Aggódik az iskolakezdés miatt Duda Ernő: könnyen terjedhet a vírus a gyerekek között

Ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, miképp alakul a jövő, mi lesz itt az iskolakezdéskor. Az a helyzet, hogy ez egy exponenciális görbe, 1-2 hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet, de reméljük, hogy ez nem történik meg - mondta a Pénzcentrumnak Duda Ernő, akit többek között a közelgő tanévkezdés kapcsán kerestünk meg.

A kormány nagyszabású oltási kampányt szervez az iskolákba szeptember első napjaiban. Ennek kapcsán a virológus elmondta: nem rossz döntés, hogy ekkor oltják a gyerekeket, hiszen így nagyjából szeptember közepére kialakul valamekkora védettség, de előnyösebb lett volna, ha ezt korábban teszik meg.

Én azt javasoltam, hogy a nyári táborokba szervezzenek oltási kampányt, mindenhol van orvosi felügyelet, be lehetett volna oltani rengeteg gyereket. Ha július-augusztusban kapnak vakcinát a 12 év feletti gyerekek, akkor szeptemberben védetten mehettek volna iskolába

- magyarázta Duda Enő, aki szerint átoltottság tekintetében nem tragikus a helyzet: a 12 éven felüli gyermekek egy jelentős része már most is be van oltva, nincsenek jelentősen lemaradva a fiatal felnőttek átoltottságától.

A gyerekeknél az a lényeges szempont, hogy az iskolában rengeteg emberrel kerülnek minden egyes nap nagyon intenzív kapcsolatba. A társadalmon belül is a középiskolások és az egyetemista korúak azok, akik leginkább tudják terjeszteni a fertőzést. Az ő átoltottságuk fontosabb, mint a többi csoporté. Gondoljunk csak bele: a nyugdíjas egy év alatt nem találkozik annyi emberrel, mint egy középiskolás egy átlagos iskolai héten

- húzta alá a virológus, aki nem tenné kötelezővé a maszkviselést a tanórákon. Ugyanis szerinte az óra alatti fertőződés esélye nagyon kicsi. Hiába ültetjük széjjelebb a gyerekeket, ha tanítás után összeverődnek és bandáznak, márpedig nyilvánvaló, hogy ezt fogják tenni - tette hozzá.

Az iskolai maszkviselést korábban sem tartottam nagyon okos dolognak, mert a vírus cseppfertőzéssel terjed, ha valaki ül a helyén és csendben van, az nagy valószínűséggel nem terjeszti a betegséget. A maszkviselés inkább a szünetekben és a tanítás utáni időszakban lenne indokolt - de ezt elég nehéz elérni. Hiszen amikor kiszabadulnak a gyerekek az óráról, harsány ordítással kommunikálnak egymással, ekkor történik a legtöbb fertőzés. Gondolom mindannyian vissza tudunk emlékezni, milyen hangzavar van egy iskolában a szünetben: márpedig minél hangosabban beszél valaki, annál magasabb a fertőzés esélye.

A szakértő szerint ezért is veszélyesek az olyan intézmények, munkahelyek, ahol nagyon magas az alapzaj. A focimeccsek, sportesemények is azért kockázatosak, "mert ott mindenki torkaszakadtából ordít, ugyanez a helyzet az iskolai szünetekkel is".

Az egyetlen dolog, amit tudok javasolni az az, hogy ameddig az időjárás engedi, addig tartsák nyitva az összes ablakot az iskolákban. Így a zárt jelleget egy kicsit meg tudjuk szüntetni, ha nem áll a levegő, kevésbé terjed a vírus

- húzta alá.

Sajnos attól tartok, hogy az iskolakezdés nagyjából egybeesik majd a deltának az elterjedésével - ezt már Tóth Sándor kutató virológus mondta. A szakértő szerint valószínűleg gyerekeknél a delta-vírus kevésbé súlyos tüneteket okoz, "gyakorlatilag nátha és hasmenés keveréke, esetleg egy kis hányinger, láz." Viszont terjesztőként a gyerekek "nagyon jól funkcionálnak majd" a tudós szerint, ráadásul a 12 éven aluli gyerekek még nem is kaphatnak koronavírus elleni oltást.

