Súlyos tévhitben él rengeteg magyar: ebben bíznak az orvos helyett, pedig komoly bajuk is lehet

Sokszor nehéz ellenállni a csábításnak, hogy rákeressünk a tüneteinkre a Google-ben, ami a legtöbb esetben csak abban segít, hogy eluralkodjon rajtunk a pánik. Főleg, ha rossz helyen keresgélünk. Könnyedén bukkanhatunk ugyanis olyan oldalakra, amik a megoldás megtalálásában biztosan nem fognak segíteni, ellenben a tünetegyüttes alapján halálos betegségekkel is diagnosztizálhatjuk magunkat.

Egy 2021 végi kutatásból kiderült, hogy csak Magyarországon csaknem 2 millió olyan, 16 évnél idősebb lakos él, akinek saját bevallásuk szerint van valamilyen egészségügyi bántalma, ami megkeseríti a mindennapjaikat. Ez a szám pedig az arányokat nézve egyáltalán nem kiugróan magas az Európai Unióban, sőt a 2019-ben mért adatok alapján sok, tradícionálisan egészségesnek hitt ország is előrébb végzett mint mi. Ezeket a számokat nézve pedig koránt sem meglepő, hogy az emberek mindent megtesznek azért, hogy rájöjjenek mi a bajuk. Akár még az internet sötét bugyraiban is elkezdenek keresgélni megoldás után kutatva.

Csak hivatalos oldalakon keresgéljünk

Pontatlan egészségügyi információkra könnyedén bukkanhatunk az interneten, gondoljunk csak a téves adatokra koronavírus kapcsán, vagy az oltásellenességre, ami már a COVID-járvány előtt is komoly gondokat okozott. Éppen ezért is fontos, hogy csak és kizárólag hivatalos oldalakról szerezzünk információt és ne például Facebook csoportokból tájékozódjunk,írja a huffpost.com.

Keressünk fel orvosi folyóiratok honlapjait, kórházak, rendelők információs portáit, ugyanis számos ilyen intézmény rendelkezik olyan honlapokkal, ahol tudunk információkat szerezni. Ne essünk abba a hibába, hogy különféle fórumokon, nem orvosi lapokon keresgélünk.

Hogyan bizonyosodjunk meg arról, hogy a megfelelő forrást olvassuk?

Ha nagyon szeretnénk kutakodni az internet sötét bugyraiban, hogy diagnosztizáljuk önmagunkat érdemes a minket érdeklő témában elolvasni több tanulmányt is. Ha pedig már sikerült kiszűrnünk azokat az oldalakat, amiket nem szakemberek készítettek érdemes tovább szűkítenünk a kört, hiszen nem minden tanulmány egyenlő értékű.

Fontos, hogy ha találkozunk egy cikkel, vagy kutatással, akkor nézzünk utána, hogy az mennyire helytálló, mennyire van elfogadva az oldal szakmai körökben. Tehát érdemes utánajárni, hogy milyen szintű szaklapról beszélünk, kik publikálnak benne, illetve lektorálva van-e. Ez utóbbi ugyanis azt jelenti, hogy a terület más szakértői is megvizsgálták a kérdést. Esetleg, ha tehetjük kérdezzük meg egy orvos ismerősünket, hogy milyen, bárki számára elérhető és érthető szakirodalmat ajánl nekünk a témában.

Figyeljük meg az érzéseinket

Amikor rákeresünk a tüneteinkre akkor figyeljük meg magunkon, hogy milyen érzéseket vált ki belőlünk a keresés. Ha érezhetően egyre idegesebbek leszünk, elkezdünk eddig nem is jelentkező tüneteket észlelni magunkon az egyértelműen egy vészjelzés. Ebben az esetben inkább vegyünk erőt magunkon és a további kutatás helyett inkább forduljunk egy tényleges szakértőhöz.

De az ezzel ellentétes reakció is veszélyes lehet. Hajlamosak vagyunk ugyanis olyan történeteket, anekdotákat keresni, amik megnyugtatják a lelkünket. Ezek egyfelől jók, hiszen jó érzés tudni, hogy egy súlyos tünetegyüttes után valaki legyőzte a betegségét, de könnyen áteshetünk a ló túloldalára is: ezek a mesék ugyanis könnyedén figyelmen kívül hagyhatják azt a tényt, hogy esetleg súlyos gonddal küzdünk és nem vesszük elég komolyan a problémát ahhoz, hogy időben segítséget kérjünk.

Ezek miatt is érdemes a keresés közben önvizsgálatot tartani, hogy nehogy túlreagáljuk vagy esetleg elbagatellizáljuk a tüneteinket. Hiszen egy görcsölő hát könnyen lehet annak a jele, hogy rossz a matracunk és elaludtuk a hátunkat, de akár epegörcsöt is jelezhet az állandósult fájdalom.

Mentsük el az érdekes tanulmányokat

Az internetes keresés során, ha olyan cikkre, kutatásra vagy tanulmányra bukkanunk, amiről úgy gondoljuk, hogy érdekes lehet mentsük el. Így, amikor orvoshoz fordulunk akkor tudunk hivatkozni és nem csak közöljük, hogy valahol hallottuk az adott információt, amire rákérdezünk. Ezzel sokat tudunk segíteni az orvosunknak és magunknak is, hiszen könnyebben be tudjuk azonosítani, hogy tényleg jó forrásokból tájékozódunk. Az orvosunknak pedig sokkal pontosabban tudjuk elmondani az interneten tanultakat és azzal, hogy jól tudunk kérdezni és hivatkozni az ő munkáját is megkönnyítjük.

Az egészségügyben dolgozóknak nyitottnak kell lennie arra, hogy kérdezhessen tőlük és megbeszéljék a beteggel a felmerülő kérdéseket, elmagyarázzák, ha esetleg valamiért nem érinti őket az adott tanulmány. Ha ez nem történik meg érdemes másodvéleményt kérni.

Fontos viszont, hogy – főleg, ha nem magánrendelésre megyünk – ne állítsunk be az orvosunkhoz egy kisebb könyvtárnyi irodalommal. Ha a háziorvosunkat akarjuk ostromolni akkor érdemes előtte szelektálni az olvasmányaink közül, hisz senki se szereti, ha valaki beköltözik a rendelési időben több órára a rendelőbe.

Ennek a lehetősége pedig egyre inkább fennáll. Egy tavaly októberi felmérés kimutatta, hogy 64 százalékkal javult az orvosok megítélése a világban, a pandémia kezdete óta. Az Ibsos 28 országot felölelő nemzetközi kutatása alapján Magyarországon történt a legnagyobb változás az orvosokba vetett bizalom irányában, hiszen hazánkban az orvosokat megbízhatónak minősítők aránya 19 százalékponttal nőtt 2019 és 2021 között.