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a friss utónév-statisztika: mutatjuk a legnépszerűbb fiú és lánynevek listáját

Nyilvánosságra hozta a Belügyminisztérium a 2022-es évben legtöbbet adott utónevek listáját.

A tudomány a téli időszámítást támogatja, nem a nyárit

A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György korábban elmondta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunkat.

Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, mely a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább a Magyar Alvás Szövetség szerint.