Rengeteg dolgozó mondhat le fizetése egy részéről idén ősszel: ezzel nagyon kevesen számoltak

A járvány így nemcsak egészségügyi probléma, hanem anyagilag is megterhelheti a munkavállalókat. Amikor viszont a dolgozók a bevételeikkel, kiadásaikkal kalkulálnak, ritkán jut eszükbe beleszámítani, hogy előfordulhat néhány táppénzes nap, amely 30-50 százalékos fizetéskiesést is jelenthet.

Amíg a 2021-es év első félévében nagyjából 12 millió napot töltöttek az alkalmazásban állók táppénzen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, addig 2022-ben januártól júniusig már 12,4 millió napot. A január-február időszakát érintő ötödik koronavírus hullám a táppénzen lévők statisztikáiban is megmutatkozik. Az igazolt fertőzöttek száma még sosem volt olyan magas, mint idén év elején:

Hogyha megvizsgáljuk éves szinten a táppénzes adatok számát, látható, hogy 2020-ban jelentősen nőtt a kivett napok száma. 7,7 százalékkal több napot voltak a magyar dolgozók táppénzen, mint 2019-ben. Nem is az első félévben emelkedett jobban a betegen otthon töltött napok száma a járvány első évében, hanem a második félévben, és ez az arány 2021-ben is megmaradt. Hiába számíthattunk rá, hogy a járvány második évében már hatékonyabban védekezhetünk, az oltás, maszkok, különféle korlátozások révén, szinte ugyanolyan sokat voltak a dolgozók táppénzen. 2022. második félévében pedig csak tovább emelkedett a táppénzes napok száma:

Az eddigi években nagyjából a táppénzes napok 46 százalékát vették ki az első, és 54 százalékát az év második felében a dolgozók. Hogyha maradna ez az arány, az azt jelentené, hogy - mivel eddig 12,4 millió napot voltak táppénzen a magyar dolgozók - év végére a 27 milliót is megközelítheti a táppénzes napok száma 2022-ben. Az is benne van a pakliban azonban, hogy tulajdonképpen az év eleji ötödik hullám miatt nőtt ennyit 2022-re a táppénzes napok száma, hiszen a táppénzen lévők napi átlagos száma is jelentősen nőtt.

Jóval többen voltak ugyanis betegek. A KSH szerint amíg 2021 januárjában 67 409-en, februárban pedig 58 804-en voltak átlagosan táppénzen naponta az alkalmazásban állók közül - ami egyébként az elmúlt évek adataihoz viszonyítva átlagosnak mondható -, addig 2022-ben januárban 73 106-an és februárban 86 969-en(!) maradtak betegen otthon átlagosan egy nap. Március hónapban szintén többen voltak még táppénzen, mint a megelőző években átlagosan, így hiába csökkent viszonylag sokkal a táppénzen lévők száma áprilistól júniusig, az év eleji kiugrást nem lehetett már lefaragni:

Fontos kitérni rá, hogy az alkalmazásban álló dolgozóktól eltérően az egyéni és társas vállalkozások tagjai körében egyértelműen 2020-ban voltak a legtöbben táppénzen naponta, és ekkor fordult elő a legtöbb táppénzes nap is. Akkor kiugró, 15 százalékos növekedés volt látható a táppénzes napok számában, utána azonban nagy visszaesés is történt. 2022-re mind a táppénzen lévők napi száma, mind a táppénzes napok jelentős csökkenést mutatnak ezeknek a dolgozóknak a körében. Bár nem ők alkotják a többséget, az adatokból arra lehet következtetni: ők sokkal kevésbé hajlandók táppénzt kivenni betegség esetén.

A statisztika egy dolog, a valós megbetegedések, munkából kiesők száma viszont még jóval nagyobb lehet, hiszen a home office, vagy hibrid munkavégzés "kiradírozhatta" a beteg dolgozók egy részét a táppénz és betegszabadság kimutatásokból. Távmunkában ugyanis sokkal könnyebb eltitkolni a betegséget.

A betegszabadságokra vonatkozóan a KSH sokkal kevesebb adatot közöl. Amit tudunk, hogy 2018-ban és 2019-ben egyaránt 8,8 millió volt a betegszabadság munkanapjainak száma, mely 2020-ban 8,6 millióra csökkent. 2021-ben ismét visszaállt 8,8 millióra. A betegszabadságon lévők átlagos napi száma viszont némiképp emelkedett, nagyjából 35 ezer főre. Többen voltak tehát betegek, de rövidebb ideig estek ki a munkából.

Mit hozhat az ősz és a tél?

