Szörnyű veszélyben van több millió magyar: mentális összeroppanást is okozhat a horrorinfláció

Súlyos anyagi nehézségekkel néznek szembe a magyar családok, miközben az infláció és a rezsiemelés napról napra komolyabb gondokat tesznek a nyakukba. Nemrégiben több kutatás is felmérte az anyagi helyzetünket, és kiderült, hogy nem állunk fényesen: egyre többen élünk egyik napról a másikra, miközben csak alig néhányan tesznek azért, hogy elkerüljék az anyagi csődöt. Ráadásul az anyagi helyzet megrendülése egyre komolyabb mentális problémákat okoz: ha elveszítjük a biztonságérzetünket vagy egyenes a jövedelmünket, az családokat tehet tönkre, vagy a mentális egészségünket teszi kockára. Szakembereket kérdeztünk, hogyan kerülhetjük el az anyagi csődöt, vagy legalább azt, hogy pszichésen rámenjünk a nehézségekre.

A magyarok négyötöde rosszabbul él?

A Pénzcentrum nemrég elvégzett kutatásából kiderült, hogy a magyarok négyötödének anyagi helyzete romlott az elmúlt egy évben, ami brutálisan rossz arányt jelent. A felmérésben fény derült arra is, hogy elsősorban a fővárosi vállalkozók érzik úgy, hogy anyagilag még mindig stabil lábakon állnak, legkevésbé pedig az észak-magyarországiak; de a nyugdíjasok helyzete a legtöbb helyen egyenesen kilátástalan.

Kitöltőink 90,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy év alatt az infláció hatására megváltoztak a pénzköltési szokásaik, és 73 százalékuk volt kénytelen elhalasztani nem létfontosságú kiadást az utóbbi 3 hónapban. A kutatás fényt derített arra, hogy szinte nincsen már olyan magyar háztartás, amelyiket az egyre növekvő inflációs nyomás ne érintené súlyosan:

olyan mértékben szálltak el az árak, hogy az emberek 80 százalékának rosszabb a pénzügyi helyzete, mint egy évvel ezelőtt.

Ezen kívül még több ezer válasz érkezett, sokan írták azt is, hogy semmiről nem kell lemondaniuk, vagy nem fognak, de egészen elképesztő válaszok is érkeztek. Írta valaki, hogy a rezsin kívül csak élelmiszerre és gyógyszerre költ, de akad aki azt írta, már a szükséges gyógyszereit sem tudja kiváltani. De írták a fogorvost, a dohányzást, sőt, akadtak, akik a tejtermékeket említették. Sokan tartanak pénzt állampapírban, ám a kitöltők jó része arról is nyilatkozott, hogy semmilyen befektetése nincs, nemhogy félretett pénze.

Bajban van az anyagi biztonságunk

Ám nem csak lapunk, hanem a Portfolio is közölte kutatása eredményeit e hét elején. Ebből szintén súlyos dolgok derültek ki: a felmérés szerint csak a magyarok 31%-a érzi magát anyagilag biztonságban, és mindössze 39%-a rendelkezik legalább egy hónapra elégséges megtakarítással. Fél évig csak a 18%-unk húzná ki a tartalékából, ha most elvesztené a jövedelmét. A legtöbb család készpénzben tartja a megtakarítását, a legismertebb megtakarítási konstrukció pedig az életbiztosítás, miközben a befektetési jegyről alig van fogalma a magyar lakosságnak.

Tegnap közölte az OTP is a saját, immár tizenegyedszerre kiadott Öngondoskodási Indexének eredményeit. Ebből sem kapunk megnyugtatóbb képet, sőt: a felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók 90 (!) százaléka érzi úgy, hogy nehezebb lett az élet, és a kutatásban részt vevők döntő többsége, 95 százalék változtatott az életkörülményein azzal, hogy ahol csak lehet, csökkentette a kiadásait. Sokan lemondtak nagyobb anyagi terveikről (autóvásárlás, felújítás), 15, illetve 5 százalék pedig vagy tartalékait éli fel, vagy hitelelvétellel igyekszik túllendülni a nehézségeken. Az mindenesetre jó hír, hogy nőtt a megtakarítással rendelkezők aránya, a tavalyi 40%-hoz képest 8 százalékkal nőtt azok aránya, akik így akarnak túllendülni a súlyos anyagi válságon. Leginkább lekötött bankbetétben, életbiztosításban szeretjük tartani a megtakarítást, de más sémák is előfordulnak.

Magunk vagyunk a kulcs

Kíváncsiak voltunk arra, vajon a hirtelen életminőség-csökkenést, a bevételünknek lassú elszivárgását, vagy akár az elszegényedést hogyan bírja az ember mentálisan, ezért két szakembert is megkérdeztünk. Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint a lehető legfontosabb, hogy számoljunk le azokkal a hamis illúziókkal, amelyeket akár kiskorunk óta hallunk.

