Rengeteg magyar rohanhat a vesztébe: nem csak az anyagi biztonságuk, hanem az egészségük a tét

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a pénzügyi problémák jelenthetik az egyik legnagyobb stresszforrást, élvonalban vannak tehát a szorongást, depressziót kiváltó tényezők közül. Ugyanakkor a tartós stressz, kiégés, szorongás, depresszió visszahat a pénzügyek kezelésére is: a lelki problémák megnehezítik a pénz racionális kezelését, spórolást, az anyagi helyzetünk átlátását, és rossz pénzügyi döntésekhez vezethetnek. A mentális egészségünk és pénzügyeink között tehát fontos oda-vissza ható kapcsolat van: ha az egyik területen krízis áll be, az a másikra is átgyűrűzhet. Ezért nagyon fontos most, hogy ne veszítsük el a lélekjelenlétünket, ne adjuk át magunkat a szorongásnak. Most kell erősnek maradni.

A múlt héten bejelentett intézkedések a kata szigorításal, illetve a rezsiemelés kapcsán rengeteg magyar életébe hoztak egyik napról a másikra bizonytalanságot több százezer magyar életébe. A változások szeptembertől rengeteg magyar család pénztárcáját fogják érinteni, ha az előzetes bejelentéseknek megfelelően kerülnek bevezetésre. Az anyagi bizonytalanság, annak kiszámíthatatlansága, mennyi adóterhet valamint rezsit kell majd fizetni, súlyos stresszt okozhatott az elmúlt héten, felerősítve a szorongást, depressziót.

A bejelentések ráadásul nem előzmény nélküliek, hiszen 2022-ben a folyamatosan emelkedő inflációval is szembe kellett néznie a magyar lakosságnak, melynek még nem látni a végét. Ez már szintén sok család, rengeteg nyugdíjas számára jelentett nem várt és kiszámíthatatlan anyagi terhet. Ezt a helyzetet csak tetézte a forint gyengülése az euróval és a dollárra szemben, hiszen a magyar valuta mélyrepülését szinte minden ágazatban meg lehetett érezni. Azóta újra erősödött a forint, a lakosság bizonytalanságán viszont nem segít a hektikus helyzet.

Mindezeket megelőzően az ukrajnai háború kitörése okozott bizonytalan helyzetet, amikor a koronavírus járvány ötödik hulláma még le sem csengett teljesen. A pandémia pedig lassan két és fél éve hoz folyamatos kiszámíthatatlanságot a magyarok életébe. Sokan vannak most, akiket a járvány alatt a lezárások időszaka különösen hátrányosan érintett, elveszítették munkájukat, nem tudták, mi lesz a vállalkozásuk sorsa, és akiket most ez az új, váratlan intézkedés szintén hátrányosan érint. A rezsiemelés pedig főként azokat érinti majd negatívan, akik már az eddigi drasztikus árdrágulás miatt anyagi válságba kerültek.

Mit lehet tenni?

Amikor az ember anyagi helyzetében változás történik, bizonytalanság lép fel, az jelentős stresszel jár. A Holmes-Rahe életesemény-skálán, mely azt tükrözi, mekkora stresszel jár az adott változás: a hitelfelvétel 31 pontot ér, egy közeli barát halála 37, míg a jelentős változás az anyagi helyzetben 38 pontot ér. A nyugdíjazás 45, az állásunk elvesztése 47, egy komoly sérülés vagy betegség 53 pontot ér. Az anyagi helyzettel kapcsolatos változások tehát igen jelentős stresszforrásnak számítanak.

Ezt azért hangsúlyozzuk ennyire, mert az első lépés, hogy elfogadjuk, hogy nagymértékű stressz ért minket, amely befolyással van a mentális egészségünkre. A szorongás, amelyet a bizonytalan helyzet vált ki belőlünk, szintúgy, illetve ilyen események előhozhatják az arra hajlamosak esetén a depressziót, vagy súlyosbíthatják azt. Ezt kell elsőként tudatosítani, anélkül nem lehet szembenézni vele. Magától nem fog elmúlni. Mit lehet akkor tenni?

1. Lássuk, mivel számolhatunk

Először is szakítsunk időt rá, hogy le tudjunk ülni hideg fejjel átgondolni a jelenlegi helyzetünket. Idő alatt pedig nem egy lopott órát értünk valamikor a túlzsúfolt hétköznapokból, hanem valódi időt, amikor nincs más sürgető teendő, zavaró tényező, teljes figyelmünket a pénzügyi helyzetünknek tudjuk szentelni. Mit jelent ez pontosan?

Nem csak azt, hogy megnézzük, mennyi volt az áram- és gázfogyasztásunk, vagy megpróbálunk rájönni, mennyivel járnánk rosszabbul az átalány adózással, mint a katával. Hogyha valaki nem vezette eddig szigorúan a büdzséjét, akár vállalkozóként, akár magánszemélyként, akkor legalább év elejéig érdemes visszamenőleg megnézni a bevételi és a kiadási oldalt. Ugyanis, ha növekvő költségekkel kell szembenéznie valakinek, akkor fontos látni, hogy mire lehet alapozni bevételi oldalon, és miből lehet lefaragni költségoldalon. Hiába nem tudható még pontosan, kinek mennyivel lesz több idén a gázszámlája, vagy mennyivel több adót kell majd befizetnie - azt viszont már most ki lehet számolni, miből gazdálkodhatunk.

