Fontos változás élesedik az orvosi rendelőkben: rengeteg beteget érint

A csomag értelmében 2023. január 1-től átalakul az orvosi ügyeleti rendszer, központosítják azt. Ettől fogva Budapest kivételével este 10 óra után az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) látja majd el körzetenként a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletet, míg a fogorvosi ügyelet marad önkormányzati kézben. A főváros esetében a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyelet ugyanerre a sorsra jut. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy január 1-től a háziorvosokat délután 4 és este 10 között a járási szakrendelőkben fogják felváltva beosztani ügyelni, az ő munkájukat fogja segíteni az OMSZ és a kiterjesztett hatáskörű ápolók. Hétvégén és munkaszüneti napokon ezentúl szintén felváltva, reggel 8 és délután 2 között fognak ügyelni a háziorvosok.

Mindezeken felül átlagosan 32 százalékos béremelést kapnak majd az ápolók, illetve bevezetnek egy teljesítménytől függő bérezést is az ápolók és az orvosok esetében egyaránt: a munkáltató 20 százalékkal csökkentheti, vagy 40 százalékkal növelheti a fizetést teljesítménytől függően. A Pénzcentrum arra volt kíváncsi, mit szólnak az egészségügyi szakértők az elfogadott törvénycsomaghoz, mit tennének bele, és mit vennének ki belőle, mit kellene máshogyan megoldani?

Végre napirenden van, már ez is valami

Önmagában az, hogy a kormányzat végre érdemben foglalkozik az egészségüggyel, örvendetes tény, de bőven van még min dolgozni, például nincs meg az a minősítési rendszer, ami alapján nőni vagy csökkenni fognak az egészségügyi dolgozók fizetései - ezt Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász mondta lapunk kérdésére.

Eleve az a tény, hogy a kormány foglalkozik az egészségüggyel, ez is nagyon örvendetes, ahogy az is, hogy egy ilyen nagy reformba vágtak bele.Ám meg kell jegyezni, hogy hiába tűnt el a hálapénz rendszere, amely leginkább arról szólt, hogy az orvosok és a személyzet a többet adó páciensekkel jobban és többet foglalkoztak, sajnos még mindig általános probléma, hogy a nincs meg az a visszajelzés, amit a gyógyító személyzet szeretne megkapni a munkájáról. A magyar egészségügyben nincs előrelépési és fejlődési lehetőség, nem kapják meg az orvosok a visszacsatolásokat, ami rendkívül fontos lenne. Jó lenne, ha mihamarabb kidolgozná a politika azt a minőségbiztosítási és visszajelzési keretrendszert, ami az orvosoknak is segítség és komoly visszajelzés lehetne, addig ugyanis nincs meg a kellő motiváció

- fogalmazott Rékassy Balázs. Hozzátette azt is, hogy szerinte valóban nehézséget okozhat majd a megyei központi kórházba utazni az ellátásért, de a magyaroknak vállalniuk kell ezt, ha jobb ellátást akarnak kapni  szerinte ugyanis a centrumkórházak ezt biztosítják majd.

Valóban felvet néhány kérdést a centrumkórházak rendszere, de azt kell látni, hogy azoknak az embereknek, akiknek ellátásra van szükségük, nagyobb érdekük fűződik ahhoz, hogy egy jól felszerelt, minden igényt kielégítő intézményben kapjanak ellátást – még akkor is, ha ehhez akár órákat kell utazniuk, ezt elismerem, hogy talán komoly teher lenne sokaknak. Ám nem feledkezhetünk meg arról, hogy az ellátás sok helyen bizony kívánnivalót hagy maga után, és ha a tervezett centrumkórházak tényleg jól fel lesznek szerelve, akkor ez mindenképpen egy jó intézkedés

- tette hozzá Rékassy Balázs.

Tízezrek maradnak magukra?

