10 ezer szakápoló hiányzik az egészségügyből: így helyettesítenék őket hosszú távon

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy immár globális munkaerőhiány fenyeget az egészségügyi szektorban, világszerte egyre több orvosra és ápolóra lenne szükség. Eközben pedig a koronavírus-járvány kitörése óta a nehéz munkakörülmények és a megfelelő támogatás hiánya miatt a korábbiaknál is több egészségügyi szakember hagyja el a pályát vagy készül erre.

A probléma Magyarországon sem ismeretlen: az egyes szakmai nyilatkozatok alapján itthon jelenleg közel 10 ezer szakápoló hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből, a Nemzeti Egészégbiztosítási Alapkezelő korábbi adatai szerint pedig a 6350 háziorvosi praxis mintegy tizede betöltetlen, miközben a háziorvosok átlagéletkora a 60 évet közelíti. Néhány éven belül várhatóan közülük is sok szakember vonul majd nyugdíjba.

A digitális forradalom nyújtotta lehetőségek azonban - ahogy más ágazatokban, úgy az egészségügyben is - képesek lehetnek enyhíteni a szakemberek hiányát. Az egészségügyben működő innovatív cégek már Magyarországon is megoldások széles palettáját vonultatják fel a terápiák kifejlesztésén át az orvos-beteg kommunikáció területének megreformálásán keresztül a logisztikai kérdésekig.

Digitális orvoslás, patikai robotok és diagnosztikai applikációk

A digitalizáció segítségével könnyebben és hamarabb jutunk információkhoz, melyeket gyorsabban osztunk meg egymással, mint valaha, a digitális platformok pedig a kapcsolattartás kulcsfontosságú színterei lettek. A gyógyszer kis- és nagykereskedelemben például a cégek működése jelentős mértékben digitalizált. Napjainkra a gyógyszer kis- és nagykereskedelemben is standard folyamattá vált az elektronikus megrendelés, visszaigazolás, reklamációkezelés, áruátvétel, sőt a Hungaropharmával kapcsolatban álló gyógyszertárak 85 százaléka már áttért az elektronikus számlakezelésre is.

A gyógyszertárak digitalizációja is rendkívül fejlett, egyre több patikai robottal találkozhatnak a vásárlók Magyarországon is.

Az egészségügy digitalizálódásának azonban nem csak logisztikai és tárolási kérdések megoldásában van nagy szerepe, hanem a gyógyszerfejlesztés és betegségek monitorozása, valamint az orvos-beteg kommunikáció területén is. A Novartis célja, hogy saját és digitális partnerei fejlesztéseivel kétszer annyi beteget érhessen el kétszer gyorsabban, mint korábban, és két évvel rövidítse terápiáinak piacra jutási idejét. Nagy szerepet szánnak a mesterséges intelligencia használatának is: más cégekkel együtt közösen dolgoznak azon, hogy mesterséges intelligencia segítségével felgyorsítsák az új gyógyszerek felfedezését és a terápiák fejlesztését.

A vállalat kutatói számítógépes modellek segítségével tudják megtalálni az ígéretes molekulákat vagy lerövidíteni egyes tesztelési folyamatokat, hogy innovatív terápiái minél hamarabb a betegek rendelkezésére álljanak. Mindezek mellett a Novartis startup-okkal együttműködve vizsgál különböző digitális megoldásokat, melyek könnyebbé és jobbá tehetik a betegek életét, ezáltal is hozzájárulva az egészségügy minél optimálisabb működéséhez.

A Biogen fő törekvése eközben az idegtudomány területén, hogy valóra váltsa a személyre szabott és digitális orvoslást a betegek számára olyan innovatív megoldások tervezésével, fejlesztésével, amelyek valódi előrelépést jelentenek a betegellátásban. A betegút során ugyanis az ember gyakran szembesül azzal, hogy nem kap érdemi válaszokat a kérdéseire, holott a kommunikáció és a beteg által kezdeményezett információmegosztás rendkívül fontos eleme a sikeres terápiának, sőt, gyakran a gyógyulás, a sikeres orvos-beteg együttműködés alapfeltétele. A beteg állapotának monitorozása és folyamatos követése, valamint a számára fontos és igényelt információk átadása pedig a személyes orvos-beteg találkozók mellett ma már digitális megoldásokkal is elvégezhető.

A digitális egészségügyi technológiák és a távmonitoring elterjedésének egyik legnagyobb előnye, hogy a szakemberek képesek közelebb kerülni a páciens valós életbeli tapasztalataihoz. Ha mindennapivá válnak a virtuális orvos-beteg találkozók és számos okos eszköz félautonóm vagy autonóm módon monitorozza a betegek egészségügyi adatait otthonukban, munkában vagy éppen a délutáni sétájuk közben, ezek az adatforrások hozzájárulnak, hogy jobban lássuk és értsük, miként is éli meg a páciens a betegségét, lássuk annak lefolyását, vagy hogy mikor veszi be a gyógyszerét, és egyáltalán beveszi-e. Emellett valós időben követhető, hogyan hat rá fiziológiailag az adott terápia - mutatnak rá a Medistance szakértői. Ezek olyan információk, amelyek eddig rejtve maradtak az egészségügyi ellátók számára, ezáltal nem is tudtak vele dolgozni. A Medistance abban segít az ellátóknak és a gyógyszergyártóknak, hogy ezeken az adatokon keresztül maximalizálják a terápiák hatékonyságát és nagyobb egészségnyereséget érjenek el pácienseiknél.