Hogyan fertőz az agyhártyagyulladás és mik a jelei? Ennyi az agyhártyagyulladás elleni oltás ára

Cikkünkben minden általános tudnivalót elárulunk az agyhártyagyulladás kapcsán: milyen betegség az agyhártyagyulladás, hogyan terjed az agyhártyagyulladás és hogyan fertőz az agyhártyagyulladás? Az agyhártyagyulladás mennyi idő alatt alakul ki és válik veszélyessé, mik az agyhártyagyulladás jelei kezdetben? Az agyhártyagyulladás elleni védőoltás mikor javallott, egyébként pedig mennyi az agyhártyagyulladás elleni oltás ára? Melyik agyhártyagyulladás típus a legritkább, egyben legveszélyesebb?

Hol található az agyhártya?

Az agyhártyagyulladás (régen agyláznak nevezték), ahogy a betegség nevében is benne van, az agyhártya gyulladásos megbetegedése, ami több okból kifolyólag is létrejöhet. Az emberi koponyatető és az agyhártya több, létfontosságú rétegből áll, amelyek kívülről befelé haladva a következő sorrendben találhatóak meg: kívül van a fejbőr, majd a csonthártya, a koponyacsont, a kemény agyhártya, a pókhálóhártya és a vaszkuláris hártya következnek. Az agyhártyagyulladás okai közé a leggyakrabban valamilyen fertőzés tartozik, ám más problémák is kiválthatják azt.

Mik az agyhártyagyulladás tünetei?

Az agyhártyagyulladás jelei közé tartoznak többek között a rendkívül erős fejfájás, a fény- és hangiszony, a magas láz, a megváltozott tudatállapot, az idegrendszeri görcsök és a nyakmerevség. Meningococcális agyhártyagyulladás esetén a beteg törzsét kiütések borítják, melyek egyébként pontszerű vérzésekből állnak. Az agyhártyagyulladás tünetei közül a felsorolt problémák mindössze a megbetegedések 44%-nál jelentkeznek együttes erővel, ám mivel a kezdeti agyhártyagyulladás tünetei enyhébbek, sokszor összetévesztik az influenza tüneteivel.

Az agyhártyagyulladás jelei lehetnek mindemellett az idegesség és a delírium, kisgyerekeknél görcsök, sőt, a kutacs beduzzadása is előfordulhat. A  Neisseria meningitidis coccus egy jellegzetes tüneteket produkáló agyhártyagyulladás fajta: ennél az agyhártyagyulladásnál a beteg testét gyorsan terjedő, kék és lila színű bőrvérzéses kiütések borítják be.

Az agyhártyagyulladás mennyi idő alatt jelentkezik tünetekkel?

A betegség típusától függően eltérő intenzitással jelentkezhetnek a tünetek – egyes agyhártyagyulladás fajták lefolyása kevésbé veszélyes, az agyhártyagyulladás tünetei könnyen csillapíthatóak gyógyszeres kezeléssel, más esetben a gyógyszeres problémamegoldás nem is opció. Az agyhártyagyulladás jelei általában hamar jelentkeznek: amennyiben a leírt tünetek bármelyikét váratlanul és nagy intenzitással tapasztaljuk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz!

Mik az agyhártyagyulladás okai?

Az agyhártyagyulladás okai két fő csoportra oszthatóak, ezek a fertőzéses agyhártyagyulladás és az egyéb, nem fertőzéses okokból kifolyólag létrejövő agyhártyagyulladás. A fertőzések, vagyis mikroorganizmusok által kiváltott okok a gyakoribbak, ezek közé a következő agyhártyagyulladás fajták tartoznak:

Bakteriális agyhártyagyulladás

A beteg korától függően mindig más-más baktériumcsoportok okoznak agyhártyagyulladást; felnőtteknél majdnem minden esetben a N. meningitidis és az S. pneumoniae bakteriumok az agyhártyagyulladás okai. A bakteriális agyhártyagyulladás leggyakrabban az immunhiányos betegeken jön ki, de külső sérülés, gyulladás útján is bejuthat a fertőzés. Spirálbaktériumok is kiválthatják, ezalatt kifejezetten a szifilisz és a Lyme-kór kórokozói értendőek.

A fertőzésmentes agyhártyagyulladás elnevezés általában a nem bakteriális eredetű agyhártyagyulladásokra vonatkozik. Ilyen agyhártyagyulladás kialakulhat attól például, ha valamilyen környező területről, például a fülből vagy az orrmelléküregből átterjed a gyulladás az agyhártyára. Egyéb betegségek, például daganat következményeképp is létrejöhet az agyhártyagyulladás.

