Figyelmeztetnek a szakértők: nem lélegezhetünk fel teljesen a harmadik oltás után

A március óta tomboló járványhelyzet során számos szituációban kellett már mérlegelnünk és azok súlyát is felvállalva döntéseket hozni a válsághelyzet által teremtett nehéz helyzetekben. A mérleg egyik serpenyőjébe általában a kockázatok, míg másikba a valós, vagy remélt előnyök kerültek. A leghangsúlyosabb ilyen döntés természetesen az oltások felvétele, vagy elutasítása volt.

Hazánkban egyébként sokáig úgy tűnt a többség nyitott a vakcinák felvételére, így hónapokig Európa élvonalában mozogtunk az átoltottságot tekintve. A magyarok oltakozási kedve azonban mostanra vészesen lelassult.

A legfrissebb hivatalos adatok szerint az átoltottság továbbra is Pest megyében (74%), Fejér megyében (70,6%) és Budapesten (70,1%) a legmagasabb. A legalacsonyabb átoltottságú megyékben, mint  Jász-Nagykun- Szolnok (59,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (61,7%) és Hajdú-Bihar (62,2%) azonban még igen alacsony a két oltást felvevők száma is.

Hazánk régióit nézve tehát a legjobb esetben is 30, de jellemzően inkább 40 százalék körüli tehát azok aránya, akik még semmilyen oltást nem vettek fel. Ez annak tükrében különösen aggasztó, hogy bár az oltások hatékonynak bizonyultak, egyre több a bizonyíték rá, hogy idővel vesztenek hatékonyságukból, így az oltakozók is egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Ezt több vakcina, így az amúgy az egyik legnagyobb arányban hatékonynak vélt Pfizer esetében is sikerült igazolni. Ennek a legújabb kutatások szerint már fél évvel a második oltás után jelentősen eshet hatékonysága. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a koronavírus-fertőzés elleni védelem 88 százalékról 47 százalékra csökken, bár jó hír, hogy a súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedést, és halált még fél évvel később is 90 százalékban megakadályozza a delta variáns esetében is.

A negyedik hullám tombolása, az elmúlt napok lesújtó járványügyi adatai és az új fertőzöttek számában pénteken jelentett újabb rekord miatt ezért az oltakozást eddig elutasítók mellett a két vakcinával már átoltottaknak is újra mérlegelniük kell. Érdemes-e felvenni a harmadik, az ismétlő oltást.

A korai kutatási eredmények alapján ugyanis az ismétlő oltások szignifikánsan megnövelhetik védettségünk szintjét az első két oltáshoz képest. Különösen igaz ez persze, minél régebben vettük fel a korábbi oltásainkat. Azzal kapcsolatban azonban még számtalan kérdés felmerül, a harmadik oltás után kicsit szabadabban élhetünk-e, vagy jobb ugyanannyira elővigyázatosnak maradni, amíg környezetünkben nem csökkennek drasztikusan az esetszámok.

Mennyit ér a harmadik oltás?

Az első két adag oltás tökéletesen alkalmas a fertőzöttek kórházba kerülésének és esetleges halálának megakadályozásában, különösen az egészséges, fiatal betegeknél.  Egyre több kutatás igazolja viszont azt, hogy hat hónap után a vakcinák sokat veszítenek hatékonyságukból. Ezzel párhuzamosan pedig arra is rájöttünk, hogy az ismétlő oltás nagyon hatékonyan használható ugyanezekre a célokra - árulta el  Huffpostnak nyilatkozó Scott Roberts, a Yale infektológusa.

Izraeli kutatások igazolták, hogy az ismétlő oltást felvevők jóval kisebb számban kapják el a fertőzést, és ennél is kisebb arányban kerülnek kórházba, ha mégis megbetegíti őket a koronavírus.  Az eredmények szerint az ismétlő oltások nagy mértékben megnövelték ugyanis a vizsgált személyek testében az antitestek számát.

Az Amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet kutatása szerint a Johnson & Johnson egy dózisú oltását korábban megkapók antitest szintje nem kevesebb, mint 35 százalékkal nőtt meg a Pfizer és 76 százalékkal a Moderna ismétlő oltásának felvétele után.

