Itt az ország boldogságtérképe: ezekben a megyékben, városokban a legjobb élni Magyarországon

Az immár második éve velünk élő koronavírus kivétel nélkül mindenki életét felforgatta ezen a bolygón, és a szakértők szerint még velünk lesz egy darabig. De vajon hozzászoktunk már ehhez a felemás állapothoz, vagy nyomaszt minket folyamatosan? Egyáltalán: hogy érzik magukat valójában a magyarok, boldogok vagyunk?

Mi is az a boldogság? A boldogságot sokan és sokféleképpen kutatták már az emberi kultúrtörténet során, számos nagyobb lélegzetvételű, tudományos kutatás jelent már meg róla. A pszichológia is fontosnak tartja feltérképezni, elemezni, mi teszi boldoggá az egyént, mik azok a lelki és környezeti hatások, amitől jól érzi magát és elégedett. A boldogság a legszubjektívebb dolog a világon. Mindenki maga tudja azt megállapítani, hogy ő hogyan van önmagával, a világgal, és a kettő kapcsolatával, hogyan vagyunk mi ezen a világon. Mégis úgy tűnik azért lehet kutatni, mert vannak hasonlóságok.

Egy olyan felemás év vége felé, mint az idei, mi is kíváncsiak voltunk, hogy érzik magukat a magyarok, mi befolyásolja leginkább azt, hogy boldogok-e. Most elsősorban egy általános elégedettségi szintet értünk a fogalom alatt, a Pénzcentrum oldalán hetek óta futó Boldogságteszt kérdéseivel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. Az eredmények egészen megdöbbentőek, de kezdjük az elején

Általánosságban véve mennyire vagy boldog? 

Kérdéseinket úgy tettük fel, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán vártuk a válaszokat, ahol az egyes azt jelenti, hogy egyáltalán nem, a 10-es pedig azt, hogy maximálisan. A legelső kérdés arra vonatkozott, mennyire vagy boldog. Egészen meglepő az eredmény: a válaszadóink majdnem negyede 8-asra értékelte általános boldogságszintjét, 15,3 százalékuk 7-esre, 12,1 százalékuk 9-esre. A későbbi válaszok aztán majd tovább árnyalják a képet, de összességében elmondható, hogy a kitöltők több mint fele, 56,8 százalékuk 7-esre vagy annál magasabb szintre értékeli saját boldogságát.

Ahogy az ábrán is jól látszik, minél fiatalabb valaki, annál boldogabb, és az összátlag 6,33 pont lett. Foglalkozásukat tekintve leginkább a vállalkozók és a kismamák érzik teljesnek az életüket, legkevésbé a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közmunkások. De az is kiderült, hogy a házasok is nagyobb eséllyel érzik magukat jól a bőrükben, mint az egyedülállók, sőt minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb valószínűséggel jelölte be a magasabb értékeket a fenti kérdés válaszlehetőségei közül.

A térképen jól látszik, hogy a legboldogabb megye Veszprém, őket Pest és Vas követi. A fővárosiak csupán a 7. helyen állnak, átlagosan egy 10-es skálán 6,33 pontot adtak a boldogságuknak, ugyanannyit, amennyit a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Hajdú-Bihar Megyében élők. A legboldogtalanabbak a Heves megyeiek lettek.

Mennyire vagy elégedett az egészségi állapotoddal?

Egy pandémia negyedik hullámának közepén adja magát a kérdés: ki mennyire elégedett a saját jelenlegi egészségügyi állapotával. Összességében itt is a 8-as nyert, de a 7-es és a 9-es is kifejezetten jól szerepelt. Az átlag azonban 6,57-es lett a 10-es skálán.

Leginkább a 25 év alattiak érzik magukat egészségesnek, ők átlagosan 7,74-esre értékelték az állapotukat, 64 év felett ez a szám már csak 6,18. Aki sok időt töltöttek tanulással, PhD fokozatot szereztek, ők érzik magukat a legegészségesebbnek, míg a legfeljebb általános iskolát elvégzők átlagosan 5,67 pontot adnának egészségi állapotuknak. Foglalkozás szerint is vizsgáltuk: itt az jött ki, hogy a tanulók a legegészségesebbek, nyilván mert ők a legfiatalabbak, őket a vállalkozók követik, majd a Gyesen lévők, a közalkalmazottak és az alkalmazottak következnek. A sort a nyugdíjasok, munkanélküliek és a közmunkások zárják.

