Katasztrófális a helyzet: így vélekednek a magyarok az egészségügyről

Az Ipsos Global Health Service Monitor egy olyan éves tanulmány, amely az emberek előtt álló legnagyobb egészségügyi kihívásokat vizsgálja, és azt, hogy az emberek szerint az országuk egészségügyi szolgáltatásai mennyire alkalmasak ezek kezelésére. A felmérést 34 országban végezték el 2022. július 22. és augusztus 5. között az Ipsos Global Advisor online platformján.

Több megállapítást is hozott az új felmérés, többek között azt, hogy már harmadik éve a koronavírus a legnagyobb egészségügyi probléma, amellyel az emberek világszerte szembesülnek, ezen kívül a mentális egészség, valamint a rákos megbetegedések adnak még okot aggodalomra.

A lakosság megítélése az egészségügyi szolgáltatásokról továbbra is jó, hiszen a lakosság fele pozitívan értékelte országa helyzetét. A pozitív vélekedés mellett azonban csak a megkérdezettek egyharmada gondolta úgy, hogy az elkövetkező években javulnának ezek a szolgáltatások. Az országokban a többség egyetért abban, hogy a rendszer túlterhelt, rossz a hozzáférhetősége és a személyzet hiánya is gondot okoz.

Ettől tartanak a legtöbben

A koronavírus immár harmadik éve az első számú aggodalomra okot adó tényező, amelyet a globális országos átlagban 47% említ, ez 23 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest. Japán az az ország, amely a legnagyobb mértékben (73%-kal) aggódnak a Covid-19 miatt, megelőzve a második helyen álló Perut (66%).

A mentális egészség most először került a második helyre. A mentális egészséggel kapcsolatos aggodalmak Svédországban (63%), Chilében (62%) és Írországban (58%) a legelterjedtebbek. A 2020-as évtől kezdődően öt százalékpontos növekedést tapasztaltak, és jelenleg 36%-on áll.

A rák továbbra is kiemelkedő aggodalomra ad okot, valamivel több mint a megkérdezett országok egyharmada (34%) tartja ezt a legfőbb gondnak. Portugáliában az aggodalom 79%-os szintje jóval meghaladja bármely más országét, és messze a legnagyobb aggodalomra ad okot az országban. A második helyen Belgium áll, ahol 59%-uk a rákot nevezi meg fő egészségügyi aggodalmának.

Bár a világjárvány még mindig tart, a felmérésben részt vevő országok többségében az egészségügyi rendszer minőségét több mint fele "jónak" minősíti. Latin-Amerikában és Közép-Európában vannak kiugró értékek: Brazília (31%), Mexikó (31%) és Peru (35%) rossznak minősíti az egészségügyi ellátást. Hasonlóképpen kiemelkedik Magyarország és Lengyelország, ahol jelentős arányban gondolják úgy, hogy az egészségügyi ellátásuk rossz (53%, illetve 43%).

Pozitív jövőkép?

Ha a jövőbe tekintünk, a kilátások nem teljesen optimisták. A megkérdezettek egyharmada (33%) szerint az elkövetkező években javulni fog az egészségügyi ellátás minősége, 20%-uk szerint pedig romlani fog. A jelenlegi pesszimizmussal ellentétben a latin-amerikaiak a világ többi részéhez képest optimistábban látják a jövőjüket. Kolumbia (71%), Brazília (62%) és Peru (59%) egyaránt javuló minőséget lát.

Eközben a magyarok közel fele (45%) úgy gondolja, hogy romlani fog az egészségügy helyzete a jövőben.

Franciaország (43%) és Nagy-Britannia (39%) szintén negatív előrejelzést ad. Az egyes országok egészségügyi kapacitására nehezedő nyomással kapcsolatban széles körű egyetértés mutatkozik. Világszerte ötből hárman (61%) egyetértenek azzal, hogy rendszerük túlterhelt. Az első helyen az újonnan belépő Portugália áll 87%-kal, amelyet Nagy-Britannia (83%) követ, ahol az aggodalom érzése évek óta állandó.

A rendszerek túlterheltségét érzékelő hangulattal együtt azt látjuk, hogy a kezeléshez való hozzáférés/várakozási idő a legfőbb problémaként jelenik meg egyes országok egészségügyi rendszerében - a globális országos átlagban tízből négy ország választotta ezt az opciót, tehát érzi úgy, hogy nehezen hozzáférhető a kezelés, vagy túl hosszú a várakozási idő.

A nem elegendő személyzet közös első helyen szerepel több országnál is, először azóta, hogy 2018-ban az Ipsos már ezzel kapcsolatos kérdéseket is feltesz. A kezeléshez való hozzáférés költsége a harmadik leggyakrabban választott probléma globálisan (31%). Bár egyik ország sem a bürokráciát jelölte meg az egészségügyi ellátás legfőbb kihívásaként, széles körben elismerték a fő problémák között.

A várakozási idő különösen nagy gondot jelent Magyarországon, Chilében és Portugáliában, mindegyik országban a megkérdezettek 65 százaléka jelölte meg ezt kihívásként.

Problémaként merült fel az is, hogy hol jelent nagy kihívást az, hogy nincs elegendő egészségügyi személyzet. Itt Svédország (76%), Franciaország (69%) és Hollandia (67%) az első helyen áll. A válaszadók negyede (25%) számára még mindig kihívást jelent a bürokrácia, bár a lista végén található. Argentínában ez a második legnagyobb kihívás (43%), alig lemaradva a beruházások hiánya mögött (44%), de Mexikó (41%) és Peru (39%) is küzd ezekkel a problémákkal.

A legfontosabb problémákon kívül a következő helyen a megelőző egészségügybe történő beruházások hiánya (22%) és a beruházások hiánya (20%) áll. Az ázsiai országok némelyikében a népesség elöregedése jelent kihívást, többek között nagy problémát okoz ez Japánban (52%), Dél-Koreában (51%) és Kínában. (46%).