Azt gondolom, hogy ha a maszkviselés nem tér vissza, akkor nagy gond lesz az iskolakezdéssel

- húzta alá Tóth Sándor, aki szeptember közepére várja az esetszámok emelkedését.

Nekik kell a harmadik oltás

Augusztus elejétől már lehet kérni Magyarországon a harmadik oltást, ami kapcsán Duda Ernő elmondta, hogy az átlagpopuláció ne rohanjon az oltópontra.

Akik Sinopharmot kaptak és 60 éven felüliek, azok feltétlenül oltassák be magukat ismét. Sőt, véleményem szerint nem egyszer, hanem kétszer! Nekik egy újabb oltási ciklus szükségeltetik, hiszen immár bizonyított, hogy egy jelentős részüknek semmiféle védettség nem alakult ki

- mondta a virológus, aki harmadik oltást javasol még a szervátültetetteknek, daganatos betegeknek, az autoimmun betegeknek, és úgy általában mindenkinek, akinek az ellenanyag vizsgálat szerint nem alakult ki megfelelő védettsége. Hozzátette, ez bármelyik oltásnál előfordulhat, nem csak a kínai vakcina kapcsán merült fel.

A Sinopharm a fiatalokban elég nagy valószínűséggel működik, nem arról van szó, hogy ez egy teljesen hatástalan vakcina. A fiataloknál hatásos, 55-60 év felett pedig már nem annyira. "Hogy ne csak a Sinopharmról essen szó: vannak olyan fiatalok, akik a Pfizerre nem reagáltak" - magyarázta Duda Ernő.

Mint elmondta, a védettség kialakulása két tényezőtől függ: egyrészt az oltástól, de ugyanakkora mértékben az ember immunrendszerétől is. Nincs olyan, hogy egy oltás 100 százalékban hatékony – nem csak COVID elleni, bármilyen vakcina –, ezt el kell fogadjuk a szakember szerint. Az sem mindegy, milyen oltást kapunk harmadiknak: aki a vektorvakcinákra, vagy az MRNS-vakcinákra harmadikként kap egy Pfizert, az a hivatalos adatok szerint 10-20-szor védettebb lesz a delta variánssal szemben.

Az én vezérelvem az, hogy aki bizonytalan, az méresse meg az ellenanyagszintet. Akármit mondanak a miniszterek, az a világ tudósai által elismert dolog, hogy minél magasabb valakinek a keringő ellenanyagszintje, annál védettebb a vírussal szemben. Ha valaki ezt megméreti, akkor következtethet arra, hogy indokolt-e neki a harmadik oltás. Ha magas, akkor semmi ok nincs arra, hogy most beoltassa magát

- húzta alá Duda Ernő, aki szerint viszont ha valakinek alacsony az ellenanyagszintje, akkor igen erősen ajánlott a harmadik oltás.

Ugyanis elkerülhetetlennek érzem a negyedik hullámot: az ország harmada nem oltatta be magát, ez a delta-variáns pedig legalább kétszer-háromszor olyan fertőző, mint az a vírus, ami tavaly volt forgalomban. Megvan az esély arra, hogy ugyanakkora hullám következzen be, mint a második, vagy a harmadik volt – reméljük, ezt sikerül elkerülni.

A virológus szerint ez egyebek mellett azon is múlik, hogy amikor elkezdenek emelkedni az esetszámok, a hatóságoknak lesz-e arra gondja, hogy minden fertőzött kontaktjait felkutassa, és leteszelje. Ha ezt megtennék, elejét lehetne venni a negyedik hullámnak.

Védenek a delta ellen a vakcinák?

A koronavírus delta variánsa kapcsán Tóth Sándor arról beszélt, hogy elég hatékonyan áttör a Pfizer- és az AstraZeneca-oltáson.

