Mik a vesekő tünetei, a vesekő hol fáj? Tudd meg, mitől alakul ki a vesekő és mit tegyünk vesekő ellen!

Cikkünkben a vesekő és a vesekő okozta vesegörcs kapcsán nyújtunk tájékoztatást olvasóinknak. Eláruljuk, milyen betegség a vesekő, más néven vesekövesség és milyen vesekő tünetek jelentkeznek, amik indokolják az orvosi beavatkozást. A vesekő hol fáj, hogy néz ki a vesekő és mekkora egy vesekő? Mitől alakul ki a vesekő és mennyi a vesekő ürülési ideje (a vesekő mennyi idő alatt távozik a szervezetünkből)? Vesekő műtét után mennyi idő a lábadozás? Mit tehetünk a vesekő ellen házilag, főként a vesekő megelőzés érdekében?

A vesekövesség

A vesekő, hivatalos nevén a vesekövesség (nephrolithiasis) vagy húgyúti kövesség a vizeletkiválasztó rendszer megbetegedése, amely során a vizeletben található kristályos molekulák rendellenes módon kicsapódnak és követ formálnak a vesékben. A vesekövek mérete és összetétele változatos: gyakran homokszem méretű vesekövek jönnek létre, amelyek észrevétlenül távoznak a vizelet-kiválasztás útján, azonban ritkább esetekben létrejöhet üveggolyó, golflabda, sőt, akár tyúktojás méretű vesekő is. A vesekő kialakulhat a vesekelyhekben, a veseparenchimákban és a vesemedencén is. Az esetek többségében a vesekő mindkét szervben egyaránt jelen van.

A vesekő tünetei fájdalmasak: a vesekő tünetek rendszerint akkor lépnek fel, amikor a vesekő nem tud távozni a vizeletelválasztó rendszeren keresztül, ezzel elzáródást okozva. Ilyenkor lép fel az erős, görcsös, szúró fájdalommal jelentkező vesegörcs. Mivel a vesekő tünetei igen jellegzetesek és fájdalmasak, a betegek többsége ilyenkor azonnal orvoshoz fordul, aki a vesekő diagnózisának megállapítása után előírhat gyógyszeres kezelést vagy elrendelheti a vesekő sebészeti eltávolítását a probléma súlyosságától függően.

Mitől alakul ki a vesekő?

A vesekő a lakosság 3-4%-át érinti, ezen belül kifejezetten a fiatal, 20-40 év közötti felnőttek betegsége; a férfiak hajlamosabbak rá, mint a nők (a vesekő kialakulásának esélye kétszer nagyobb férfiaknál). A vesekő okai közé tartoznak a különböző anyagcserezavarok, a vizeletpangással járó betegségek, az idült uroinfectio, illetve a genetikai hajlamok is, ugyanis a vesekő hajlam örökletes. Az orvostudomány a jelenlegi tudása alapján több mint 25, különféle összetételű vesekő típust különböztet meg.

A vesekő kialakulása nagyban köthető a táplálkozási szokásokhoz, különösképpen valamilyen tápanyag, vitamin, vagy ásványi anyag nagymértékű, hosszantartó beviteléhez, illetve a kevés folyadékfogyasztáshoz, ami a vizelet besűrűsödését vonja maga után (így könnyebben kicsapódhatnak a kristályok) – az orvosok és dietetikusok éppen ezért nem győzik hangsúlyozni a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás fontosságát, amelyet a megfelelő folyadékbevitellel, lehetőleg vízzel kell kísérnünk. A mozgásszegény életmód is okozhatja a vizelet pangását, ami szintén növeli a vesekő kialakulásának esélyét.

A vesekő kialakulása a fiatal felnőttek mellett gyermekeknél sem ritka, illetve húgyúti kövesség létrejöhet a csecsemők szervezetében is, így a szülők, amennyiben gyermeküknél húgyúti problémákat, fájdalomra utaló jeleket észlelnek, haladéktalanul forduljanak orvoshoz! A vesekő mindemellett gyakoribb a forró éghajlatú vagy hegyvidéki területeken (ami a múltban az alacsonyabb folyadékfogyasztással függött össze), illetve a vesekő előfordulása emelkedő tendenciát mutat a fejlett országokban is.

Mik a vesekő tünetei?

• Görcs: erős, gyakran már kínzó erejű görcsös fájdalom, ami az ágyékban, a lágyékban, vagy a hát alsó részén, vesetájon jelentkezik;
• Émelygés, hányinger, hányás;
• Székrekedés;
• Égő érzés a vizelés során;
• Gennyes vizelet;
• Véres vizelet: a vese vagy a húgycső sérülése miatt;
• Csökkent mennyiségű vagy pangó vizelet: a húgyhólyag vagy a húgycső vesekő miatti elzáródása okozza;
• Vesemedence- vagy vesekehely-puffadás, tágulás, húgyvezeték-tágulás.