Vírusos agyhártyagyulladás

Az enterovírusok, a herpes simplex 2-es és 1-es típusa, a varicella zoster, a mumpsz, a HIV, és az LCMV vírusok okoznak gyakrabban ilyen megbetegedést. Ide soroljuk a kullancsok által terjesztett vírusokat, de terjedhetnek ezek széklettel és cseppfertőzéssel, sőt, nyers állati eredetű tej útján is.

Paraziták okozta agyhártyagyulladás

Ezek az agyhártyagyulladások aránylag ritkábban fordulnak elő, mint a baktériumok és a vírusok, általában hengeresférgek okozzák.

Gombák okozta agyhártyagyulladás

Ez is egy ritkább agyhártyagyulladás típus, leginkább immunhiányos betegeknél jelentkezik, ismert kórokozói a cryptococcusok; gombával szennyezett gyógyszerrel is bevihetőek.

Amőbás agyhártyagyulladás

Az agyhártyagyulladás legritkább formája az amőba okozta agyhártyagyulladás, amit az édesvizekben élő, rendkívül ritka Naegleria fowleri, azaz az agyvelő amőba okoz, ami az orrüregen keresztül támadja meg az agyat. Halálozási rátája 98%.

Miért veszélyes az agyhártyagyulladás?

Az agyhártyagyulladás nem csak amiatt veszélyes, mert a beteg könnyen életveszélybe kerül, hanem amiatt is, mert az agyhártyagyulladásból való felgyógyulás során hegesedhet az agyhártya, ami jelentős fogyatékosságot – akár látási, hallási, mozgásszervi és értelmi szintű problémákat – okozhat. Attól függően, hogy a Föld melyik részén élünk és tartózkodunk, lehet az agyhártyagyulladás rizikófaktora alacsonyabb és magasabb is. A betegség kevésbé jellemző Európára, Észak-Amerikára és Ausztráliára, azonban szórványosan Magyarországon is előfordul, kiváltképp a kullancsokkal fertőzött területen.

Az agyhártyagyulladás diagnosztizálása

Az agyhártyagyulladás megállapításához a leggyakrabban a Kernig-jelet és a Brudzinski-jelet használják, ám egyik alternatíva sem jelent tökéletes diagnosztikai módszert agyhártyagyulladás esetén. Sokszor csak a halál beállta után, boncolás útján igazolódik be az agyhártyagyulladás gyanúja. További diagnosztikai lehetőségeket nyújtanak a teljes vérvizsgálatok és az agy-gerincvelői folyadék elemzése, ám CT és MRI-vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

Az agyhártyagyulladás kezelése

Az agyhártyagyulladás fajtái közül egyes típusok antibiotikumokkal intenzív és célzott kezelés alkalmazásával jól gyógyíthatóak. A másik védekezési lehetőség az agyhártyagyulladás elleni oltás, ami az agyhártyagyulladás kialakulásának megelőzésében hatékony fegyver. Az agyhártyagyulladás védőoltással kikerülhető típusai közé tartozik a mumpszvírus, illetve a meningococcus és a pneumococcus baktériumok okozta agyhártyagyulladás. Az agyhártyagyulladást okozó vírusok ellen nincs speciális ellenszer, a gombák ellen gombaölő szereket alkalmaznak.

Hogyan fertőz az agyhártyagyulladás?

Az agyhártyagyulladás a kórokozó jellegétől függően fertőz: a bakteriális agyhártyagyulladás egyszerűen elkapható cseppfertőzéssel (nyál, köpet, tüsszentés), a vírusos szintén, ám számos esetben alakulhat ki agyhártyagyulladás kullancscsípés következtében is. A legjobb védelmet az agyhártyagyulladás elleni oltás adja, illetve csökkenthető az agyhártyagyulladás valószínűsége, ha kerüljük a természetes vizeket vagy a magas rizikófaktorú országokat – ez különösen igaz Afrikára, Közép-Ázsiára és Indonéziára.

Az agyhártyagyulladás elleni védőoltás mikor ajánlott?

Az agyhártyagyulladás elleni védelmet egy oltássorozattal szerezhetjük meg, ami különösen ajánlott azok számára, akik természetközeli munkát végeznek (tipikusan mezőgazdasági munkák, de a horgászat, a vadászat, az erdei sport és erdei gyűjtögetés stb. is ide tartozik). Az első két agyhártyagyulladás elleni oltás beadása mindenképpen a kullancsok tavaszi aktivizálódása előtt kell, hogy megtörténjen, még a szezon előtti ősszel/télen. Az első két oltás között 1-3 hónapnak kell eltelnie, a harmadik pedig 9-12 hónap múlva esedékes. Az 1-12 év közötti gyerekeknek és a 12 év felettiek részére Magyarországon külön agyhártyagyulladás hatóanyag is forgalomban van.

Mennyibe kerül az agyhártyagyulladás elleni oltás?

Az agyhártyagyulladás elleni oltás ára: típustól függően ~10-40.000 Ft.