A költések áttekintése abban is segíthet, hogy megállapítsuk: milyen mértékű infláció hatott ránk az elmúlt 6 hónapban a KSH által közöltekhez képest. Ugyanis a júniusi 11,7 százalék az átlagot mutatja, nem az egyénre ható drágulást: mást fog érezni egy nyugdíjas, mást egy kisgyermekes család, mást az autósok, mást a dohányosok, mást az albérletben élők, az egyedülállók, a vegánok, a gluténérzékenyek, stb. a drágulásból. Jó tudni, hogy az átlaghoz képest a saját kiadásaink milyen mértékben szálltak el eddig, hogy fogalmunk legyen róla, mi jöhet még.

Tehát, kezdjünk hozzá a számoláshoz. Nézzük át a bankszámlakivonatainkat, az eltett számlákat, blokkokat, befizetett csekkeket, stb. Ha nincs ilyen kiindulási pontunk, akkor hagyatkozzunk a memóriánkra, és a vásárlási szokáink alapján képezzük le, mire mennyit költöttünk az elmúlt hónapokban. Hogyha a lehető legpontosabb kimutatást elkészítettük a kiadásainkról és bevételeinkről, akkor lehet elkezdeni gondolkodni, honnan lesz pénz a bevásárlásra ilye infláció mellett, a rezsire, a növekvő adóterhekre. Ha lesz kieső bevétel, mivel lehet azt pótolni.

Ez az egész pedig nemcsak a pénzügyeink rendezéséről, büdzsé készítésről szól, hanem arról is, hogy csökkenjen a szorongás. A szorongás ugyanis akkor erősödik, ha valami kiszámíthatlantól félünk, amire nem lehet ráhatásunk. A tehetetlenség érzet folyamatos félelmet gerjeszt a jövőtől, amitől nem is tudunk tisztán gondolkodni, jó döntéseket hozni. Ezért érdemes arra koncentrálni ilyen helyzetben, amit már tudunk, amivel számolhatunk, hogy a szorongás apadjon.

2. Kezdődhet a spórolás

Jelen helyzetben mindenkinek azt ajánljuk, hogy kezdjen el spórolni, azoknak is, akiknek (még) nem került veszélybe az anyagi biztonságuk. A spórolás ugyanis visszaadja kontroll érzetét egy olyan helyzetben, amikor a kontrollvesztés stresszt vált ki. A pandémia kitörése óta számos élethelyzetben érezhette azt a magyar lakosság, hogy nincs befolyása a körülötte zajló történésekre, hiába tervez - egyik napról a másikra bezárhat az üzlete, elmaradhat az utazása, le kell mondania az esküvőjét, elveszítheti az állását, lebetegedhet a családtagja, akit nem látogathat meg a kórházban, stb. Ilyen helyzetben az ember attól is szenved, hogy tehetlen a váratlan eseményekkel szemben, amelyeknek ki van téve.

Erre az érzésre rengetegféle reakció létezik, amely hosszabb-rövidebb időre visszaadja azt az érzést, hogy mi irányítjuk az életünket. Ilyen például az életmódváltás, egy edzésprogram elkezdésével a testünk, kilóink felett gyakorolt kontroll, egy diéta során a bevitt kalóriák felett gyakorolt kontroll adja vissza ezt az érzést. Sokan éppen a vásárlásba menekülnek: hiszen afelett nem veszítették el a hatalmukat, mire költik el a pénzüket. Innen pedig már csak egy lépés a spórolás: a tudatos megtakarítással egyszerre nő az anyagi biztonságérzet és szerezhető vissza a kontroll. Így védhetjük vele a mentális egészségünket is.

Arról már rengeteg cikk látott napvilágot, hogyan spórolhatunk olyan egyszerű dolgokon is, minthogy kihúzzuk az nem használt elektronikus eszközöket a konnektorból, vagy okosabban főzünk. Ezeket a spórolós tippeket nem csak azért érdemes megfogadni, hogy párszáz forintot fogjuk a számlákon - bár sok kicsi sokra megy! -, hanem mert önmagában az, hogy teszünk valamit, ellenállóbbá tesz a stressz és szorongás ellen. Ne csak azért kapcsoljuk le a feleslegesen égő villanyt, mert energiaválság van, hanem a lelki egészségünk érdekében is tegyünk meg mindent, ami módunkban áll.

3. Tájékozódjunk

Természetesen attól még, hogy innentől spórolásba kezdünk, és tisztáztuk a pénzügyeinket, már átlátjuk a büdzsénket, a fő bizonytalansági faktor még ott lebeg a fejünk felett. Mivel továbbra is kevesen tudják, pontosan milyen kiadásokkal kell számolniuk a KATA-változás és a rezsiemelés miatt, teljesen nem fogunk tudni megszabadulni a stressztől, amit ez vált ki. Vannak azonban már számolgatások, amelyek alapján ki lehet számolni, és már sokan ki is számolták, mi várhat rájuk.

