Magyarok ezrei küzdenek ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel: ezek az ételek növelik a kockázatot

A legtöbbünk hűtőjében felfedezhetőek a különböző, gyorsfagyasztott ételek, amiket akkor kapunk elő, amikor nincsen időnk vagy kedvünk főzni, vagy akár házhoz rendelünk különböző gyorséttermekből valamit. Temérdek hamburgert, cukros üdítőt (vagy azoknak a nem kevésbé egészségtelen cukormentes változatát), süteményeket, fagylaltot és gyorsfagyasztott termékeket eszünk. Amik tele vannak mesterséges adalékanyagokkal és ízfokozókkal.

Ezeket mindannyian esszük, azonban, ha a napi kalóriabevitelünk több mint 20 százalékát alkotják ezek a feldolgozott élelmiszerek, akkor egy új tanulmány szerint jelentősen megnőhet a kockázata a demenciára is. Ez a mennyiség körülbelül 400 kalóriát jelent egy 2000 kalóriás étrendben. Azaz, ha eszünk egy sajtburgert (303 kcal) és egy kis burgonyát (231 kcal) már túl is léptük az egészséges keretet, miközben koránt sem laktunk jól.

A JAMA Neurology című amerikai folyóiratban megjelent tanulmány szerint az agynak azon része, ami a végrehajtó parancsokért (azaz az információfeldolgozásért és a döntéshozatalért felelős) súlyosan károsodhat a nem megfelelő étkezéstől. A kutatás kimutatta, hogy azoknál a férfiaknál és nőknél, akik a legtöbb hasonló feldolgozott ételt fogyasztották 25 százalékkal csökkentek a fenti funkciók, miközben 28 százalékkal gyakrabban fordult elő a kognitív funkciók károsodása, mint azok esetében, akik kevesebb mesterséges adalékanyaggal dúsított élelmiszert fogyasztottak.

Bár ez egy asszociációs tanulmány, tehát alapvetően nem az ok-okozati összefüggés bizonyítása volt a célja, megerősítette azt a feltételezést, hogy összefüggés van a kognitív képességek romlása és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása között

– mondta el Dr. David Katz, a téma szakértője a CNN-nek. Hozzátette, hogy a minta mértéke szerinte jelentős, és kiterjedt a kísérlet nyomon követési fázisa is, és bár konkrét bizonyítékot nem szolgáltatott ez a felmérés sem, de a keletkezett adatok már elég alaposak ahhoz, hogy le lehessen vonni azt a következtetést, hogy a feldolgozott élelmiszerek az agyunkra is károsak többek között.

Azonban Dr. David Katz felhívta egy érdekes fordulatra is a figyelmet a tanulmány kapcsán, miszerint ha az alany általános étrendje jó minőségű volt – azaz sok feldolgozatlan ételt, gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és egészséges fehérjeforrást fogyasztott az alany –, akkor a feldolgozott, károsnak minősített élelmiszerek és a kognitív hanyatlás közötti kapcsolat megszűnt.

A feldolgozott élelmiszerek rontják a diéta minőségét, így az étrendben való koncentrációjuk leginkább azt jelzi, hogy a diéta nem halad jó irányba. Azonban, ha alapvetően az étrend jó minőségű volt, és kisebb százalékban voltak ilyen „kihágások”, akkor a feldolgozott élelmiszerek és az agyi funkciók között megfigyelt kapcsolat megszűnt

– mondta Dr. Katz.

A feldolgozott élelmiszerek hatása az agyra

A tanulmányban több mint 10 ezer brazil állampolgár életét követték nyomon 10 éven keresztül. A vizsgálatban résztvevők alig több mint fele volt nő, fehérbőrű vagy főiskolai végzettségű, míg az átlagéletkora a tesztalanyoknak 51 év volt. A kísérlet elején és végén egyaránt kognitív tesztet végeztek a pácienseken, amely azonnal és késleltetett szófelismerést és felidézést, illetve azt vizsgálta, hogy mennyire tudja kifejezni magát az alany verbálisan, tehát mennyire folyékony a beszéde. Ezen kívül természetesen a résztvevők étrendjét is nyomon követték.

Braziliában a feldolgozott élelmiszerek átlagosan az emberek teljes kalóriabevitelének a 25-30 százalékát teszik ki: a McDonald’s, Burger King, az édesség és a fehérkenyér és a péksütemények egyaránt elterjedtek. Tehát az itteni étrend nem különbözik nagyban más, nyugati országétól

– mondta el a CNN-nek Dr. Claudia Suemoto társszerző, a Sᾶo Paulo Orvostudományi egyetem geriátria részlegének adjunktusa a tanulmány megjelenését követően, aki szerint más országokban még rosszabb a helyzet: az Egyesült Államokban az elfogyasztott kalóriák 58 százalékát teszik ki ezek a gyorsételek, a brit állampolgárok étkezésének 56,8 százalékát, míg a kanadaiak étrendjének 48 százaléka a feldolgozott élelmiszerekből származik.

A tanulmány kimutatta, hogy ezek a feldolgozott élelmiszerek jellemzően olajok, cukrok, zsírok, keményítő és fehérje-izolátumok ipari készítményei, és nagyon kevés feldolgozatlan élelmiszert tartalmaznak, ha egyáltalán tartalmaznak. Ezzel szemben tele vannak ízfokozókkal, színezékekkel, emulgeálószerekkel és egyéb adalékanyagokkal.

Azok a kísérletben résztvevők, akik a legtöbb feldolgozott élelmiszert fogyasztották, nagyobb valószínűséggel voltak nők, fehérek, magasabb végzettségűek és jövedelműek. Mindezek mellett a kutatás szerint nagyobb valószínűséggel nem dohányoztak és kevesebb alkoholt is fogyasztottak.

Nem csak az agyra van káros hatással

Az már régóta ismert, hogy a feldolgozott élelmiszerek növelik az elhízás, a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség és a rák kockázatát. Egyszóval jelentősen lerövidítik az életünket.

A feldolgozott élelmiszerek úgy általában károsak az egész testünkre

 – mondta el dr. Katz, a True Health Initiative nonprofit szervezet elnöke, és egyben alapítója.

De mégis mit tehetünk a demencia ellen?

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy mégis hogyan akadályozzuk meg, hogy a rosszul megválasztott élelmiszerektől károsodjon az agyunk, amivel közelebb kerülhetünk egy esetleges demenciához. Első körben érdemes leszögezni, hogy nem kell teljesen kiiktatni a gyorskajákat az étkezésünkből, módjával nyugodtan fogyaszthatjuk őket. Azonban, ha az étrendünkbe beépítjük ezeket a feldolgozott élelmiszereket (a tejcsokoládé, fagylalt és sok gyorsfagyasztott élelmiszer, illetve a cukros üdítők is ebbe a kategóriába sorolhatók többek között) figyeljünk oda arra, hogy próbáljuk meg ellensúlyozni azt jó minőségű, teljes értékű élelmiszerekkel, mint a gyümölcs, zöldség és a teljes kiőrlésű gabonák. Azaz az étrendünk általános minőségére kell törekednünk.

A diéta minőségének megtartásának egyik legjobb módja pedig dr. Suemoto szerint az, hogy ha mi magunk főzzük meg az ebédünket, hiszen így tudjuk a legegyszerűbben ellenőrizni, mit is viszünk be a szervezetünkbe pontosan. Ez pedig jóval kevesebb időt vesz el a napunkból, mint elsőre hinnénk. Az eredmény pedig mindent megér: óvja a szívünket és védi a szívünket a demenciától és az Alzheimer-kórtól egyaránt.