Megállíthatatlanul terjednek kínzó betegségek itthon: milliónyi magyar van már most veszélyben

Az Európai Unió 16 évnél idősebb lakosságának 35,8 százaléka szenvedett valamilyen hosszan tartó (krónikus) betegségben vagy egészségügyi problémától 2021-ben – derült ki az Eurostat legfrissebb adatközléséből. A legrosszabb adatot tavaly a finnek produkálták, ott ugyanis a lakosság több mint felénél (51,1%) regisztráltak olyan problémát, ami hosszabb időtávon, legalább 6 hónapig fennáll. Az adattal rendelkező országok közül a legkevesebb ilyen jellegű problémát Olaszországból jelentették, itt csupán a lakosság 18,6 százalékánál áll fenn ilyen probléma.

Ha megvizsgáljuk a legrosszabb adattal rendelkezők listáját, akkor a top háromban végzett még Észtország és Portugália is, de 40 százalék feletti arányszámmal lett negyedik Svédország is. Utóbbit a negyedik és ötödik helyen kevés különbséggel követi Lettország és Ciprus. Nem sokkal lemaradva, bőven a top 10-ben Ciprus után viszont egyből Magyarország következik.

Ahogy az összesített listát nézzük, Magyarországon a 16 évnél idősebb lakosság 38,4 százalékkal szenved valamilyen hosszan tartó betegségben. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden 10 felnőttből négyen. Összességében tehát a probléma brutálisan sok, majd 4 millió magyart is érinthet. Ez pedig arányaiban az Európai Unió 7. legrosszabb adata. Utánunk a 10-be még alig lemaradva tőlünk Spanyolország a nyolcadik, Franciaország a kilencedik és Litvánia a 10.

Az utolsó ország, amelyik még az EU-s átlag felett teljesít az Ausztria, a maga 35,3 százalékos arányával. Összesen tehát a 11 legrosszabbul teljesítő ország az, ami az EU-s átlag felett van, míg az átlag alatt 14 ország található.

Hogyan teljesít a listán Magyarország?

Ha visszamegyünk az időben, láthatjuk, hogy Magyarországon 2014-2015-ben volt egy érdemibb növekedés a hosszan tartó betegségeket illetően, ám azóta voltaképpen stagnálás figyelhető meg. A legmagasabb arányt 2019-ben mérték, akkor a 16 évesnél idősebb korosztály 39,8 százaléka, tehát majdnem 40 százaléka szenvedett valamilyen krónikus betegségtől. Ez pedig 3,4 százalékpontos növekedés volt 2012-höz képest.

2021-re viszont az arányszám 38,4 százalékra csökkent, ami a legkevesebb volt 2016 óta. Ennek a csökkenésnek viszont a Covid-járvány miatti halálozási növekmény is lehet az egyik oka. Az viszont biztos, bárhogy is változtak az arányszámok Magyarországon, 2012 és 2021 között mindig ott voltunk a 10 legrosszabbul teljesítő ország között, általában mindig az 5-6. hely környékén. További érdekesség, hogy a vizsgált 10 éves időtávon csupán 4 országban csökkent a hosszú távú betegségben szenvedők aránya. Ezek az országok Hollandia, Szlovénia, Románia és Olaszország voltak.

Mi az a krónikus betegség?

A krónikus betegség olyan megbetegedésekre vonatkozik, amelyek lassan fejlődnek ki, és habár nem feltétlenül gyógyíthatatlanok, kezelésük hosszú időt vesz igénybe – innen ered a krónikus betegség, azaz hosszan tartó betegség kifejezés is. A fogalom elég tág, a krónikus betegségek listája pedig hosszú; olyan betegségek szerepelnek rajta, mint a krónikus légzőszervi megbetegedések, a daganatos elváltozások, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek időnként enyhébb, időnként pedig erősebb, fellángoló panaszokkal jelentkeznek.

Rengeteg krónikus betegség tartozik egyben a népbetegségek közé: tipikusan ilyen problémák például a cukorbetegség, a reflux, vagy a felnőtt lakosság nagy hányadát érintő cukorbetegség. Ezeknek a közös jellemzője, hogy a megbetegedés genetikai és életmódbeli okokra vezethető vissza, nem külső tényező, például vírusfertőzés okozza azokat. A krónikus betegségek vezető haláloknak számítanak, éppen ezért folyamatos odafigyelést, orvosi kontrollvizsgálatokat és számos esetben életmód terápiát is igényelnek.

Krónikus betegségek Magyarországon

A krónikus betegségek listája hosszúra nyúlik és igen változatos, hosszan tartó betegségeket tartalmaz, mint például a váz- és izomrendszer megbetegedése, vagy a keringési rendellenességek.  Krónikus betegség pajzsmirigy működési zavar esetén is felléphet, ám Magyarországon a legtöbb felnőtt a veszélyes magas vérnyomástól szenved (a betegség agyvérzést is okozhat), amelyet nagyon egyszerű beazonosítani a tünetek alapján. Évről évre gyakoribb az allergia krónikus betegség is, különösen a parlagfű szezon idején.

A krónikus betegségek zöme visszavezethető a mozgásszegény életmódra, különösen igaz ez az ülőmunkát végző emberekre, akik sokszor a munkahely és az otthonuk közötti utat leszámítva egyáltalán nem mozognak. Ekkor kerül előtérbe az egyre gyakrabban ismétlődő krónikus derékfájás, a hát, a vállak és a könyökök ízületi fájdalma, vagy a kezek zsibbadása. A szakértők nem győzik hangsúlyozni, milyen gyakoriak az ülőmunka szövődményei, éppen ezért az ilyen dolgozóknak különösen nagy figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy minden nap megejtsenek legalább egy sétát.

A mozgásszegény életmód mellett a krónikus betegségek kialakulásának oka számtalan esetben a káros szenvedélyek halmozása (alkoholfogyasztás, dohányzás) és a kiegyensúlyozatlan, rossz táplálkozás, különösen, ha kombinációban megjelenik az elhízás problémája is. Az utóbbi tényezők mind hozzájárulhatnak a másik leggyakoribb krónikus betegség, a cukorbetegség kialakulásához és súlyosbodásához, ami szintén lassan alakul ki, de egy életen át tartó károsodásokat okozhat.

Ha többet akarsz tudni a krónikus betegségekről, és érdekel az is, hogy pontosan milyen betegségek miatt lehet adókedvzményt is kapni, akkor olvasd el a Pénzcentrum összefoglaló cikkét a témában:

EZ IS ÉRDEKELHET

A krónikus betegségek fajtái: Mennyi krónikus betegség adókedvezmény jár utánuk?

Mi az a krónikus betegség, mi a krónikus betegség fogalma? A krónikus betegségek listája mutatja, mikor jár a krónikus betegségek adókedvezménye, mik a krónikus betegségek fajtái.