Ne törődjünk bele, hogy a végleges válaszok még nem ismertek: keressünk meg könyvelőt, aki megfelelő tanácsot tud adni, ha katáról kell váltanunk; számoljuk ki a fogyasztásunkat, nézzük meg, mennyivel fizethetünk magasabb rezsit az előzetes becslések alapján. Ne hagyjuk, hogy hasson ránk a pánikkeltés, amíg legalább nagyjából nem számoltunk utána magunk is a dolgoknak. Ha pedig úgy érezzük, nem tudjuk kiszámolni, kérjük a családunk, barátaink, ismerőseink, vagy szakemberek segítségét.

Ha pedig a várható bevételt - a spórolással együtt -, a várható kiadásokkal összevetjük, amelyekbe beleszámoljuk az inflációt is, ne essünk pánikba, ha nagy a különbség. Mindenképpen jobb tisztában lenni ezzel már most, mintha vakon várnánk, mekkora csekk fog érkezni. Ráadásul még van idő rá, hogy kitaláljuk, honnan teremhető elő az összeg, amivel átvészelhetjük a telet.

4. Jöhet a vészterv

Nem csak a kormány készíthet vészterveket arra a helyzetre, hogyha minden kötél szakad. Ezt ugyanúgy megtehetik a magyar háztartások egyénileg is. Érdemes tudni, milyen forrásokra számíthat az ember, ha váratlan kiadásai adódhatnak, amelyek meghaladják a bevételeket. Az összes megtakarítás, pénzzé tehető vagyon mellett érdemes gondolni arra is, hogyan lehet növelni a bevételeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így juthat most extra pénzhez rengeteg magyar nyugdíjas: legyőzhetik a horrorinflációt?

Még a júliusban érkező nyugdíjemelés ellenére is sok nyugdíjas elszegényedését okozhatja a rekordinfláció. Vannak, akik nem várják ölbe tett kézzel az anyagi csődöt.

Azt is érdemes tudatosítani, mire lehet támaszkodni a bizonytalanság idején. A mentális egészségünk érdekében vegyük sorra azt is, mi az, ami biztos: lehet ez az ingatlanunk, munkahelyünk, családunk, egy közösség, stb. A fix pontok tudatosítása enyhíti az érzést, hogy kicsúszik a lábunk alól a talaj. Jó, ha tudjuk, kinek a segítségére számíthatunk, ha nagy baj lesz:

EZ IS ÉRDEKELHET

Rezsiemelés: kevés magyar tud ezekről a támogatásokról, nekik járhat segítség a számlákhoz

A városokban, településeken élő szociális helyzetét, problémáit, mindig az adott önkormányzat ismeri a legjobban, de sok helyen mostanra elfogytak a tartalékok.

A szorongást az is segíthet enyhíteni, hogyha elképzeljük, hogy milyen váratlan változás jöhet még, és azt hogyan tudjuk kezelni. Képzeljük el, hogy lehet a helyzet még rosszabb, és arra a rosszabb szituációra is találjuk meg a megoldásokat. Ez megerősítheti az embert, ha a legnagyobb bajra is van lehetséges megoldás, akkor a jelen helyzet nem is olyan kilátástalan.

5. Segítsünk, ahol tudunk

Amikor valaki tehetetlennek érzi magát a saját életét tekintve, és szorongással tekint a jövőbe, akkor erőt meríthet abból, hogy másoknak viszont lehetősége van segíteni. Nem feltétlenül anyagi segítségről van szó, inkább például arról, hogy beszélgetünk azokkal, akik most hasonló helyzetben vannak, és együtt próbálunk megoldást találni. Osszuk meg az információkat, amelyeket mi már tudunk azokkal, akik nem tudnak róla. Biztosítsuk a családtagjainkat, barátainkat, hogy számíthatunk egymásra. Vagy egyszerűen csak hallgassuk meg egymást.

Több tudatosággal megerősödhetünk mentálisan, és ebben segíthetünk másoknak is. Nemcsak anyagilag kell ugyanis átvészelni majd az elkövetkezendő időszakot sok magyarnak, hanem lelkileg is. Azt is érdemes tudni, hogy ha mi nem tudunk segíteni mások, vannak akik éppen szükség idején lépnek elő, és ajánlanak segítséget. Szakemberek adnak tanácsokat, barátok keresik meg egymást, hasonló helyzetbe került dolgozók alkotnak közösségeket. Keressük meg ezeket a fórumokat, ahol lehetőség van segítséget kapni, és segítséget nyújtani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mennyi áramot fogyaszt a klíma, sütő, hűtő, mosógép, TV, laptop? Így kalkulálj a rezsiemeléssel

Mennyi egy klíma fogyasztása, mennyi áramot fogyaszt a hűtő, mosogatógép, konvektor, hajszárító? Kiderült, mennyi a laptop fogyasztása, és mennyi áramot fogyaszt a villanykörte.