Ilyen rákkeltő anyagok lehetnek a vízben, talajban ezekben a magyar városokban: Budapest, Szeged, Kalocsa is a listán

Itt és Európa több ezer további helyszínén találtak magas koncentrációban olyan ún. örök szennyező anyagokat, amelyek a környezetben nem bomlanak le, a szervezetben felhalmozódnak és mérgezőek lehetnek - derült ki Forever Pollution Project (Örök szennyezés projekt) kutatásából, mely hatalmas összefogással jött létre: 18 európai szerkesztőség, köztük a Le Monde, a Süddeutsche Zeitung és a The Guardian újságírói és szakértői hónapokig tartó munkája során készült el a kontinens PFAS-szennyezettségi térképe.

A per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) – ez a körülbelül 10 000 vegyi anyagból álló család, amelyet tapadásgátló és mosószer tulajdonságaik miatt értékelnek -, a fogyasztói termékek, tűzoltóhabok, hulladékok és ipari folyamatok széles skálájából kerülnek a vízbe, talajba és üledékekbe. Amellett, hogy a PFAS vegyi anyagok rendkívül tartósan megmaradnak, súlyos egészségügyi és környezeti problémákkal is összefüggésbe hozták őket, például rákos megbetegedésekkel, májbetegségekkel, meddőséggel, csökkent születési súllyal és károsodott immunrendszerrel. Egy becslés szerint a PFAS-oknak való kitettség évente 52 és 84 milliárd euró közötti összegbe kerül az európai egészségügyi rendszereknek.

A vizsgálat szerint Európa-szerte több mint 17 000 helyszín – valamint további 21 000 valószínűsíthetően szennyezett helyszín – szennyeződött káros PFAS-okkal, ami az örök vegyi anyagok e nagy csoportjának évtizedek óta tartó töretlen használatának köszönhető.

A „forró pont” kifejezést akkor használják, amikor a PFAS-ok egy adott helyszínen észlelt koncentrációja eléri azt a szintet, amelyet a szakértők az egészségre veszélyesnek tartanak (100 ng/l). Európa legismertebb „forró pontjai” (mintegy 30 ilyen helyszín) ahol tömeges a szennyezés, egyrészt PFAS-gyártó létesítményeknél találhatók. Ezután vannak olyan helyszínek, ahol a szennyezés az AFFF tűzoltóhab használatából származik, ennek betiltását az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2022 februárjában javasolta. Ezeket a habokat olyan szénhidrogéntüzek oltására használják, amelyekkel szemben a víz hatástalan. Használatuk után a bennük lévő PFAS-ok beszivárognak a talajba és a talajvízbe, majd a vízellátó rendszereken keresztül az ivóvízbe juthatnak.

A repülőterek és a katonai bázisok is nagy fogyasztók. Így ezek közé a forró pontok közé tartozik a düsseldorfi és a nürnbergi (Németország), a hollandiai Schiphol, vagy az angliai Jersey (Csatorna-szigetek) polgári repülőterek környéke, valamint több svédországi katonai légibázis. A 28 000 lakosú Ronneby (Svédország) ivóvizét például a 2 kilométerre található katonai bázison tartott tűzoltási gyakorlatok során használt hab szennyezte be.

A papírgyárak is komoly szennyezők – a térkép szerint a Magyarországon feltárt szennyezések egy része is innen származik. A németországi Rastatt közelében egy papírgyárból származó, PFAS-szal átitatott komposzt tonnányi mennyiségét szórták ki trágyaként a földekre. Közel 900 hektár terület szennyeződött így. Ezeken a területeken a PFAS-ok szintje olyan magas, hogy az emberi egészségre veszélyes.

Mivel azonban a vegyi anyagoktól rendkívül nehéz és költséges megszabadulni, ha egyszer már bekerültek a környezetbe, a hatóságok a legsúlyosabban érintett területek közül sok helyen egyszerűen feladták, és ott hagyták a mérgező anyagokat, ahol vannak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mérgező víz folyik a csapból Magyarországon? Itt a térkép a legveszélyeztetettebb településekről

A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett, mára 10-re csökkent az érintett helyek száma.

Az ipar keményen dolgozik a PFAS-korlátozás gyengítésén

A széles körű szennyezés mellett a szerkesztőségi vizsgálat a vegyipar széles körű lobbitevékenységét is feltárta, amelynek célja a PFAS-okra vonatkozó közelgő uniós tilalom felhígítása. Bizalmas dokumentumok és nyílt forrásokból kiderül, hogy több mint 100 ipari szövetség, agytröszt, ügyvédi iroda és nagyvállalat hónapok óta keményen dolgozik azon, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot és a tagállamokat a PFAS-ok közelgő tilalmának gyengítéséről - írja a weboldal.

Az olyan vegyipari óriások, mint a Chemours, a 3M és a Solvay nagyon szeretnék, ha termékeik mentesülnének a korlátozás alól – olvasható a Chemsec oldalán. A most nyilvánosságra került adatok is azt erősítik, hogy a javasolt PFAS-tilalom végrehajtása sürgős lépés. Az uniós hatóságoknak gyorsan kell dolgozniuk, és szigorú szabályozást kell biztosítaniuk, kevés és időben korlátozott eltéréssel – nyilatkozta az eredményeket látva Sidsel Dyekjær, a ChemSec vegyianyag-politikai tanácsadója.

Esőnadrág, elvihetős doboz, fogselyem

Az európai szennyezés mértéke nem annyira meglepő, tekintve, hogy mit tudunk a PFAS-ok széles körű használatáról az elmúlt évtizedekben. A tartósságuk, valamint a vizet, zsírt és szennyeződéseket taszító képességük miatt kedvelt PFAS-ok az 1950-es évekbeli bevezetésük óta a fogyasztói és ipari cikkek víz-, olaj- és hőszigeteléséhez használt vegyi anyagok.

Az 1940-es évek vége óta ezeket az egyedi tulajdonságokkal rendelkező vegyi anyagokat használják a tapadásmentes, foltálló és vízálló kezeléseknél, ezekkel vonják be mindennapi használati tárgyainkat, textíliáinkat és még sok mást. A teflon, a Scotchgard (a népszerű textil vízszigetelő szer) és a Gore-Tex is ezek felhasználásával készül. Számtalan tárgy tartalmazza őket: szőnyegek, gitárhúrok, elektromos járművek akkumulátorai, festékek, pattanás elleni szerek, kebab- és sültkrumpli-csomagolások, repülőgépek elektromos áramköri burkolatai, csípőprotézisek, fogselyem.

EZ IS ÉRDEKELHET

Te is így főzöd a a tésztát? Erről mindenképp tudnod kell: ez a módszer veszélyes az egészségre

Káros vegyületek képződhetnek a főzés során, ha jódozott sóval ízesítjük a tésztafőzésre szánt csapvizet – derült ki egy új kutatásból.