Maguk alatt vágják a fát a magyarok: kevesen tudják, de ezek is növelik a stroke kockázatát

Nem csak a dohányzás, a mértéktelen alkoholizálás vagy a mozgást mellőző életmód vezethet vérrög és stroke kialakulásához. Sokan nem is sejtik, hogy gyakran kevésbé ismert szokásaink, napi rutinunk vezethet szélütéshez.

A stroke, vagyis az agyi érkatasztrófa akkor alakul ki, amikor az agy valamely területén a vérellátás olyan szinten leromlik, hogy ez a környező sejtek pusztulásához vezet, ezzel hosszútávú, maradandó agykárosodást okozva, amely felnőttkori rokkantsággal és egyes szervek funkcióvesztésével is járhat, mint a beszédkészség elvesztése.

A news18 összeszedte a legáltalánosabb dolgokat, amelyek növelik a vérrög, agyvérzés és stroke kialakulását. Listájukon a dohányzás, az alkohol fogyasztás, valamint a passzív életmód szerepel, karöltve a már meglévő egészségügyi problémák elhanyagolásával. Ezek az okok nem lepnek meg senkit, de vajon azt tudod, hogy már a reggelinél növeled annak az esélyét, hogy érrendszeri panaszaid legyenek?

Az vagy, amit megeszel

A reggelire fogyasztott nehéz, cukros ételek, a palacsinta, a péksütemény és a cukros pelyhek nem csak üres kalóriákat jelentenek, de bizony a stroke kockázatát is növelhetik. A best life online idézte azt a 2017-es kutatást, miszerint akik teljeskiörlésű gabonában gazdag reggelit fogyasztanak, láthatóan egészségesebbek az érrendszerük, és csökken a stroke kialakulásának kockázata is.

A diétás üdítőitalok, valamint a túlzott só, és nátrium fogyasztás is hozzájárulhat az érrendszeri megbetegedésekhez. Az Amerikai Szívgyógyászok Egyesülete a napi nátrium adagot 1500 milligrammban határozza meg, azonban a konzerv zöldségek, zacskós levesek, sőt a kenyér is rengeteget tartalmazhat, ezért mindenképp olvassuk a címkéket, mielőtt vásárolunk. A cukros üdítőitalok nem egészségesek, így van ez a diétás verzióval is, ami szinte megduplázza annak az esélyét, hogy stroke-ot kapjunk.

Maradj hidratált!

A dehidratáltság nem csak a testünket, de agyunkat is kimeríti, ráadásul már pár százalékos dehidratáltságnál is csökkennek kognitív képességeink. A Frontiers in Neurology 2019-es tanulmányában 203 stroke-ot szenvedett pácienst vizsgáltak meg.

A felmérések kimutatták, hogy a páciensek zöménél kimutatható volt a dehidratáltság amikor kórházba kerültek, vagy a stroke-ot követő pár napban. Ráadásul azok, akik dehidratáltak voltak, nehezebben is épültek fel.

A dehidratáltság mellett a vitaminok hiánya is növelheti a kockázatot. Különösen a C és D vitamin azok, amelyek jelentősek a stroke megelőzésében. Ha te is túl sok időt töltesz a szobádban, irodádban nappali fénynél, úgy nagy a valószínűsége, hogy a te szervezetedben is kevés a D vitamin. A kutatások arra mutatnak, hogy akik stroke-ot kaptak, náluk kimutatható volt a C vitamin hiány, valamint a D vitamin csökkent szintje is.

Lelki okok

Azonban az egészségtelen életmód mellett lelki okai is lehetnek a szélütés, agyvérzés kialakulásának. A túl sok kezeletlen stressz, és a magány bizonyítottan megterheli egészségünket, így nem meglepő, hogy a stroke kialakulásában is szerepet játszanak.

Az Brit Kardiovaszkuláris Társaság 2016-os publikációja alapján a magány, és az izoláltság 32 százalékkal növelheti a stroke kockázatát. Azok, akik magányosak ugyanis hajlamosabbak többet dohányozni, és kevesebbet mozogni, ami szintén növeli ezt a kockázatot.

A helyzet nálunk sem fényes

A Szív világnapja alkalmából lapunk is felhívta figyelmet a stroke kockázataira. Magyarországon mintegy 45-50 ezer ember kap stroke-ot évente, közülük kb. 15 ezren nem élik túl a betegséget. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd.

Idehaza ez a harmadik leggyakoribb halálok és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség, melynek előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő.

A diagnosztizálásában kiemelten fontos szerepet kap a kísérő betegségek, így a vérnyomás, a vércukor és koleszterinszint felderítése, valamint a szélütés kiterjedtségének felbecsülése. Ez utóbbihoz különböző neurológiai vizsgálatok mellett szükséges lehet koponya CT valamint a nyaki erek ultrahang vizsgálata is.

A stroke-ot gyakran követik fizikai és kognitív változások, azonban stroke után a rehabilitáció alatt a páciensnek az emocionális következményekkel is számolnia kell. Jellemző, hogy a betegek érzelmi, viselkedésbeli változásokat tapasztalhatnak. Feledékennyé, gondtalanná, idegessé vagy zavarttá válhatnak, és nem ritka a depresszió kialakulása sem, amely a stroke-on átesettek egy-kétharmadát érintheti.