A többi oltóanyagról nem tudok, de Izraelben például terjed a delta-vírus, az oltottak között is sokan fertőződnek meg, és tüneteket is mutatnak. Az Egyesült Királyságban, ahol az Astra a domináns oltás, szintén hasonlóról számolnak be

-magyarázta a kutató virológus, majd hozzátette, a felnőttek súlyos állapotba is kerülhetnek, az oltottak közül nagyon kevesen hunynak el, de van erre is példa.

Duda Ernő pedig azt ismertette, hogy a statisztikák szerint akik AstraZenecával, Modernával, vagy Pfizerrel lettek beoltva, 80-90 százalék feletti hatékonysággal védettek az eredeti vírus ellen – a súlyos tünetek kialakulása és a megfertőződés tekintetében.

A delta variáns esetében ez az MRNS-vakcináknál lecsökken 78 és 82 százalék közé, ez azt jelenti, hogy a kétszer beoltottak ötöde az esetleg megfertőződhet, enyhe tüneteket mutathat. Az Astra esetében ez az adat lényegesen rosszabb: már a gamma-variánsnál is azt látták, hogy a megfertőződésnek és az enyhe tünetek kialakulásának esélye 20-30 százalék körül volt. Az azonban változatlanul igaz, hogy az intenzív osztályra kerülés ellen ezek az oltások nagyon hatásosan védenek

- foglalta össze a virológus.

Nagy a vita az Ivermectinről

Tóth Sándor arról is beszélt, szeptemberre várta, hogy a magyar hatóságok engedélyezik az Ivermectin használatát a koronavírus kezelésére és megelőzésére. Ám erről egyelőre semmi hír.

Klinikai vizsgálat folyik, de nem túl gyorsan, mert nincs alany, akit be tudnának vizsgálni. Az a baj, hogy a tünetes betegek nem a klinikai központokban, hanem a háziorvosnál jelentkeznek, aki pedig reflexből felírja a Favipiravirt

- mondta a kutató, aki elmondása szerint maga is szedi a gyógyszert a vírus ellen.

Az Ivermectin az a parazitafertőzések elleni szer, amely bizonyos orvosok, tudósok szerint hatékony a koronavírus tüneteinek kezelésére és a fertőzés megelőzésére, mert nem engedi szaporodni a vírust a szervezetben. Erről azonban Duda Ernő nincs meggyőződve:

Van egy csomó orvos, aki esküszik rá, de nem tudom, milyen alapon. Én még nem láttam olyan kutatást, ami meggyőzött volna, hogy ez hatásos lenne bármekkora mértékben. Azokat a biztató eredményeket, amelyek az Ivermectinnel kapcsolatban érkeztek, fenntartásokkal kell kezelni. Nem olyan országok tudósai végezték a vizsgálatokat, akiknek az eredményeire a világ felkapná a fejét. A magam részéről semmiképp sem használnám az Ivermectint.

A virológus emlékeztetett, hogy 2020. tavasza óta a betegség halálozási rátája drasztikusan lecsökkent, mivel egyre több országban tanulták meg, hogy miképp kell ezzel a bizonyos citokin viharral bánni. Hozzátette, jelenleg az egyik legolcsóbb szteroid, a Dexametazon a leghatásosabb, és az EU-ban most kezdenek egy kísérletsorozatot több ígéretes szer kipróbálására, amelyek mind nagyon jó eredménnyel kecsegtetnek.

A modern tudomány olyan megfigyeléseken alapul, amelyek bizonyítottak. Tehát, ha tudjuk azt, hogy egy gyógyszer milyen alapon működik, mi a hatásmechanizmusa, és ezek alapján feltételezzük, hogy működni fog, az meggyőzőbb annál, minthogy van egy szer, ami valami egészen más dologra hat. Ha van mondjuk egy vesére ható gyógyszer, azt nem biztos, hogy a skizofrénia ellen érdemes lenne kipróbálni, mert nincs közös támadási pont

- zárta a szakember.

Címlapkép: Vajda János, MTI/MTVA