Magyarországon is berobban a rettegett betegség: alsó hangon 250 ezer idős érintett

Az Alzheimer-kór, és a demencia mielőbbi felismerése fontos, mert bár az Alzheimer-kór valóban gyógyíthatatlan, ha időben észlelik, jelentősen lassítható a lefolyása. Magyarországon becslések szerint alsó hangon 250 ezer ember lehet közvetlenül érintett, ám a megfelelő intézkedési terv kidolgozatlan.

A szeptember 21-i Alzheimer-világnap alkalmával a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) által közzétett 300 oldalas jelentésben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mint minden más betegségnél, úgy a demenciánál is a diagnosztikának kellene középpontban lennie. Ehhez képest a tendencia világszerte az, hogy sokszor még az egészségügyi dolgozók sem beszélnek őszintén a kórról a betegekkel, holott a betegség a világ hetedik vezető haláloka, a helyzet romlása pedig a fejlett országok jelenlegi egészségügyi rendszereit is rosszul érintheti.

Az ADI becslései szerint a világon jelenleg 55 millió ember él demenciával, de 75 százalékuk esetében nincs diagnosztizálva a betegség, ez az arány az alacsony jövedelmű, értsd szegény országokban akár a 90 százalékot is elérheti.

2030-ra, tehát tíz éven belül 78 millióra emelkedhet a betegek száma.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is tisztában van a helyzet súlyosságával, akciótervükben pedig azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2025-től globálisan az országok legalább 50 százalékában diagnosztizálják a demens betegek legkevesebb 50 százalékát.

A diagnózis három fő gátja a megfelelően képzett szakember hiánya, a kórmeghatározástól való félelem valamint a kevés anyagi ráfordítás. Az elmúlt bő másfél év is rontott a helyzeten, hiszen a végleges, pontos diagnózist csak személyesen lehet megállapítani, és mivel a betegség az idősebb korosztályt érinti, a korlátozások alatt ők jobban tartottak a koronavírustól, nem fordultak orvoshoz.

Általános tévhit az, hogy semmit nem lehet tenni a betegség ellen, holott ez nem igaz. A megelőzés, valamint a megfelelő időben történő diagnosztizálás, kezelés sokat segíthet a páciens életminőségén, így bár az Alzheimer-kór valóban gyógyíthatatlan, ha időben észlelik, akkor annak lefolyása jelentősen lelassítható. Az amerikai élelmiszer-és gyógyszerfelügyelet (FDA) pedig 18 év után először hagyott jóvá egy, a kor előrehaladását lassító gyógyszert, ami szintén reményt adhat a betegeknek, hozzátartozóknak. Azonban gyógyítani a kórt addig nem tudják, amíg pontosan meg nem értik az orvosok, hogy mi okozza magát a betegséget, amely még mindig nem világos.

A korai felismerés azonban nagyon fontos, emelik ki a kutatók, hiszen a megfelelő kezeléssel évekkel kitolható a páciens aktív éveinek száma.

Az ADI jelentésében több javaslatot fogalmazott meg annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a már most is egyre égetőbb társadalmi katasztrófa. A szakértők szerint minden ország egészségügyi rendszerét fel kellene arra készíteni, hogy éves szinten megvizsgálják az 50 évnél idősebbek agyműködését, és emellett más kockázatcsökkentő stratégiákat is be kellene vezetni.

Felszólítanak, hogy a kormányoknak muszáj felturbózniuk a diagnosztikai hálózatot, valamint hogy el kell kezdeni kiképezni a megfelelő mennyiségű szakembert is a területre. Mindent elárul a társaság által megkérdezett több ezer orvos véleménye: 75 százalékukat a jövővel kapcsolatban az aggasztja a legjobban, hogy robbanásszerűen nő majd a diagnózist akaró emberek száma. Mint Paola Barbarino, az ADI vezérigazgatója fogalmazott

a demenciával élő embereknek joga van a diagnózishoz, így megtudhatják, mi a következő lépés. Ez egy progresszív betegség és a számok évről évre növekednek. Gyűlnek a viharfelhők felettünk, a kormányoknak pedig a világ minden táján meg kell birkóznia ezzel a feladattal.

Az ADI szerint mindenütt országos szintű tájékoztató kampányokat kellene indítani, részben azért, hogy a betegek időben felismerhessék a problémát, részben pedig azért, hogy egy életre megszűnjön a demenciával élők megbélyegzése.

Hazánkban is súlyos a helyzet

Magyarországon becslések szerint alsó hangon 250 ezer ember lehet közvetlenül érintett a betegséggel, de mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse is lehet.

Hazánkban a diagnosztika, és a betegek ellátása is hagy kivetnivalót maga után, ennek javítására készült el tavaly a kormány Demencia Akcióterve, amiből azonban sok konkrétum nem derül ki.

A Népszava egy évvel ezelőtt idézett a dokumentumból, amelyben többek közt az áll: az igényekhez képest kevés a férőhely az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, ezek számát fokozatosan emelni kell. Azt is rögzítette az anyag, hogy a demens betegek kezelését végző háziorvosok, neurológusok, pszichiáterek és gerontológusok túl kevesen vannak, és a jelenlegi intézményrendszer nem képes kielégíteni az ellátási igényeket. A feladatok között megemlítik még, hogy orvosszakmai irányelveket kell kidolgozni a betegség megállapítására és kezelésére, a 65 év feletti lakosság körében pedig rendszeres szűréseket kell bevezetni.

A Pénzcentrumon korábban írtunk az időseket érintő problémákról, itt olvashattuk, hogy a betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára. A nagyon idősek egyébként is fokozottan ki vannak téve a mentális problémáknak: a súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb, 24 százalék, és további 19 százalékuk mutat depresszív tüneteket, ez összesen 43 százalék.