Rettentes igazság derült ki az őszi óraátállításról: nem is sejtik a magyarok, ez mennyire veszélyes

Nagyon kevesen vannak, akik szeretik, többen vannak, akiket hidegen hagy, viszont temérdeken azok, akik kifejezetten gyűlölik az óraátállítást. Márpedig holnap, azaz október 30-án ismét tekergetjük az órát, ezúttal visszafelé. Ennek eredményeképp vasárnap „egy órával többet alhatunk”.

Korábban fog viszont délután sötétedni, de legalább reggel valamivel hamarabb lesz világos. Mindezeknél azonban sokkal összetettebb kérdésről van, megannyi egészségre, politikára, de még az energiára vonatkozó vetülete is van a Magyarországon szinte mindenki által gyűlölt óraátállításnak.

Soha nem lesz vége az óraátállításnak

2018-ban történt az a népszavazás, amelynek keretében megkérdezték az EU lakosságát, mi a véleményük az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük is a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora. Hiába született meg ugyanakkor ez a népszavazás immáron négy éve, eddig nem sok előremozdulás történt az ügyben.

Eredetileg ugyanis az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. Azonban a világnak kisebb gondja is nagyobb volt 2020-ban annál, hogy erről döntés szülessen, így a határidőt kitolták 2024-ig. Utoljára a hazai óraátállítás akkor került szóba, amikor Gulyás Gergely a 2021. február 25-i Kormányinfón arról beszélt, hogy bár Magyarország lakosságának többsége szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének, és ahhoz tudna igazodni az ország.

Ha mindez valóban megvalósulna, akkor az „EU-s népszavazás” után 6 évvel (!) ténylegesen eltörölhetnék az óraátállítást. Ha ez valóban megtörténne, akkor elképzelhető, hogy a mostani téli átállás már tényleg az utolsók között lehet, de azért az ördög nem alszik. Ki tudja, meddig marad valójában velünk a magyarok által szinte egy emberként gyűlölt tevékenység?

Nagy ellentétben vannak az emberek

Az egy dolog, hogy magát az óraátállítást szinte mindenki gyűlöli, abban azonban már az emberek sem értenek egyet, hogy ha véglegesen választhatnának, akkor melyiket választanák. A felmérések nagyjából azt mutatják, hogy a magyarok kétharmad-egyharmad arányban inkább a nyári időzónát választanák, mégpedig azért, hogy nyáron tovább legyen világos.

A Pénzcentrumon mi is többször megkérdeztük olvasóinkat a kérdésről. A válaszok akkor is az előbbiekben leírtakat tükrözték: a válaszadók 61 százaléka az eltörlés és a nyári, míg a válaszadók 31 százaléka az eltörlés, és a téli időszámítás mellett voksolt. Többségében egyébként az EU-ban is inkább a nyári időszámítás pártiak vannak, viszont néhány országban ez komoly gondokat okozna, hiába vagyunk ugyanis nagyjából egy időzónában, a nap azért jóval máshogy mozog. Ez pedig néhány, főleg északi országban komoly problémát jelenthetne. Nem véletlen, hogy eddig nem nagyon sikerült közös álláspontra helyezkedni.

Mit mond a tudomány?

A Magyar Alvás Szövetség (MASZ) legfrissebb közleménye szerint talán sosem volt olyan erős vita világszerte az óraátállítás kapcsán, amelynek szószólói abban egyetértenek: nincs szükség rá. Egészen pontosan, az országok mintegy 60 százaléka nem állítgat, és több mint hetven ország fontolgatja a teljes megszüntetését. Ahogy a szövetség megjegyzi azt is, nagyon sokan - közöttük mi magyarok is - a nyári időszámítást preferálják, számítva arra, hogy a korai sötétedést megelőző  nappali világosság tovább tarthat. A téli verzió hívei pedig a kora reggeli sötétség meghosszabbodása miatt berzenkednek. Ennél azonban előrébb való lenne az emberek egészsége, ahogy a szövetség írja,

a kronobiológia és az alvástudomány a hosszú évmilliókon keresztül kialakult, és a cirkadián ritmusunknak leginkább megfelelő téli változatot preferálják.

Ennél azonban sokkal durvább, hogy az az óraátállítás eltörlését támogató kronobiológiai érveket fölülírhatják a jelenlegi energiabiztonsági és gazdasági szempontok, vélekedett a közleményben G. Németh György, a MASZ elnöke, aki kitért arra is,

az első nemzetközi olajválságot megelőzően az általánosan érvényben lévő standard időszámítás volt a célszerű választás, de jelenleg hasonló, ha nem még súlyosabb energiaválság van kibontakozóban, így ennek időszerűsége kérdésessé válhat.

Most akkor mi van?

Legfőképpen az, hogy hiába született meg az EU-s szavazás már 4 éve, nem történt semmi. Na, meg persze az is, hogy az egészségügyi józanságot ismételten felülírhatja a politika, az energetika. Ne feledjük, az egész óraátállítási mizériát a 20. század elején azért vezették be, hogy energiát spóroljanak meg az államok. Az első ilyen nagyszabású bevezetés például pont az első világháborúban, az Osztrák-Magyar Monarchiában történt.

A sors különleges fintora lehet, hogy 100 évvel később, most egy újabb súlyos energetikai és háborús válság ostromolja Európát, aminek kifejezetten nagy hatása lehet az óraátállítás eltörlésére is. A korábbi években ez nem volt napirenden, mégsem sikerült megegyezés, most ezzel a jelenlegi negatív hatással viszont még pluszban számolni kell, ami kitudja milyen irányba löki az óraátállítás modernkori történetét.

Ez az egész tényleg nem vicc

Az Alvás Alapítvány (Sleep Foundation) nem is olyan régen közölt cikkében, Dr. Anis Rehman endokrinológus orvosi felülvizsgálata alatt megszületett egy cikk, ami igencsak sötét képet fest a nyári időszámításról. Öröm az ürümben, hogy mi most pont a rendes időszámításra, azaz a télire fogunk átállni, amikoris a szakértői cikk szerint

nagyobb alvászavarok kisebb valószínűséggel fordulnak elő október végén, novemberben, amikor a nyári időszámítás véget ér és a normál kezdődik.

Hiszen ilyenkor valójában egy óra plusz alvással az emberek gyakran felfrissülnek a nem természetes nyári időszámítás lejárta után. Az emberek ugyanakkor a téli időszámításra való átálláskor is tapasztalhatnak mérsékelt negatív hatásokat, például nehézséget az új ébredési időhöz való alkalmazkodásban.

Ennél sokkal brutálisabb következményei vannak azonban a mesterséges nyári időszámításnak, amiről egyes tanulmányok azt sugallják, hogy az emberi test valójában soha nem szokja meg teljesen a nyári időszámítást. Hanem inkább arról van szó, hogy a cirkadián eltolódásuk krónikus vagy állandó állapottá válik. Ez pedig súlyosabb egészségügyi problémákhoz vezethet, különösen azok számára, akik „társadalmi jet lag”-et tapasztalnak életükben, aminek oka, hogy a munkahelyi vagy iskolai követelményeik elsőbbséget élveznek a teljes éjszakai alvással szemben.

A társadalmi jet lag pedig összefüggésbe hozható az elhízás, a depresszió és a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával. Jó hír persze, hogy az egyes időszámítási átállásokkor tapasztalható negatív hatások azért idővel enyhülnek.

De akkor mi a tényleg igazság – a nagy titok?