Hogyan értékelnéd saját anyagi helyzetedet, pénzügyi biztonságodat?

Mint tudjuk a koronavírus-járvány első hullámaiban, a bezárások idején sokat veszítették el állásukat, rengeteg családnak roppant meg az anyagi biztonsága. Válaszadóink a pénzügyi stabilitásukra vonatkozó kérdésünkre 6,24-es átlagos pontszámot adtak.

Leginkább a 25 év alattiak érzik magukat biztonságban anyagilag, legkevésbé pedig az idősek, a 64 év felettiek, és az is kiderült, hogy megéri tanulni, az iskolázottság sokat segít anyagi biztonságérzetünkön. Ami ennél a kérdésnél viszont meglepő eredményt hozott az a lakóhely szerinti elhelyezkedés: kiderült, hogy Veszprém megyeiek élnek a legjobba saját bevallásuk szerint, őket a Vas megyei, majd a Pest megyei kitöltők követik, és csak negyedikek a fővárosiak. A sokszor emlegetett Győr-Moson-Sopron megyei jólét csak a 6. helyre volt elég. Ez azt jelenti, hogy

az átlagkeresettel foglalkozó felmérések, melyek szerint a főváros és a legnyugatibb megyénkben élnek legjobban az emberek, nem tükrözi pontosan az anyagi biztonságérzetüket.

Utolsó helyen Heves, Nógrád és Békés megye végzett. Érdemes még megnézni ennél a kérdésnél, hogy a családosok miként válaszoltak: átlagosan 6,37 pontot adtak maguknak a háromgyerekesek, 6,3-at a kétgyerekesek, 6,19-et azok, akiknek nincs gyermekük, 6,18-at az egygyerekesek és csupán 5,93-at azok, akiknek 4 vagy több gyermekük van. Ezen annyira nem is kell csodálkozni, hiszen a kormány jelenlegi családpolitikája a 3 gyermekes családmodellt támogatja a leginkább a népességfogyás lassítása érdekében: ők számos adókedvezményt vehetnek igénybe.

Mennyire vagy elégedett a társas kapcsolataid minőségével: párkapcsolat, családtagok, barátok, közvetlen munkatársak?

A boldogság sokaknak nagyban függ attól, társas kapcsolatban élnek-e, illetve milyen annak a kapcsolatnak a minősége. De mi ennél a kérdésnél arra voltunk kíváncsiak, hogy általánosságban milyen a körülötte élőkkel a viszonya a kitöltőknek. Az átlagszám 6,64 és gyakorlatilag nincs különbség férfiak és nők között.

Iskolai végzettség szerint a szokásos sorrend alakult ki, minél képzettebb valaki, annál elégedettebb, és kapcsolataik szerint a házasok adták a legmagasabb pontszámot maguknak, legkevesebbet az egyedülállók. Gyermekek számát tekintve a nagycsaládosok „nyertek”, azok, akiknek nincs gyermekük, átlagosan 6,15 pontra értékelték helyzetüket.

A mindennapokban mennyire tudod kifejezni, megvalósítani önmagadat?

Ez a kérdés leginkább a mindennapi tevékenységeink minőségére vonatkozott, legyen szó karrierről, családról, hobbiról. Összpontszámot tekintve a többi kérdéshez viszonyítva ez alacsony értékelést kapott a 6,3-as átlaggal.

A férfiak saját meglátásuk szerint valamivel sikeresebbek e téren, mint a nők, de a vállalkozók azok, akik toronymagasan vezetnek: ők 7,26 pontot adtak maguknak átlagosan. De meglepő módon a nyugdíjasok a harmadik helyen vannak, ez azt jelenti, hogy az idős emberek ma már fel tudják találni magukat, és a munkával töltött évtizedek után is találnak olyan hasznos elfoglaltságot, ami kitölti a napjaikat. Az utolsó helyen érthető módon a munkanélküliek végeztek.

