Jakab Ferenc: Ukrajnát nemcsak a háború borzalmai, de egy elhúzódó járvány is sújthatja

Amikor Oroszország támadást indított Ukrajna ellen február 24-én hajnalban, a koronavírus járvány - akárcsak Magyarországon - Európa legtöbb országában leszálló ágban volt. Ukrajnából érthető módon új adat azóta nem érkezett. Feltételezhető, hogy ha nincs háború, akkor Magyarországhoz hasonlóan a szomszédban is tovább csökkentek volna az esetszámok. Egy háborús helyzet azonban nagyban megnehezíti a járvány elleni védekezést, kedvez a vírus terjedésének, ugyanakkor a hadseregek dolgát is nehezítheti a járvány. Az Európai Unió pedig 4 millió menekült érkezésére számít, aminek egyelőre nem lehet kiszámítani, milyen hatása lesz a járvány terjedésére.

Az inváziót megelőző utolsó friss adatok szerint Ukrajnában februárban napi 7300-zal csökkent a napi koronavírusos esetek száma. Átlagosan naponta 24 623 esetet jelentettek. A járvány kezdete óta a hivatalos adatok szerint 4,8 millióan fertőződtek meg, és 105 505-en veszítették életüket covid-19 fertőzésben. Az alábbi térkép az egy hét alatt igazolt, egymillió lakosra jutó esetek számát mutatja. Ez alapján Ukrajna kifelé tartott már az omikron hullámból.

Forrás: Our World in Data

Az átoltottság viszont arányaiban meglehetősen alacsony Ukrajnában európai viszonylatban is: az Our World in Data adatai szerint a lakosság 36,19 százaléka kapott legalább egy oltást február 24-ig. Ezzel szemben például a szomszédos Lengyelországban a lakosság közel 60 százaléka, Magyarországon pedig a lakosság kétharmada kapott legalább 1 oltást. Kérdés, hogy a jelenlegi háborús helyzet milyen hatással lesz a járványra, illetve a járvány milyen hatással lesz a háború alakulására.

Dr. Jakab Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője ennek kapcsán lapunknak elmondta, hogy alapvetően két dologról kell beszélni akkor, ha a járványok és a háborúk kapcsolatát akarjuk vizsgálni:

Különbséget kell tennünk aközött, hogy egy fertőzőbetegség milyen hatást gyakorol a háborúkra és a csatákra, valamit aközött, hogy hogyan befolyásolta egy háború vagy egy csata a fertőzőbetegségek terjedését. Mind a kettőre találunk számos példát a történelemben. Előfordult olyan helyzet is, hogy egy fertőtőbetegség következtében komplett csapatok lettek gyakorlatilag harcképtelenek, de olyan is – ha csak az első világháborúra gondolunk –, hogy a háború befolyásolta a járvány terjedését. 1918 és 1919 között több mint 20 millió áldozatot követelt a spanyolnátha, ami alapvetően egy influenza-járvány volt. A háború ellenére is sok életet követelt volna, de mivel a fertőzés egy háborús időszakban ütötte fel a fejét és a harcban részt vevők, valamint a lakosság szervezete is le volt gyengülve, az orvosi ellátás pedig sokkal rosszabb volt, így ez a vírus pusztítóbb hatást tudott gyakorolni a társadalomra

- mondta el a virológus szakember, majd kifejtette, hogy jelen helyzetben, amikor Európa egyes országaiban a járvány már lecsengő szakaszban van, Ukrajnában még mindig jelentős számú fertőzöttet regisztráltak.

Sajnos így Ukrajnát nem csak a háború borzalmai, de egy elhúzódó járvány is sújthatja majd. Azt azonban jelen pillanatban nem lehet megmondani, hogy a környező országokra pontosan milyen hatást fog gyakorolni ez a kialakult szituáció

- magyarázta Dr. Jakab Ferenc, és hozzátette: "Az nyilvánvaló, hogy egy háborús helyzetben az emberek nem tudnak odafigyelni az alapvető járványügyi intézkedésekre, hogyan is tudnának, hiszen egy háború a legborzalmasabb dolog, ami csak történhet a világon. Az egyértelmű, hogy a háború sújtotta területeken élők egészségügyi állapota a stresszhelyzetből adódóan is leromlik és az egészségügyi ellátás sem tud a megfelelő módon működni."

Ezért is kell most mindent megtennünk annak érdekében, hogy a háború elől hazánkba menekülő emberek menedéket és ha szükséges, akkor megfelelő orvosi ellátást kapjanak. Nekünk most mindent felül kell írnunk és mindent meg kell tennünk ezeknek az embereknek a biztonsága érdekében! Az, hogy a menekültek érkezése milyen hatással lesz a jelenlegi járványhelyzetre az jelen pillanatban nem elsődleges kérdés, ezt majd megoldja a magyar járványügy és az egészségügy. Ez nem befolyásolhatja, hogy hány embert fogadunk be, hány embernek segítünk, akik otthonukat hátrahagyva menekülni kényszerülnek a háború borzalmai elől!

- emelte ki a virológus szakember.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) vasárnapi közlése szerint immár másfél millió ember menekült el Ukrajnából az Oroszország indította háború elől. Az ENSZ március 3-i részletes adatközlése szerint az Ukrajnából menekülők közül több mint 505 ezren érkeztek Lengyelországba, több mint 116 ezer ember Magyarországra, 79 ezret meghaladta a Moldovába, 71 ezret a Szlovákiába és 131 ezret a Romániába érkezők száma. A lengyel határőrség azóta arról számolt be, hogy a háború kezdete óta már 604,4 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, ebből múlt hét csütörtökön, 15 óráig, 56,4 ezren lépték át a határt. Azóta ezek a számok csak nőttek.

Egyelőre a menekülteket fertőzés gyanúja esetén tesztelik a határon, illetve biztosított az egészségügyi és kórházi ellátásuk, ha erre szükség van. Amennyiben kérik, a koronavírus elleni oltást is felvehetik. A nagy számú menekültek érkezése azonban kihívás elé állíthatja a későbbiekben Európát és Magyarországot is járványügyi szempontból is.

A témával kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi Központot. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Az Ukrajnából menekülőket sokféleképpen segíti a magyar állam, a magyarországi szervezetek és vállalatok, valamint a lakosság is. A humanitárius krízis enyhítése érdekében sokan adakoznak, illetve gyűjtenek adományokat. A különböző szervezetek elérhetőségeit, adományvonalait ebben a cikkben gyűjtöttük össze.