Mi az inzulinrezisztencia vizsgálat, mik az inzulinrezisztencia tünetei? Inzulinrezisztencia étrend kezdőknek

Cikkünkben a cukorbetegség témaköréhez kapcsolódóan az inzulinrezisztencia nevű hasnyálmirigy-működési rendellenességgel foglalkozunk, ami kezeletlenül kettes típusú diabétesz kialakulásához vezethet. Eláruljuk, mi az inzulinrezisztencia és mik az inzulinrezisztencia tünetei, honnan ismerhető fel az inzulinrezisztencia. Hogyan szűrhető ki az inzulinrezisztencia és hogyan zajlik egy inzulinrezisztencia vizsgálat? Mi a különbség az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között, biztosan cukorbetegséghez vezet-e az inzulinrezisztencia? Mi az inzulinrezisztencia étrend lényege, milyen inzulinrezisztencia diéta javallott a betegség megelőzésére? Az inzulinrezisztencia milyen mozgás segítségével mérsékelhető?

Mi az inzulinrezisztancia?

Az inzulinrezisztencia egy olyan szénhidrát-anyagcserezavar, amikor a szervezetünk sejtjei érzéketlenné válnak a hasnyálmirigy által kiválasztott inzulin hatásaival szemben – az inzulin egy olyan hormon, ami a sejtek vércukorfelvételében játszik szerepet. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben (rezisztens = ellenálló), így a hasnyálmirigynek többet kell a hormonból termelnie, hogy a sejtek hozzájussanak a szükséges vércukormennyiséghez – a fokozott működés pedig hosszú távon a hasnyálmirigy túlterheléséhez vezet, ami a későbbiekben hozzájárul a kettes típusú diabétesz kialakulásához.

Hogyan alakul ki az inzulinrezisztencia?

Táplálkozásunk során általánosságban étrendünk 50-70%-a szénhidrátok elfogyasztásából áll. A szénhidrát emésztése és felszívódása során a szervezetünk glükózt, azaz cukrot vesz fel, ami megjelenik a vérünkben – itt jön a képbe az inzulin szerepe. Az inzulin feladata, hogy a cukor a vérünkből bejusson az inzulinérzékeny sejtekbe és az energiaforrásukká váljon ahelyett, hogy a testünk a zsírkészletek felhasználásához nyúlna energiáért. Az inzulin működésének köszönhetően a vércukorszintünk csökken, normál szinten belül marad, így a szervezetünk lehetővé teszi a nagyobb mennyiségű szénhidrátforrás fogyasztását is.

Az inzulinrezisztencia akkor alakul ki, ha a sejtek valamilyen okból kifolyólag érzéketlenné válnak az inzulin hatásával szemben – tehát a glükóz nem tud a megfelelő mennyiségben a sejtekbe jutni, több cukor marad a vérben, vagyis megemelkedik a vércukorszintünk. A hasnyálmirigy érzékeli a problémát és arra törekszik, hogy elvégezze a feladatát, így nagyobb mennyiségű inzulint termel, ettől a vérben úgynevezett hiperinzulinszint (nagyon magas inzulinszint) alakul ki, ugyanis a hasnyálmirigy csak így tudja elérni, hogy a cukor bejusson a sejtekbe, így energizálva őket.

Egy ideig a hasnyálmirigy észrevétlenül végzi a fokozott működését, az inzulinrezisztencia problémája teljesen rejtve marad, azonban a tartósan magas vércukorszint idővel tüneteket produkál – ekkor még csak inzulinrezisztencia van, cukorbetegségről nem beszélünk. Minél tovább áll fenn az inzulinrezisztencia, a hasnyálmirigy sejtjei annál jobban kimerülnek, vagyis hosszú távon visszaesik az inzulinszint – ekkor alakul ki a tartósan magas vércukorszint és a kettes típusú diabétesz.

Mi a különbség az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között?

Az inzulinrezisztencia önmagában még nem cukorbetegség, azonban a diabétesz egyik hírnöke, szorosan összefügghet a krónikus rendellenesség kialakulásával. Az inzulinrezisztencia során a hasnyálmirigy fokozott működést, majd kimerülést mutat, azonban, ha a hasnyálmirigy kimerül és lelassul, majd leáll az inzulintermelés, kialakul a kettes típusú diabétesz. Az annál is súlyosabb, egyes típusú diabétesz esetén a hasnyálmirigy már egyáltalán nem termel inzulint – ekkor használják a betegségben szenvedők a jellegzetes inzulin-injekciókat, hogy a szervezetük fel tudja dolgozni az elfogyasztott ételeket és működjön a sejtenergia-utánpótlás.