Nincs okunk azt feltételezni, hogy idén enyhébb lesz az őszi-téli szezon megbetegedések szempontjából. Ahogy a fenti grafikon mutatja, már nyáron is elindult felfelé az igazolt fertőzöttek száma - feltételezhetően a nyári utazások miatt. Ősszel pedig nyitnak az iskolák, óvodák, rögtön elkezd majd terjedni mindenféle felső légúti betegség, illetve a hasmenést, és más emésztőrendszeri panaszokat okozó fertőzések, ahogy az rendszerint megtörténik minden évben. Az ősz és a tél időjárása, a hűvös, párásabb levegő kedvez a vírusok terjedésének.

Az omikron új variánsai, bár nem okoznak olyan súlyos tüneteket, mint a delta, fertőzőbbek. Nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy az omikron már nem veszélyes, hiszen "enyhébb", mert attól még ágynak vele lehet esni egy vagy akár több hétig. Ráadásul tavaly már az influenzajárvány sem maradt el, mint 2020-ban:

Érdemes tehát megerősíteni az immunrendszerünket, beadatni a védőoltásokat és ismét fokozottan figyelni a higiéniai ajánlások betartására (kézmosás, szükséges helyen maszkhasználat). Arra az esetre pedig, ha mégis elkapnánk valamilyen betegséget, jó ha van otthon láz- és fájdalomcsillapító, torokfertőtlenítő, orrspray, köhögéscsillapító, gyógytea és széntabletta.

Betegen is dolgozni nagy hiba

Azon az időszakon már túl vagyunk, hogy azonnal hazaküldjék azt a dolgozót a munkából, aki néha köhint egyet, viszont továbbra sem érdemes kockáztatni, hogy bemenjünk betegen dolgozni, vagy otthonról dolgozzunk betegen. Egyrészt ha a munkahelyre bevisszük a fertőzést, rengetegen elkaphatják és egyszerre eshetnek ki a munkából. Másrészt a hatékonyság is jóval alacsonyabb lesz, akár a munkavégzésben, akár a gyógyulásban. Egy pár nap pihenő teljesen a gyógyulásra fordítva és máris az egészségünk és a munkavégzésünk is 100% lehet, míg betegen dolgozva hosszan elhúzódik a gyógyulás és a munkában is rossz lesz a teljesítményünk.

Ezenkívül pedig, ami a legfontosabb: saját magunkat tesszük ki veszélynek, ha betegen nem a gyógyulásra koncentrálunk. Az egészségügyi szakemberek azért javasolják, hogy betegen dolgozzon valaki - akkor sem, ha szellemi tevékenységet végez -, mert ilyenkor alakulnak ki ugyanis a krónikus megbetegedések. Ha a beteg hosszabb ideig nem tud felépülni akár egy enyhébb betegségből, az akut, kezelhető problémának lehetnek szövődményei, mely krónikus betegséggé alakulhat. Ez később sokkal több egészségügyi gondot okozhat, mintha rááldoznánk az időt a gyógyulásra.

Nem is beszélve arról, hogy a betegség sokszor akkor támadja az embert, amikor már egyébként is vitálisan kimerült, kiégett. Tehát ezt vehetjük jelnek is. A stressz, szorongás köztudottan csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, a kimerültség miatt jobban ki vagyunk téve a betegségeknek. Vagyis sokakat eleve azért dönt le egy betegség a lábáról, mert nem tudtak feltöltődni, kikapcsolódni, túl voltak hajszolva, ki voltak merülve. Ha ilyen állapotban sem engedünk a testünknek pihenést, hanem csak hajszoljuk tovább, azzal egy spirálba kerülünk, amiből nagyon nehéz lesz kikecmeregni.

Nem álom a 100%-os táppénz?

Sok dolgozó azért választja, hogy inkább betegen dolgozik, mert ha egy heti béréből levonnak 30 százalékot betegszabadság, vagy 40-50 százalékot a táppénzes napok miatt, akkor a havi bérük 7,5-12,5 százalékkal kevesebb lesz.  Sok tízezer forintnyi kiesés pedig éppen egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerinfláció 30 százalék körül van, hamarosan vége az üzemanyagárstopnak, és érkeznek az emelt rezsicsekkek nagyon nem szerencsés.

Több módon is bebiztosíthatják azonban magukat a munkavállalók arra az esetre, ha kiesne a jövedelmük betegségük idejére. Egyrészt élet- és egészségbiztosítások esetén választható olyan szolgáltatás a csomagokban, amely keresőképtelenség idején, baleset vagy betegség esetén az adott időre járó táppénzt kiegészíti. Másrészt, ha van egészségpénztári megtakarítása valakinek, igényelheti a megtakarításai kifizetését ilyen jogcímen is. Nem tilos betegszabadság helyett rendes, fizetett szabadságot sem felhasználni, ha valaki megbetegszik.