Megyei lebontásban Veszprém, Somogy és Vas megye végzett az élen 6,83, 6,69 és 6,68 ponttal, Békés, Baranya és Heves pedig az utolsó három lett ebből a szempontból.

Mennyire vagy elégedett a munkáddal, hivatásoddal?

A Pénzcentrum felmérésében résztvevők átlagosan erre a kérdésre 6,5 pontot adtak maguknak, a férfiak 0,2 ponttal többet, mint a nők.

Ennél a kérdésnél érdemes megvizsgálni a kitöltők iskolai végzettségét: a munkával való elégedettség szempontjából egészen markáns különbség mutatkozik azok között akik csak az alapfokú tanulmányaikat fejezték be (5,92) és azok között akik kimaxolták a tanulással töltött évek számát (7,66). De talán még ennél is beszédesebb, hogy mely foglalkozástípusok értékelték legtöbbre saját munkájukat: természetesen a vállalkozók, ők átlagosan 7,75 pontot adtak maguknak, míg értelemszerűen a munkanélküliek csupán 3,43-at.

Ha lakóhely szerint is vizsgáljuk, akkor ismét a nyugat-magyarországi megyék lakosai voltak a legelégedettebbek: az élen Vas, Veszprém és Somogy végzett, míg az utolsó három helyen Békés, Bács-Kiskun és Nógrád, kereken egy egész pont van az első és az utolsó között.

Mennyire frusztrál a hazai politika és közbeszéd?

Ez volt az egyetlen kérdés, melyben a legtöbb kitöltő, 28 százalék a 10-est jelölte meg, tehát maximálisan, második lett a 9-es érték, (12,3%), harmadik pedig a 8-as (11,7%). Az összes válasz átlaga 6,8 lett. Ez azt jelenti, hogy a magyarokat kifejezetten frusztrálja a politika és a közbeszéd tónusa, leginkább a 64 év felettieket.

Ha a tevékenységek szerint nézzük, az jön ki, hogy leginkább a nyugdíjasok azok, akiket felháborítanak a közesemények, őket a közalkalmazottak és a közmunkások követik azonos értékeléssel. Legkevéssé a Gyesen lévőket és a tanulókat érdekli, mi zajlik a közbeszédben. Megyei lebontásban a Heves megyeiek és a fővárosiak a legfrusztráltabbak, legkevésbé pedig azok, akik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élnek.

Mennyire nyomja rá a bélyegét a mindennapi hangulatodra a koronavírus-járvány?

És természetesen nem lehet megkerülni a most éppen csituló, de folyamatosan zajló járványt sem, hiszen, ha közvetlenül nem is érzi valaki éppen a hatását, közvetve mindenhol ott van a koronavírus: a munkánkban, a szabadidőnkben, a kapcsolatainkban, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésünkben, és az általános közhangulatban, frusztráltságainkban, félelmeinkben.

Jól látszik, hogy leginkább az idősek hangulatát befolyásolja a járvány, nem hiába, még mindig ők a legveszélyeztetettebb korcsoport. Végzettség szerint leginkább a főiskolai diplomával rendelkezőket, legkevésbé pedig a tudományos fokozatúakat. Foglalkozás szerint leginkább a közmunkások hangulata rossz a vírus miatt, legkevésbé pedig a tanulóké.

A kutatásról

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 6447-en vettek részt, nagyobb részük, 56 százalékuk nő. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 31,9 százalékuk 64 év feletti, 30,7 százalékuk 41 és 55 év közötti, 20,3 százalékuk 56 és 64 év közötti, 15,3 százalékuk 25 és 40 év közötti és 1,7 százalékuk volt 25 év alatti.

Lakóhely szerint 28 százalékuk él a fővárosban, 14 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4,7 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt. De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 44,1 százalék legfeljebb középiskolát, 25,6 százalék főiskolát, 24,1 százalékuk egyetemet végzett. 4 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 2,1 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek. 

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalékozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 11-11 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők közel fele házas, 17 százalékuk kapcsolatban él, 16 százalékuk egyedülálló. Válaszadóink többségének, 37, 9 százalékuknak kettő gyermeke van, 23,6 százalékuknak 1, a nagycsaládosok aránya kb. 15 százalék, 11 százalékuknak nincs gyermeke.