A vesekő hol fáj?

A vesekő ott okoz fájdalmat, ahol elakad, vagyis a vesekő lokalizációja minden esetben egyedi. A nagyobb vesekövek általában vesetájékon okoznak görcsös fájdalmat, más vesekövek végigutaznak a vizeletelválasztó rendszer vezetékein és csak a húgyhólyag tájékán vagy a húgycsőnél akadnak el, igen fájdalmas tüneteket okozva. A vesekő utóbbi esetben összetéveszthető lehet a hólyaghuruttal, azonban fontos tudnunk, hogy két teljesen más jellegű betegségről van szó.

Hogy néz ki a vesekő?

A vesekő megjelenése a vesekő kialakulásának okától és a vesekövet alkotó anyagtól függ. Létrejöhetnek az emberi szervezetben észrevétlenül apró vesekövek, amelyek tünetmentesen távoznak, illetve kifejezetten nagy kövek is, amelyek maguktól, orvosi beavatkozás nélkül nem képesek elhagyni a vizeletelválasztó rendszert – mivel ezek a nagy kövek nem mozognak, sokáig tüneteket sem okoznak, így rejtve marad a vesekő addig, míg veszélyes, ún. „korallkővé” nem válik. Nézzük, milyen vesekő fajták vannak, mik az egyes vesekő típusok jellemzői!

Kalcium-foszfát vesekő

Ez a vesekő akkor alakulhat ki, ha a beteg nagy mennyiségű, magas kalciumtartalmú élelmiszert fogyaszt (huzamos ideig), vagy ha tartósan nagy adag D-vitamin bevitel történt, illetve más krónikus betegségek velejárója is lehet. Ilyen vesekő típus esetén figyeljünk oda, hogy ne fogyasszunk kalciumban gazdag tejet és más tejtermékeket, mert ezek serkenthetik a vesekő kialakulását, növekedését.

Cisztinkő

A cisztinkő örökletes cisztinuriánál fordulhat elő. Az ilyen vesekövek mérete és alakja igen változatos: gyakoriak a homokszem méretű darabok, amelyek észrevétlenül ürülnek, de előfordulhatnak a veszélyes, korall alakú kövek is, amelyek kitöltik a vesekelyheket és a vesemedencét, ezzel roncsolják a vese szöveteit. A cisztinkövek kiújuló gyulladást, véres vizeletet, vizeletpangást és vesekárosodást okozhatnak. Ha egy ilyen vesekő elakad a húgyvezetékben, megakadályozza a vizelet kiürülését – ilyenkor vizeletpangás és húgycsőtágulás jöhet létre, illetve kitágulhat a vesemedence is.

Kalcium-oxalátkő

Gyakori vegyület, a húgykövek 50%-ában megtalálható; ez a kategória adja a veseköves megbetegedések körülbelül 80%-át. Az ilyen vesekő kialakulásának esélyét növelheti a vegetáriánus táplálkozás, az ileumbetegség, vagy a C-vitamin túladagolása. Ez a vesekő típus jól kezelhető diétával: érdekesség, hogy nem a kalciumbevitelt kell csökkentenünk, hanem a konyhasó-fogyasztás mérséklése a kulcs. Mérsékeljük a spenót, rebarbara, cékla, kakaó és csokoládé fogyasztását is, illetve ne igyunk teát sem.

Urátkő

Az urátkő egy rózsaszín árnyalatú húgysavkő, ami akkor alakul ki, ha túlzásba visszük az állati eredetű fehérjék fogyasztását. Gyakori köszvényes megbetegedés, leukémia, limfóma esetén. Érdekesség, hogy az urátkő kifejezetten a férfiak szervezetében jön létre, összességében a vesekövek 5-13%-át teszik ki.

Ciszteinkő

Ciszteinkő akkor jön létre, ha a szervezetben valamilyen anyagcserezavar miatt megemelkedik a vizelet cisztein-szintje, ez pedig kristályképzéshez, majd vesekő kialakulásához vezet. Ez a legritkább vesekő típus, a veseköves esetek mindössze 1-3%-nál jellemző.

Struvitkő

A struvitkő fertőzött, beteg vizelet esetében alakul ki, az esetek 10%-ra jellemző (figyeljünk oda rá felfázásos megbetegedésnél). Összetevői a magnézium, a foszfát és az ammónia. Ez egy gyorsan növekvő vesekő típus, ami korall alakjának köszönhetően az egész vesemedencében elburjánozhat, gyakran műtéttel végződik.

