Alattomos népbetegség támad még karácsony előtt: így ismerheted fel a tüneteket

Az év végi időszak nem csak izgalmat és meglepetéseket tartogat, sokaknak az év legnehezebb időszaka, már csak azért is, hiszen a magyar népesség egy jelentős része egyedül él, és egyre több közülük a fiatal. De az ünnepi lehangoltság persze nem csak őket fenyegeti, hiszen népes családban is érezheti magát valaki magányosnak, elveszettnek, lehangoltnak, sőt, még akár a depresszió is kialakulhat nála.
Éppen ezért nem szabad félvállról venni azokat a mentális zavarokat, betegségeket, amelyek karácsonykor előtérbe kerülhetnek: függőségek, szorongás, depresszió, OCD, vagy egyszerűen csak a stressz okozta tünetek.

„Vannak olyan élethelyzetek, akár ide sorolható a Covid világjárvány, a kudarchelyzetek, a veszteségélmények, de akár egyeseknek a karácsony is, melyek kihatnak a hangulatainkra, negatív irányba befolyásolva azt. Különbséget kell tennünk azonban a rosszkedv, a letargia, az unottság, a szomorúság és a depresszió között" – mondta el a Pénzcentrumnak dr. Makai Gábor. A klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta hozzátette:

A depresszió egy pszichés betegség. Persze sokszor nehéz meghúzni a határt, de ha egy adott helyzetet alaposan mevizsgálunk, akkor nagy valószínűséggel el tudjuk dönteni, hogy csupán ideiglenes állapotról van szó, vagy egy konstans hangulatzavarról, ami egyenlő a depresszióval.

A járvány most egy olyan helyzet, ami most a leginkább meghatározza az önmagunkhoz való viszonyunkat és persze a hangulatunkat is. De látni kell, az hogy az ember fél, nem feltétlenül jelenti azt hogy szorong, és az, hogy aggódik, nem jelenti, hogy pánikolna, az hogy szomorú , vagy megéli a kilátástalanság érzését, még nem depresszió.

El tudom én ezt dönteni?

A szakember szerint persze kell hozzá önismeret, hogy tisztában legyünk vele, miről is van szó. Viszont a külvilág, a környezet is vissza tud jelezni, amit fontos meghallani. Ha huzamosabb ideig fennáll a rosszkedv, és ez kihat a munkánkra, a mindennapjainkra, a kapcsolatainkra, abban az esetben feltételezhető a depresszió.

Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek általában visszahúzódnak, izolálódnak, más tüneteket is megélnek, mint az étvágytalanság, alvászavar vagy a túlevés. Azt érzik, nincs kiút - teszi hozzá Makai Gábor. "Azon emberek, akiknél nem depresszió áll a háttérben, hanem átmeneti rosszkedv, hangulatzavar, ők mindig megpróbálnak alkalmazkodni a helyzethez, mozgósítják az erőforrásukat, próbálják megtalálni a kiutat, próbálnak megoldó stratégiákat használni" - fogalmaz a szakember. Hozzáteszi:

Ezek az emberek kevésbé válnak passzívvá, aktívan tesznek azért, hogy a helyzet megváltozzon. A depressziós embert viszont még jobban maga alá gyűri az állapota, belekerül egy mókuskerékbe, egy ördögi körbe, és egyre jobban beszűkül, egyre jobban leértékeli önmagát, a jelent és a jövőt. Ezek az emberek általában még inkább takarékra teszik magukat, és elutasítják mások segítségét.

"Az én értelmezésemben a depresszió egy védekezés: azért húzódik vissza az egyén, alszik téli álmot, hogy megvédje magát a fenyegető körülményektől. A visszahúzódás a védekezés eszköze. De mivel beszűkül, már nem tudja reálisan megítélni önmagát, a körülötte lévő eseményeket, és elkezdi torzítani a valóságot" - magyarázta a Pénzcentrum megkeresésére dr. Makai Gábor.

Melyik erősebb: a hajlam vagy a környezet?

dr. Makai Gábor szerint vannak ugyan veszélyeztető faktorok, de soha nem lehet visszavezetni egyetlen tényezőre a betegség kialakulását.

Nem szoktuk azt kimondani, hogy egy bizonyos ok áll annak a hátterében, hogy valaki depressziós, de tény, hogy a gének és a környezet együttes hatása áll a betegség hátterében. Tehát van biológiai alapja is, ugyanakkor nem elhanyagolandó a családi környezet, az esetleges intenzív családi konfliktusok, a gyermekkori traumák, amik meghatározzák az ember személyiségfejlődését. Sok esetben tetten érhetők a múltbeli megoldatlan kapcsolati konfliktusok, belső konfliktusok.

Ellenben ha letargiás állapotról van szó, az általában magától meg szokott oldódni, hiszen jellemzően átlendül, aktivizálja magát az ember, pláne ha éri valami pozitív dolog, az ad egy pozitív löketet neki, megy tovább, és csinálja. A depresszió esetében pedig azért kell minél előbb szakembert bevonni, mert szélsőséges esetben egy idő után elveszti a realitásérzékét, a valóság funkciója torzul, és akár önmaga ellen is fordulhat. Az öngyilkosságok hátterében nagyon sokszor kezeletlen depresszió áll. Érdemes időben beavatkozni, és a beavatkozás lehetősége egyrészt a pszichoterápia, másrészt a gyógyszeres terápia.

Az előbbivel a pszichoterapeuta gyógyít, gyógyszerrel pedig a pszichiáter. Egy depressziós azt gondolja, hogy nincs kiút, minden mindegy, nem lehet szabadulni ettől a rossz érzéstől, de ne felejtsük el, hogy ezt egy olyan ember mondja, aki be van szűkülve, nem látja a körülötte lévő világot, embereket, lehetőségeket, eszközöket. Nekik segíteni kell, hogy tudjanak élni azzal a lehetőséggel, hogy segítséget kapjanak.

A Pénzcentrum nagy Boldogságtesztje

Egy olyan felemás év vége felé, mint az idei, mi is kíváncsiak vagyunk, hogy érzik magukat a magyarok, mi befolyásolja leginkább azt, hogy boldogok-e. Most elsősorban egy általános elégedettségi szintet értünk a mérünk, kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony.

Még idén, 2021 legutolsó napjaiban publikáljuk az eredményt, melyből kiderül majd, mennyire boldog nép a magyar, melyek a legboldogabb területei az országnak, és mi frusztrálja leginkább az embereket. Ha válaszolsz a 15 rövid kérdésünkre, sokat segíthetsz nekünk abban, hogy kiderüljön: boldog-e a magyar?