Még hosszú lesz a kiút: ezekkel a hosszútávú COVID-tünetekkel kevesen számoltak

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akár orvosokat, ápolókat, akik megfertőződtek és még mindig szenvednek a posztcovid különböző tüneteitől. Beszélhetünk mentális problémákról, mint a depresszió, az agyköd, koncentrációs zavar, vagy fizikai tünetekről, mint a tüdőnek a kisebb kapacitása, vagy akár a kettő között mozgó szaglás vesztés is.

Ezek a posztcovid tünetek pedig sokáig velünk maradnak. Van, aki már évek óta szenved tőlük és nem tudni, hogy örökre megmaradnak, vagy pedig idővel a bennük szenvedők újra teljes életet tudnak-e élni. A szakemberek attól tartanak, hogy most, az omikron variáns elterjedése után milliók fognak szembesülni ezekkel a tünetekkel és nem vagyunk jobban felkészülve, mint két évvel ezelőtt, a járvány kitörésekor.

Az emberek egyre frusztráltabbak. Ha azt mondjuk, hogy a COVID volt a legnagyobb harcunk, akkor a posztcovidtól szenvedők azok, akiket a csatatéren hagytunk. Most már szerencsére több figyelmet kap a kérdés, de ettől senki nem fog tudni meggyógyulni és visszamenni dolgozni. Úgy teszünk, mintha a járvány véget ért volna, miközben nem így van

– mondta a huffpost.com-nak Diana Berren, egy a koronavírus-túlélőket támogató csoport, a Survivor Corps alapítója.

Segítség a hosszú COVID kiváltó okainak megértéséhez

A legfőbb probléma a posztcovid tünetek kapcsán az az, hogy két évvel a világjárvány kitörése után se született a szakemberek között egyértelmű konszenzus arról, hogy mi is határozza meg pontosan azt, hogy kinél, mi határozza meg a COVID lefolyását és a posztcovid tüneteket. A CDC-nek (Centers for Disease Control, azaz a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ) és a WHO-nak is különböző adatai vannak arról, hogy ezek a tünetek pontosan mikor kezdődnek és mennyi ideig tartanak: a CDC szerint egyes betegeknél a kezdeni fertőzés után hetekig, vagy hónapokig tartanak, míg a WHO álláspontja az, hogy a tüneteknek legalább két hónapig kell tartani ahhoz, hogy hosszú COVID-nak tekintsék azt.

Az pedig csak még elkeserítőbb, hogy az orvosoknak és a kutatóknak ötletük sincs, hogy mitől alakulnak ki egyeseknél hosszútávú, akár maradandó tünetek, míg mások könnyedén felépülnek maradandó károk nélkül.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy jelenleg hol vagyunk és hová is tartunk. Még mindig nem ismerjük pontosan a betegség mechanizmusát, így nincs hivatalos meghatározásunk se rá. A bizonytalanság pedig jelen van. Mindazok ellenére, amit megpróbáltunk még mindig nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely azonosítani tudná a postcovid tüneteket

– foglalta össze Dr. Fermando Carnavali belgyógyász.

A betegek által elmesélt posztcovid tünetek sora pedig végtelen. A már általunk is taglalt agyköd és a fáradság a tünetek élén jár, de nagyon sokan vannak azok is, akik szapora szívveréssel vagy enyhébb idegkárosodással szenvednek. Mellettük pedig számtalan ember van, akik hónapokig nem nyerik vissza az ízlelésüket és a szaglásukat, mások pedig, akik parosmiában szenvednek mindent szennyvízízűnek és szagúnak éreznek.

Ez pedig csak a jéghegy csúcsa, ugyanis egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a hosszú lefolyású COVID-nak súlyos neurológiai hatásai lehetnek és az Alzheimer-kórhoz hasonló agykárosodáshoz is vezethet akár.

Most már jóval felkészültebbek vagyunk, főleg azért, mert az orvosok között teljes az egyetértés a fő tüneteket nézve

– vélekedett Dr. Marjan Islam, a COVID-19 Recovery Klinika társigazgatója. Islam arra is rámutatott, hogy egyértelmű összefüggések vannak a posztcovid és a krónikus fáradság között, hiszen egyértelmű átfedések vannak koronavírus és a tünet között.

Hogyan birkózzunk meg a tünetekkel?

Bár sajnos még nem találták meg a koronavírus hosszútávú hatására gyakorolt válaszokat vagy ellenszereket, de folyamatosan kutatják azt. Addig is a legtöbb orvos a terápiát, legyen szó magán vagy akár csoportosról ajánlja, de sokaknak segít a tünetekkel való együttélésben az is, ha különböző internetes, mondjuk Facebook csoportban megismernek hasonló gondokkal küzdő embereket. Carnavali nyilatkozatában kiemelte, hogy szerinte célravezető, hogy ha az orvosok nyíltan beszélnek a páciensekkel és őszintén elmondják nekik, hogy jelenleg egy krónikus betegséggel küzdenek.

A célja ennek természetesen nem az, hogy reményvesztettséget idézzenek elő a betegben, hanem az, hogy igazolva legyen, hogy min mennek keresztül. Ezzel elismerve azt, hogy az előttük álló út hosszú és bizonytalan.

Voltak olyan betegeim, akiknek amikor elmondtam ezt őszinte meglepetéssel néztek rám. Ezek az emberek két éve szenvednek, így a meglepetés szerintem abból fakad, hogy azzal a reménnyel közelítik meg a dolgot, hogy ha megteszünk pár dolgot, akkor jobban lesznek, vagy magától elmúlik. De mostanra már tudjuk, hogy ez egyáltalán nem biztos

– mondta Carvali, aki kihangsúlyozta, hogy egyre fontosabb, hogy ha ilyen tüneteket tapasztalunk felkeressük az orvosunkat. Hiszen az, hogy szembesülünk a bajunkkal lehet az első lépés ahhoz, hogy megtanuljunk vele együtt élni.