A vesekő diagnózisa

Amennyiben vesekő gyanújával fordulunk orvoshoz, a vesekő diagnózisa egyszerűen felállítható egy ultrahangos vizsgálattal, ami könnyedén kiszűri a szervezetünkben létrejött, kemény köveket. Ritkább esetekben a vesekő kimutatható röntgennel is, illetve húgyúti pangás esetében gyakran alkalmaznak kontrasztanyagos urográfiát. Ugyanígy a vizsgálat részét képzi a vizeletvizsgálat, ami segíthet kideríteni, hogy milyen típusú vesekő jöhetett létre a szervezetben (utalhat erre például a vizelet pH-értéke, a vizelet vértartalma vagy a vizeletben jelenlévő kristályok, fertőzésre utaló jelek) és hogyan kell azt kezelni.

A vesekő kezelése

Az esetek 80%-ban a vesekő kezelése ún. konzervatív terápiával történik, vagyis nincs szükség a vesekő sebészeti eltávolítására. Ilyenkor a kezelőorvos gyógyszerrel csillapítja a görcsöt, majd elősegíti szintén gyógyszerrel a vesekő távozását (vesekő oldása). A kezeléshez hozzátartozik a bő folyadékbevitel is – amennyiben a vesekő tünetei között fennáll a hányás, a folyadék bevihető infúzióval. A vesekő okozta görcs csillapítható forró vizes palack használatával, a fájó területre helyezve.

Amennyiben a vesekő mérete meghaladja az 1 centimétert és a gyógyszeres, bő vizes kezelés nem vezet eredményre, akkor arra kell következtetnünk, hogy a vesekő nem fog magától távozni, ezért be kell avatkozni, hogy megszüntessük azt. Ilyenkor a vesekő kezelése történhet ESWL eszközzel, ami bőrön keresztül bejuttatott lökéshullámokkal zúzza szét a vesekövet (ez a vesekövek 90%-nál hatásos). Egy másik lökéshullámos módszer a PNL, ami a beteg testében képzett hullámokkal zúzza szét a köveket. Nagyobb, veszélyes vesekő esetében endoszkópos vesekő műtét során távolítják el a probléma forrását.

Mennyi a vesekő ürülési ideje?

Azt, hogy a vesekő mennyi idő alatt távozik, befolyásolja a vesekő mérete, összetétele, elhelyezkedése. Gyógyszeres, bő vizes kezelés esetén a kisebb vesekövek néhány nap alatt távoznak. A vesekő szétzúzása esetén a törmelék a beavatkozást követő 3 hónapon belül távozik. A legnagyobb, korallkő típusú vesekövek nem tudnak távozni, ezeket műtéttel kell kivenni a vesékből.

Vesekő műtét után mennyi idő a lábadozás?

Laporoszkópiás műtét után 2-3 nappal, nyitott vesekő műtétnél a beavatkozást követően 5-7 nap elteltével bocsájtják el a beteget a kórházból. A beavatkozás mértékétől függ, hogy mikor állhat a beteg újra munkába: kisebb vesekő műtét után akár már egy hét elteltével dolgozhatunk, nagyobb műtét esetén előfordulhat 4-6 hetes lábadozás is.

Mit tehetünk vesekő ellen?

Vesekő ellen a legegyszerűbben a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással és a megfelelő mennyiségű vízfogyasztással védekezhetünk (ezt nem egyszerre, hanem a nap folyamán egyenletesen elosztva kell elfogyasztanunk), így elkerülhetjük a vesekő kialakulásának táplálkozási okait. Ha a családunkban felmenőink, testvéreink között előfordult már vesekő, kiemelt figyelmet kell fordítanunk a helyes étrendre, ugyanis a vesekő örökletes lehet. Amennyiben volt már vesekövünk, a helyes táplálkozás, illetve az orvos által előírt vesekő diéta mellett figyeljünk oda a rendszeres ultrahangos ellenőrzésre is, mert a veseköves megbetegedések a vesekő megszüntetését követő 5 év során kiújulhatnak.

Vesekő ellen védekezhetünk rendszeres és aktív testmozgással is: a sport hozzájárul a szervezetben lévő folyadékok aktívabb áramlásához, az izzadás és a szomjúság pedig segít, hogy több folyadékot vigyünk be a szervezetünkbe, így folyamatosan „átmossuk” azt. A vesekő képződés ellen védekezhetünk továbbá rendszeres vizeletvizsgálattal és gyógyszeres kezeléssel, amivel szabályozhatjuk a vizelet pH-értékét, így csökken az esélye a vizeletkristályok kicsapódásának.