Kiderült az igazság a CBD-olajról: ezt mindenképp tudnod kell, mielőtt ilyet vennél

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) étrendkiegészítőket tartalmazó listáján a 23 424 tételből 443 készítmény megnevezése tartalmazza CBD-t, további 25 pedig a Cannabis Sativa L. származékok egyéb elnevezéseit (CBG, kendermagolaj, kenderkivonat, kannabisz olaj, kannabinoid, stb.). A notifikációs számok alapján ezek a készítmények főként 2018-tól kezdtek nagyobb teret nyerni. Az OGYÉI által a forgalomba hozataltól eltiltott termékek listáján pedig a 724 tételből 203 tartalmaz valamilyen kenderszármazékot. Ez nem kevés, 28 százalék!

Megvizsgáltuk azt is, hogy az elmúlt két évben - a notifikációs számok alapján - a forgalombahozataltól eltiltott 186 étrendkiegészítő között mekkora volt a CBD és egyéb kenderszármazékot tartalmazó készítmények aránya. Mint kiderült, elég magas: mindössze 11 tételt találtunk, amelynek megnevezése nem utal kendertartalomra, az utóbbi időkben forgalombahozataltól eltiltott termékeknek legalább 94 százaléka Cannabis Sativa L. származékot tartalmazott.

Bár a betiltás okát nem közli a gyógyszerhatóság, nem lehet véletlen, hogy a legtöbb készítmény valamilyen kenderszármazékot tartalmaz. Hiszen sok oka lehet annak, hogy kivonnak egy-egy terméket a forgalomból, viszont ezeknek az étrendkiegészítőknek az esetében a legvalószínűbb ok a CBD-, CBG-tartalom. Pedig az utóbbi időben rengeteget lehet hallani a kenderszármazékok jótékony hatásáról, amelyek nem tartalmázzák a már-már démonizált THC-t, az ismert droghatóanyagot. Akkor mégsem lenne jótékony, hanem káros a CBD, és a többi kenderszármazék is? Mi az igazság?

Mi az a CBD?

A CBD, azaz kannabidiol - a THC-vel ellentétben - nem pszichoaktív molekula, amelyet a kendernövény (Cannabis Sativa) növényből és virágzatából vonnak ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi jelentése (2018) szerint a hatóanyagnak nincs káros közegészségügyi hatása. A WHO azt is megerősítette, hogy a kannabidiol sikerrel alkalmazható az epilepszia-terápiában, és azt is előrevetítették, hogy neuroprotektív, rohamgátló, szorongásoldó, antioxidáns, gyulladásgátló, antidepresszáns, antipszichotikus, tumorellenes hatásai miatt más betegségek kezelésében is hasznos lehet a jövőben, azonban ezzel kapcsolatban még csak tanulmányok vannak, klinikai kísérletek nem igazolták.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi az a CBD olaj és mire jó a CBD olaj? Tudd meg, melyik a legjobb CBD olaj és hol vásárolhatsz ilyet!

CBD olaj vélemények: milyen CBD olajok vannak, CBD olaj hol kapható és mekkora CBD olaj ár jellemző? CBD olaj hol kaphato, CBD olaj mi az és mik a CBD olaj hatásai?

Miért tiltják?

Lapunk korábbi megkeresésére a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete tisztázta, hogy Magyarországon, illetve az egész Európai Unióban, a CBD-olaj vagy bármilyen CBD tartalmú étrend-kiegészítő készítmény jogszerűen nem forgalmazható.Tehát komoly ok van a bizalmatlanságra, ha egy termék nevében vagy a csomagolásán a "CBD" megjelölés feltűnik. Amik jogszerűen forgalmazhatóak, azok a kendermagot vagy kendermagolajat tartalmazó termékek, amelyek szándékoltan hozzáadott CBD-t nem tartalmaznak (nem tartalmazhatnak).

A CBD jelenléte ezekben a termékekben csak szigorú határérték alatt megengedett.