Ez a szám azért is bíztató eredmény, mert hazánkban a legtöbb emlékeztető oltásként beadott vakcinát épp a Pfizer gyártotta (1 196 472 fő, azaz a beoltottak 87,53 százaléka kapta ezt), a második legnépszerűbb választás pedig a Moderna volt (90 625 fő, az összes harmadik oltást kapott 6,63 százalékának adták ezt az oltóanyagot)

A harmadik oltás felvételének legnagyobb előnye, hogy elkerülhető vele, hogy a koronavírus fertőzés komolyabb szövődményeket okozzon.

- mondja a szakértő. Egyértelmű, hogy az ismétlő oltás után védettebbek leszünk, ez megkérdőjelezhetetlen. Amit egyelőre nem tudunk, hogy pontosan mennyivel is érezhetik magukat nagyobb biztonságban az ilyen emberek - teszi hozzá.

Az ismétlő oltás után is ugyanúgy várni kell egy-két hetet, mielőtt kifejti hatását,

-árulja el Celine Gounder, a New York-i Egyetem Langone Health kórházának klinikai asszisztense. Ezen a ponton alakul ki a legtöbb embernél a közvetlenül a második oltás utánihoz közeli ellenanyagszint. Ezen rövid időszak letelte után, bár természetesen nem kizárható, de nagyon valószínűtlen, hogy komolyabb szövődményekkel kelljen szembenézniük azoknak, akik mégis elkapják a fertőzést.

Visszatérhetünk hát végre a megszokott életünkhöz?

Ahogy az orvosok azt a járvány kezdete óta hangoztatják, minden az egyéni helyzetünktől függ. A rendelkezésünkre álló információk alapján az ismétlő oltás felvétele után drasztikusan csökken az esélye, hogy komolyabban megbetegedjünk. Roberts bevallása szerint ő személy szerint sokkal kevésbé tartana a közösségbe járástól miután felvette a harmadik oltást.

Az, hogy mekkora eséllyel kapjuk el a fertőzést az ismétlő oltás után viszont a legnagyobb mértékben attól függ, hogy saját lakóhelyünkön milyen magasak az esetszámok. Ezért amikor az emberek azt kérdezik, mit tehetnek, miután felvették a harmadik oltást, a szakértő tanácsa általában az, hogy mérlegeljék, hány olyan emberrel érintkeznek, aki potenciálisan fertőzött lehet, mekkora eséllyel teszik ki magukat a megfertőződésnek.

A szakértők szerint az ismétlő oltáson átesetteknek is fontos tartaniuk magukat a járvány alatt megszokott óvintézkedésekhez, különösen, ha veszélyeztetett emberekkel érintkeznek. Jobb továbbra is kültérre szervezni a találkozókat, rendesen hordani a maszkot és nyitva tartani az ablakot.

Robertstől számtalan betege kérdezte már, biztonságban érezhetik-e magukat a családi nyaralásukon maszk nélkül, miután felvették a harmadik oltást. A szakértő szerint ez egyáltalán nem könnyű kérdés. Az kijelenthető, hogy az ismétlő oltás segíti azok védekezését, akik felvették, az ő esetükben a megbetegedés kockázata egyértelmű, hogy jóval alacsonyabb. Ha viszont idős, vagy legyengült immunrendszerű emberekkel találkoznak, az továbbra is veszélyeket rejthet. A kisebb gyerekek, akik még nem vehetik fel az oltást pedig ugyanígy a veszélyeztetettek körébe tartoznak.

Az még megválaszolásra váró kérdés ugyanis, hogy mennyivel csökkenti a harmadik oltás annak kockázatát, hogy az oltottak továbbfertőzzék a környezetükben élőket. Tudjuk ugyan, hogy az ismétlő oltás csökkenti a fertőzés továbbadásának kockázatát, de azzal is tisztában vagyunk, hogy nem szünteti meg azt teljesen.

A szakértő szerint az egészséges emberekkel való beltéri érintkezéstől viszont, akár maszk nélkül is sokkal kevésbé kell tartanunk az ismétlő oltás felvétele után. A veszélyeztetett rokonokkal és ismerősökkel való hasonló találkozások előtt viszont a biztonság kedvéért érdemes lehet a háromszor oltottaknak is elvégeztetniük egy gyorstesztet magukon.

A legbiztosabb és legfontosabb mindenesetre annak tudatosítása, hogy az ismétlő oltás hatékonysága sem tart majd örökké. A szakértők szerint meg kell értenünk, hogy az amit két héttel az oltás előtt biztonságosan meg tudunk csinálni nem biztos, hogy 6 hónappal azután sem számít még felelőtlenségnek.