Teljesen új stratégiát kell kialakítani ahhoz, hogy újra megtaláljuk az anyagi biztonságot, alkalmazkodni kell a helyzethez, bármennyire nehéz. Természetesen eleve le kell számolni néhány önámító kijelentéssel is, legelőször azzal, hogy 'a pénz nem boldogít'. Minden ember keresi az anyagi biztonságot, üldözi a jólétet - és igen, ehhez pénz kell. De nem segít az sem, ha folyamatosan azt keressük, kit hibáztathatunk a rossz anyagi helyzetünkért, ez ugyanis előbb vagy utóbb átcsap egy letargikus állapotba, hiszen közben nem saját magunkon segítettünk. Más hibákat kerestünk, mintegy megideologizálva, ki mindenki tehet a rossz anyagi helyzetünkről

- mondta Dr. Makai Gábor. De kitért arra is, hogy szerinte kik vannak a leginkább veszélyben azok közül, akiknek az infláció és a rezsiemelés miatt most sokkal kevesebb pénzük van, mint előtte megszokták.

A kisebb mértékű megtakarítás, vagy az azzal való szembesülés, hogy kevesebb pénzt, vagy egyáltalán nem tudok félretenni, vagy hogy a termékek folyamatosan egyre drágábbak, az feszültséget kelt - és ebbe minden ember beleesik, még a tehetősebb réteg is. A tehetősebbek úgy szembesülnek vele, hogy kevesebb pénzt tudnak megtakarítani. Így pedig kitalálhatjuk, a legnagyobb veszélyben azok vannak, akik hónapról hónapra élnek, hiszen az árak elszállása őket sokkal komolyabban érinti

- tette hozzá a szakember.

Forduljunk szakemberhez, ha kell!

Más megközelítést alkalmazott Csiszka Noémi mentálhigiénés szakember és szervezetfejlesztő, mikor a mentális egészségre tett hatásokról kérdeztük. Szerinte a magyarok már régen túl vannak a tagadás fázisán, és most mindenki erejét megfeszítve igyekszik alkalmazkodni, ám ez nem sikerül mindenkinek.

A súlyos inflációs helyzetben napról napra tapasztaljuk, hogy egyre kevesebbet ér a pénzünk. A két évvel ezelőtt kitört covid-járvány, a bezártság, majd most a súlyos gazdasági helyzetben többé senki nem dugja homokba a fejét, a tagadás korszaka rég véget ért az emberekben. Azonban az a helyzet, hogy talán nem tudjuk ellátni megfelelően a családunkat, súlyos mentális megütközést tud okozni, ami sajnos a családi életben sokszor komoly veszekedésekhez, a düh másokon való levezetéséhez vezet, ami természetesen teljesen rossz irány

- véli a szakember. Hozzátette, hogy vannak természetesen technikák, amellyel sikerülhet ezeket a feltörő fázisokat elnyomni magunkban, de egy ponton túl ez már nem lesz elég.

A rendszeres sport, a futás vagy más testmozgás rengeteget tud segíteni a pszichénken, csakhogy ha az ember már egy apatikus állapotba, egy beletörődésbe süllyedt, akkor ez már kevés. Ebben az esetben én feltétlenül javaslom, hogy forduljunk szakemberhez - jól tudom, hogy a magyarok még mindig úgy gondolnak erre, mint ami sok pénzzel terheli meg a családi kasszát, de nem is feltétlenül kell pszichológus. Az is sokat segíthet, ha a családunkban, vagy a barátaink között találunk támogatásra, ha találunk valakit, valakiket, akikkel le tudunk ülni beszélgetni ezekről a komoly bajokról

- tette hozzá Csiszka Noémi.

Egy másik mentálhigiénés szakember, Veress-Pajti Dóra hasonlóan gondolja: szerinte a legfontosabb az önmagunkba nézés, saját magunk ismerete, és az, hogy van-e egyáltalán eszközünk ahhoz, hogy szembenézzünk a komolyabb nehézségekkel is.

A problémák, anyagi nehézségek, akár más eredetű veszteségek is befolyásolnak minket, hatnak ránk. Ez valahol természetes, ha valakinek kevesebb pénze lesz, akár egzisztenciális válságba kerül, ez egy veszteség, ami kapcsán fájdalmat, nehézséget, bizonytalanságot élünk át. Az nem mindegy, hogy milyen erőforrásaink állnak rendélkezésünkre. Hogy kezeljük, tudjuk-e kezelni a nehézségeket, veszteségeinket, van-e megfelelő eszközünk? Ezek mind befolyásolják azt, hogyan tudjuk megoldani a problémáinkat és hogyan tudjuk védeni magunkat és mentális egészségünket.

A szakember is kiemelte, hogy mindenkinek más segíthet, de a legjobb módszer talán az, ha van mellettünk valaki, aki megjegyzések és bántások nélkül meghallgatja gondjainkat, adott esetben segíteni is megpróbál.

Mindenkinek más lehet a megoldása és az ütem, amiben képes ezeket a problémákat orvosolni. Van, akinek a társas közelség, a sport, természet, tánc, hit, stb. segít és védelmet nyújt, de azt gondolom, hogy sokszor az, hogy meghallgató fülekre találunk, egyszerűen csak beszélhetünk a nehéz helyzetünkről, megjegyzések és tanácsok nélkül, az már önmagában megkönnyebülést hoz és tisztít.