A forgalmazás tiltásának oka, hogy jelenleg a CBD hivatalosan nem élelmiszer (nem élelmiszer alapanyag). Így mielőtt étrend-kiegészítőkben vagy bármely más élelmiszerben használható lenne, szükséges "új élelmiszerként" engedélyeztetni, mely egyelőre még nem történt meg. Az eljárás hosszadalmas, mivel bizonyítania kell, hogy a CBD fogyasztható, nem káros.

Ugyanakkor, ha be is bizonyosodik, hogy nem káros, az még nem jelenti azt, hogy a reklámozott gyógyhatással is bír. A WHO korábban említett jelentése szerint is csak bizonyos betegségek esetén sikerült kedvező hatást igazolni. A jelenleg Magyarországon is engedéllyel rendelkező CBD tartalmú gyógyszer, amely 100 mg kannabidiolt tartalmaz milliliterenként, az epilepszia kezelésére szolgál. Más hatóanyagokkal együtt alkalmazható olyan rohamok kezelésére, amelyek két ritka állapotban, a Dravet-szindrómában és a Lennox-Gastaut-szindrómában jelentkeznek. Minden más használat indikáción túli alkalmazásnak minősül és csak az OGYÉI egyedi engedélyével lehetséges.

Tilos forgalmazni, de mégis lehet kapni?

Az alternatív gyógyászat az utóbbi időben nagyon felkapta a CBD-tartalmű szereket, egyre inkább elterjednek a gyógyhatásokról szóló híresztelések, így a kereskedők is megtalálják a módját, hogy eljuttassák a készítményeket a magyar vásárlókhoz is. Bár hazánkban és az EU-ban tilos a forgalomba hozni ezeket, az EU-n túli országokból meg lehet rendelni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábban lapunk kérdésére azt közölte, hogy 2020-ban a nem EU-tagállamból rendelt, 22 euro feletti értékű csomagok legtöbbször étrend-kiegészítőt tartalmaztak. Mivel 2021. július 1-től az e-kereskedelem vám- és áfaszabályai jelentősen megváltoztak, változott a NAV toplistája is, melyen a - főként Kínából rendelt - műanyag termékek kerültek az élre. Feltehetően az online rendelt drágább csomagok esetében továbbra is a leggyakrabban rendelt termékek közt szerepelnek az étrendkiegészítők.

Egyre gyakoribbak az olyan közvetítő webáruházak, melyeknek nincs magyarországi raktára, árukészlete, mindössze egy olyan magyar nyelvű felület, mely tartalmazza a külföldről rendelhető termékek leírását, összekötő szerepet tölt be. Így lehetséges, hogy a vásárló azt gondolja, hogy magyar oldalról rendel, miközben valójában egy küföldi forgalmazótól fogja megkapni a vásárolt árucikket. Ilyen webshopokban CBD-tartalmű készítmények is előfordulhatnak - a szakemberek pedig mindig figyelmeztetnek, nem feltétlenül csak a CBD kapcsán:

semmiképpen se szedjünk be olyan étrendkiegészítőt, amely ismeretlen forrásból származik, valamint az árusító webáruház is gyanús!

Ezzel nincs tisztában sok vásárló

Egy 2020 júliusában készült felmérésből kiderült, hogy azok a fiatalok, akik tévesen a gyógyszerek egy csoportjának tartják az étrend-kiegészítőket, nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket (62,7 százalék). A 18 és 30 év közötti korosztályban a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt, az elfogyasztott mennyiség pedig az életkor növekedésével emelkedik: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket.

Az internetes vásárlás elterjedésével a hamisítványok is könnyebben juthatnak el a fogyasztókhoz, és ez a folyamat a hamisított étrend-kiegészítők esetében akár halálos kimenetelű is lehet. Egészségünk megőrzése érdekében ezért különösen fontos, hogy ilyen típusú készítményeket kizárólag ellenőrzött forrásból: patikából, online gyógyszertárból vagy biztonságos forgalmazótól szerezzünk be

- javasolta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a HENT elnökhelyettese, aki szerint bíztató, hogy egyre tudatosabbak a magyar fiatalok. Online étrend-kiegészítő vásárlása esetén például a kétharmaduk már csalásra gyanakszik, ha a kínált terméket csodás, gyógyító hatást ígérve kínálják.