Vannak jó gondolatok az egészségügyi reformcsomagban, ám a kivitelezés bőven hagy maga után kívánnivalót - ezt már Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő mondta a Pénzcentrumnak. Kunetz Zsombor két példát említett, mint a kidolgozatlanság bizonyítékát.

Egyrészt nincs pontosan kidolgozva a minősítési rendszer, másrészt szerintem okkal lehet attól tartani, hogy míg ez nincs meg, addig a kórházakban sokkal inkább a személyes preferenciák alapján dől majd el, hogy ki milyen minősítést kap. Egy példa: ha az osztályvezető főorvosnak van egy kollégája, alárendeltje, akit jobban kedvel, és egy olyan is, akit kevésbé, akkor akár szakmai szempontokat mellőzve is előbbinek ad jobb minősítést – vagyis szimpátia alapján múlhatnak fizetésemelések vagy fizetéscsökkentések. Ez a rendszer pedig semmiképpen sem kívánatos

- mondta el Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő. Azt is hozzáfűzte, hogy a szociális ellátórendszerből való állami kivonulás végső soron azt is eredményezheti, hogy a magyar dolgozók ezrei lesznek kénytelenek elhagyni a munkaerőpiacot.

Maga a tény, hogy az állam gyakorlatilag kivonul a szociális ellátásból, azt vonzza magával, hogy azok az emberek, akik állandó jelleggel kéne, hogy ilyen ellátást kapjanak, magukra fognak maradni. A családjaik előtt pedig két út áll: vagy otthon maradnak ezekkel a beteg családtagjaikkal – ez azt eredményezi, hogy ők kiesnek a munkaerőpiacról, csökken a bevételük, hiszen maximum az ápolási díjat kapják – vagy ha az ilyen beteg hirtelen mégis rosszul lesz, akkor a sürgősségi ellátáson keresztül kerül vissza a rendszerbe. Egyik út sem megfelelő, és mint látjuk, a munkaerőpiacra is kihatással van

- tette hozzá Kunetz Zsombor. Az egészségügyi szakemberrel nemrég hosszabban is beszélgettünk, ezt itt tudod újra elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Teljes a káosz a magyar egészségügyben: sorra zárnak be a rendelők, kódolva van a tragédia

Dr. Kunetz Zsombor a „magányos harcosok” egyike, aki szakértőként rendszeresen publikál a social mediában is az egészségügy aktuális problémáiról.

Orvosok ezrei távozhatnak

Nem csak az egészségügyi szakemberek elégedetlenek az elfogadott törvénnyel, de maga a szakma is erős reakciót fogalmazott meg. Mint lapunk is megírta: a Magyar Orvosi Kamara azt közölte, hogy a törvénycsomag tegnapi elfogadása után 4500 orvos kész arra, hogy letétbe helyezze a felmondását: azt mondták, ez egy nemrég készített kérdőívből derült ki.

4 500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, és 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt. A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik. ha azt nézzük, hogy most Szlovákiában 2100 orvos a letétbe helyezett felmondásával megfelelő körülményeket tudott kiharcolni, akkor a hazai 4500 orvos szándéka is – úgy gondoljuk – erős érv

- mondta erről Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.

Itt a nagy Boldogságteszt!

Alig heverte ki a világ a pandémiát, februárban máris kitört az orosz-ukrán háború a szomszédunkban, emelkednek a vállalkozások és a háztartások energiaköltségei, nem mellesleg évtizedes rekordokat döntöget az infláció Magyarországon, egyes élelmiszerek pedig Európán belül nálunk emelkednek a leggyorsabban. Egy ilyen mozgalmas, kiszámíthatatlan év végén kíváncsiak vagyunk, hogy érzik magukat a magyarok, mi befolyásolja leginkább azt, hogy boldogok-e. Most elsősorban egy általános elégedettségi szintet értünk a fogalom alatt, kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. A tavalyi év után idén is felmérjük, boldog nép-e a magyar. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum nagy Boldogságtesztjét.