Távolról jött, rettegett élősködők lepik el Magyarországot: szúnyogok és poloskák a toplista élén

Már lassan tíz éve annak, hogy 2014-ben először észlelték Magyarországon a rettegett tigrisszúnyogot Baján. Azóta viszont az Ökológiai Kutatóközpont közösségi adatgyűjtésen alapuló felmérésének adatai alapján Pest, Zala és Somogy megyékben tekinthető megtelepedettnek, továbbá, Baranya, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben ismeretesek szórványos adatai. A Délkelet-Ázsiában, a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos szúnyog tehát gyakorlatilag már meghódította Magyarországot, és ehhez nem is kellett neki sok év.

A jellegzetes, fekete alapon fehér csíkjairól könnyen felismerhető szúnyog jelenleg az egyik legdrasztikusabban terjedő faj szerte a világon, aminek az elmúlt néhány évtizedben a nemzetközi áru- és személyszállítás biztosítja a melegágyát. A baj pedig nem kicsi, ugyanis az inváziós fajok esetében többnyire kijelenthető, hogy jobban bírják a szárazságot, meleget, mint az itthoniak. Ez pedig azt jelenti, hogy augusztus végén is bőven találkozhatunk inváziós szúnyogokkal, amikor a hazaiak már kevésbé aktívak. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy

a faj több, jelentős humánegészségügyi kockázatot jelentő kórokozót terjeszt, pl. malária, a dengue és a Nyugat-nílusi láz vagy a Zika-vírus. Ezen betegségek kórokozói azonban egyelőre nincsenek jelen hazánkban. Emellett szerepe van a szív- és bőrférgesség nevű megbetegesédt okozó parazita fonálféreg terjesztésében háziállatok (kutya és macska) körében

- mondta el a Pénzcentrumnak Kóbor Péter, entomológus. A Magyart Tudományos Akadémia köztestületének tagjával olyan inváziós rovarokról beszélgettünk, mint például a fent bemutatott tigrisszúnyog, körüljártuk mennyire veszélyesek ezek a fajok, de feltettük azt a kérdést is, mire számíthatunk a jövőben, egyre több és több jövevény bestiára számíthatunk?

Nincs egyedül a tigrisszúnyog

Kóbor Péter beszámolt arról is, hogy az ázsiai tigrisszúnyogon kívül további két inváziós szúnyogfaj, a koreai szúnyog (Aedes koreicus) és a japán bozótszúnyog (Aedes japonicus) is megjelent hazánkban, akik hasonló jelentőséggel bírnak. A szakembertől megtudtuk azt is, más idegenhonos inváziós rovarfajok közül talán a két intenzíven terjedő és több helyen tömegesen felszaporodó ázsiai márványospoloska és zöld vándorpoloska okozza a legnagyobb gondot.

Előbbit már jól ismeri a lakosság, mint őszi időszakban emberlakta épületekbe tömegesen telelni vonuló, ezáltal jelentős zavarást okozó rovar

- emelte ki az entomológus, aki elmondta azt is, mindkét faj szélsőségesen “soktápnövényű” fajok (több, mint 300-300 tápnövényük ismeretes, köztük több mezőgazdasági szempontból jelentős) mezőgazdasági szempontból bírnak jelentőséggel. Mindezek mellett jelenleg

úgy tűnik, hogy kiskerti körülmények közt okoznak leginkább problémát.

Sok mindenre oda kell figyelni

A már fentebb bemutatott fajokon túl Kóbor Péter szerint több olyan inváziós faj van melyre érdemes odafigyelni, azonban, hogy ezek közül melyik jelenik meg, melyiknek sikerül megtelepedni és melyik okoz tényleges problémát, az nehezen megjósolható.

Általánosságban azt lehet elmondani, hogy amelyik faj Európa mérsékelt égövi részén megtelepszik, annak felbukkanása hazánkban is csak idő kérdése

- emelte ki a szakértő, aki nyomatékosította, bármelyik idegenhonos betelepülő faj okozhat jelentős ökológiai, mezőgazdasági vagy egészségügyi problémát az újonnan kolonizált területeken. Ez azonban általában csak a faj megtelepedését követően derül ki, hogy így van-e, ugyanakkor más országok például szolgálhatnak.

E példák fényében pedig, ha a baj meg nem is előzhető, de fel lehet rá készülni és a károkat mérsékelni.

Hogyan terjednek a távolról érkező rovarok?

Az idegenhonos inváziós fajok terjedése komplex folyamat, melynek első lépcsője az adott faj bekerülése olyan területekre, ahol nem őshonos. Ez általában emberi közvetítéssel, leggyakrabban nem tudatosan következik beű

- válaszolta lapunk kérdésére Kóbor Péter, aki elmondta azt is, hogy egy egyszeri behurcolás akkor tud invázióvá válni, ha az adott szervezet az új élőhelyen számára megfelelő körülményeket talál és képes megtelepedni, majd felszaporodni. A két legfőbb korlátozó tényezője ennek a folyamatnak

• a hőmérsékleti viszonyok
• és táplálékforrások rendelkezésre állása.

„Az előbbi főleg a trópusi, szubtrópusi területekről érkező jövevények esetében fontos, hiszen megtelepedésük során kulcskérdés, hogy át tudják-e vészelni a telet és nyáron elegendő-e a hőösszeg az utódgeneráció kifejlődéséhez” – ismertette az entomológus, aki azt is kiemelte, az utóbbi években érzékelt enyhébb telek kedveznek ennek a folyamatnak, de az őshonos fajok állományainak is. Ez pedig azért van, mert a hosszú fagyos időszakok elmaradása kedvez az áttelelés sikerének.

Érdemes megjegyezni, hogy a nyári aszályos, forró időszakok ugyanakkor negatívan is hathatnak egy generáció kifejlődési és szaporodási sikerére

- tette hozzá Kóbor Péter.

Mi a helyzet a poloskákkal?

Kóbor Péter egyik fő kutatási területe a poloska, éppen azért megkérdeztük tőle azt is, hogy milyen évre számíthatunk idén poloskafronton. Az entomológus elmondta, az ázsiai márványospoloska és a zöld vándorpoloska már megtelepedett és széleskörűen elterjedt hazánkban, tehát inváziójuk befejeződött. Azon területeken, ahol nagy mennyiségben áll rendelkezésre táplálék, helyi tömeges felszaporodásra (gradáció) lehet számítani.

A tavalyi évben tapasztalataim és másoktól hallott beszámolók alapján kissé “poloskaszegényebb” volt, mint a korábbiak. Ennek miértjére több lehetséges magyarázat is kínálkozik, így például a korábban említett aszályos időszakok negatív hatása

- tette hozzá a szakember. Ennek fényében tehát arra lehet készülni, hogyha az idei év hasonlóan erősen aszályos lesz, minta a tavalyi, akkor kevesebb poloskára készülhetnek a magyarok otthonaikban, ha viszont nem, akkor ismételten nagyobb poloskarajzásokra kell készülni.