Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A magyar felnőttek közel 60 százaléka aggódik amiatt, hogy élete során rosszindulatú daganatos megbetegedéssel diagnosztizálják, miközben csak alig tizedük nem tart ettől egyáltalán. A Generali Biztosító reprezentatív felmérése arra is rámutatott, hogy főképp a nők félnek a ráktól, a legkomolyabb megbetegedési kockázatnak pedig a családban korábban előforduló daganatos betegségeket tartják a felmérés résztvevői. A szorongás nem alaptalan: Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

A 18-59 évesek között készült reprezentatív felmérés továbbá arra is rámutatott, hogy a magyarok 22 százaléka kifejezetten retteg attól, hogy daganatos betegséget diagnosztizálnak nála, további 37 százalékuk pedig tart attól, hogy a jövőben érintett lehet rákos megbetegedésben. Ilyen számok mellett nem meglepő, hogy sokakat érint a rákos megbetegedés, valamint az, hogy a pácienseket hogyan lehet kezelni, esetleg a gyógyulást követően támogatni őket. Mivel hatalmas problémáról van szó, nem meglepő, hogy már a Brancs közösségi finanszírozási oldalon is található olyan projekt, amely kifejezetten ezzel foglalkozik.

Ennyien halnak meg nálunk rákban

Sajnos félelmeink nem alaptalanok, az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország az élen áll Európában a daganatos betegségek által okozott halálozások tekintetében: 100 000 lakosra akár több, mint 300 rák miatti haláleset jut évente. A szomorú lista élmezőnyében velünk van Horvátország, Szlovákia és Szlovénia is, míg Európa legjobbjai ebből a szempontból a ciprusiak, a finnek és a svédek. A nőknél a leggyakoribb a mellrák, a tüdőrák és a vastagbélrák, míg a férfiak körében a tüdőrák, a vastagbélrák és a prosztatarák a legdominánsabb Európa-szerte.

2017-ben 1,2 millió ember halt meg rákban az EU-ban, ami az összes halálozás egynegyedének (25,0 %) felel meg. A rákos megbetegedések aránya magasabb (28,3%) volt a férfiak körében, itt 28,3 százalék volt az arány, míg a nők körében 21,8 százalék volt a megbetegedések aránya. Az EU-tagállamok közül 2019-ben Szlovéniában, Írországban, Dániában és Hollandiában elérte vagy meghaladta a 30,0 százalékot a rákos halálozások aránya az összes halálozáson belül. A férfiak körében ez az arány Szlovéniában 35,6%, Hollandiában 33,2%, míg a nők körében Írországban 29,2%, Dániában pedig 28,7% volt.

2019-ben Cipruson volt a legalacsonyabb a rák okozta halálozási arány a tagállamok között, 100 000 lakosból 195,4 hunyt el daganatos megbetegedés következtében.Romániában és Bulgáriában az összes haláleset kevesebb mint egyötödét okozta rák. Az EU-ban a rákos megbetegedések standardizált halálozási aránya 252,5/100 000 lakos volt 2017-ben, ami alacsonyabb, mint a keringési betegségeknél, de magasabb, mint a legtöbb egyéb halálozási ok arány. A nemek és életkor szerinti elemzés is mutat különbségeket. A férfiaknál 73 százalékkal magasabb volt a halálozás, mint a nőknél, míg a 65 év felettiek aránya 13-szor akkora volt, mint a fiatalabbaké.

Az EU-tagállamok közül Magyarországon és Horvátországban regisztrálták a legmagasabb standardizált rák okozta halálozási arányt 2019-ben 100 000 lakosra számítva legalább 300 fő halt meg daganatos betegség következtében.

A tagállamok közül Cipruson regisztrálták a legalacsonyabb standardizált rák okozta halálozási arányt, 100 000 lakosból 195,4 hunyt el daganatos megbetegedés következtében, míg Máltán a legalacsonyabb a halálozási arány a férfiak körében: 246,2/100 000 férfi lakos, nők körében pedig Spanyolországban a legalacsonyabb a halálozási arány, 150,9/100 000 női lakossal.

A férfiak esetében a legmagasabb standardizált rák okozta halálozási arányt Lettországban, Horvátországban, Magyarországon és Észtországban jelentették, ezek mindegyike 440 feletti 100 000 férfilakosra vetítve. A nők esetében a legmagasabb standardizált daganatos halálozási arányt Magyarországon és Dániában jegyezték fel, mindkettő 240 feletti 100 000 női lakosra vetítve.

Kezelésre több opció is van

2019-ben körülbelül 6,6 millió fekvőbeteget bocsátottak el a kórházakból, akiket daganatos betegséggel kezeltek az EU-ban. Ausztriában a legmagasabb a neoplazmás fekvőbetegek elbocsátási aránya, ahol 2019-ben 100 000 lakosra számítva 2800 fekvőbeteget bocsátottak el a daganatok diagnosztizálását vagy kezelését követően.

Bulgáriában, Németországban, Magyarországon, Romániában, Észtországban és Horvátországban ez az arány szintén meghaladta a 2 000 főt 100 000 lakosra vetítve. Máshol az arány 900/100 000 lakostól Svédországban 1 970/100 000 lakosig  terjed, Lettországban, Portugáliában, Írországban, Cipruson és Máltán e tartomány alatt volt.

Az onkológiai nappali ellátás olyan kezeléseket foglal magában, amelyek nem igényelnek éjszakázást. Ide tartozik a nappali kemoterápia, vér- és vérlemezke transzfúzió, tesztek, varratok (öltések) eltávolítása, injekciók és kötszerezések. Bár csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, 2019-ben a napközbeni gondozási férőhelyek elérhetősége nagy volt, Szlovákiában  0,2 férőhely  jutott 100 000 lakosra, Belgiumban 14,1 férőhely 100 000 lakosra vetítve, míg Spanyolországban 20,3 hely jutott 100 000 lakosra.

Egy daganatos betegség diagnózisa azonban rendkívüli terhet jelent a betegnek és a hozzátartozóknak is, a kezelés pedig túlmutat a műtéteken és az orvosi kezeléseken. Egy daganatos betegséggel diagnosztizált betegnek nem csak a betegséggel, hanem a kezelések, a műtétek és ezek hosszabb távú hatásaival is meg kell birkóznia, ami hatalmas lelki és testi megterhelést jelent. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a betegnek és a családnak is segítségre van szüksége, ami a szakszerű onkológiai ellátás hiteles, szakmailag megfelelő kiegészítése. Magyarországon több szervezet és alapítvány foglalkozik a rákos betegekkel, és családjukkal, a Van Holnap! Alapítvány is ezt tűzte ki célul.

A program kialakításánál fontosnak tartották, hogy hozzátartozók is igénybe vehessék, ők is megkaphassák azt a hatékony segítséget, amit később felhasználhatnak, hogy ők is segítők lehessenek, hiszen a rákbetegség az egész család betegsége. Programukban betegeik és hozzátartozóik nem csak részt vesznek a tanácsadásokon és a programokon, hanem olyan speciálisan személyre szabott anyagokat kapnak a kezükbe, melyekkel nem csak elszenvedői lehetnek a kezeléseknek, hanem hatékony résztvevői is. Tapasztalataik szerint a daganatos betegek nagy része nincs tisztában sem a számukra megfelelő táplálkozással, sem annak a kezelések alatti és utáni jelentőségével.

A nem elegendő, vagy a rossz helyről szerzett információk jelentős gondot okozhatnak a kezelés és a felépülés során, melyek nagymértékben ronthatják a gyógyulás esélyét, az életkilátásokat és az életminőséget.

Számtalan kutatás bizonyítja, hogy a megfelelő életmódnak rendkívül fontos szerepe van a betegek gyógyulásában és jó életminőségükben. Ennek szerves része az egészséges, állapotnak megfelelő táplálkozás is. A táplálkozásnak fontos szerepe van a kezelések hatékonyságában, az életminőség és a jó fizikai állapot megtartásában, valamint a túlélésben is.