Ahhoz, hogy az inzulinrezisztencia kettes típusú diabétesszé alakuljon át, a betegnek túl kell esnie ez ún. pre-diabétesz állapoton, azonban sem a pre-diabétesz, sem az inzulinrezisztencia nem szokott diagnosztizálásra kerülni, míg az inzulinrezisztencia tünetei nem súlyosbodnak, vagy ki nem alakul a tényleges cukorbetegség. Miért van ez? Az inzulinrezisztencia tünetei igen általánosak, éppen ezért sokan nem fordulnak szakorvoshoz, így nem derül ki a probléma. Nézzük, mik az inzulinrezisztencia tünetei és honnan ismerhető fel az inzulinrezisztencia!

Mik az inzulinrezisztencia tünetei?

Az inzulinrezisztencia tünetei egyszerre általánosak és kifejezetten változatosak, éppen ezért a legtöbb beteg nem gyanakszik rá, sőt, észrevétlen marad a betegség mindaddig, míg ki nem alakul a tényleges diabétesz. Akkor kell arra gyanakodnunk, hogy inzulinrezisztencia áll fenn, ha a következő tünetegyüttes hosszabb ideig fennáll:

• sikertelen fogyási, testsúlycsökkentési kísérletek;
• rendszertelen menstruáció és teherbeesési képtelenség (nőknél);
• szőrösödés nem kívánatos helyeken (főleg nőknél: bajusz és szakáll, mellkas);
• magasabb cukortartalmú ételek után fokozott izzadás, remegés, koncentrációs zavarok;
• gyakori, hirtelen éhségérzet;
• étkezések közötti rosszullét, ájulás;
• alvászavar.

Mik az inzulinrezisztencia okai?

Az inzulinrezisztencia okai ugyanúgy, mint a cukorbetegség esetén, legfőképpen genetikai és életviteli okokra vezethetőek vissza. Az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét növeli az elhízás és az egészségtelen életmód, a zsírban és szénhidrátban gazdag étrend, illetve a mozgásszegény életvitel. Az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét mindemellett növeli az életkor előrehaladta is.

Inzulinrezisztencia vizsgálat: Hogyan szűrhető ki az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia amilyen nehezen észrevehető betegség, éppen olyan könnyű kiszűrni, hiszen elég hozzá egy vérvétel, amiből kiderül, hogy van-e baj a vércukorszintünkkel. Ha a fent felsorolt tünetek együttesét huzamosabb időn keresztül észleljük magunkon vagy hozzátartozónkon, mindenképpen érdemes háziorvosunktól beutalót kérnünk egy vérképvizsgálatra, vagy egy konkrét inzulinrezisztencia vizsgálat elvégzésére.

Az inzulinrezisztencia vizsgálat egyik része a vérvétel, másik, egyben ugyanolyan fontos része az ultrahangos vizsgálat, illetve a családi kórtörténet kikérdezése, hiszen az inzulinrezisztencia hajlam örökletes lehet. Az inzulinrezisztencia tüneteiként mutatkozó menstruációs zavarok és szőrösödési zavar okán gyakran a nőgyógyászt keresik fel a női betegek, aki PCOS-t, azaz policisztás petefészek szindrómát állapíthat meg, ami az inzulinrezisztencia egyik gyakori kísérőbetegsége.

Az inzulinrezisztencia vizsgálat mellett a kezelőorvosok javasolják a pajzsmirigy vizsgálatát is, ugyanis az inzulinrezisztencia gyakran együtt jár a pajzsmirigy alulműködéssel. Mind az inzulinrezisztencia, mind a PCOS kialakulásának esélyét fokozza a vérszegénység, a D-vitaminhiány és a magnéziumhiány is.

Az inzulinrezisztencia kezelése

Az inzulinrezisztencia kezelése életmódterápiával történik, azaz inzulinrezisztencia ellen úgy vehetjük fel a harcot a legegyszerűbben, ha csökkentjük a testsúlyunkat és odafigyelünk a mozgásban gazdag, kiegyensúlyozott életmódra. Az inzulinrezisztencia kezelésének egyik legfontosabb eleme a szigorú inzulinrezisztencia diéta: az inzulinrezisztencia étrend szabályainak betartása során a betegnek kifejezetten oda kell figyelnie arra, hogy kerülje a szénhidrátokat, amelyek megemelik a vércukorszintet, amiknek a lebontásához a hasnyálmirigy terhelésére van szükség. Nézzük, mik az inzulinrezisztencia étrend szabályai!

Inzulinrezisztencia étrend: Mi az inzulinrezisztencia diéta lényege?

Az inzulinrezisztencia diéta központi eleme a csökkentett mennyiségű – de nem teljesen nulla! – szénhidrátfogyasztás. Mivel a hasnyálmirigy a bevitt szénhidrátra, cukrokra reagál és ezektől az élelmiszerektől emelkedik meg a vércukorszint is, célszerű döntés a szénhidrátfogyasztás, különösen a gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű szénhidrátok, illetve a csupa kalória édességek kerülése.

Az inzulinrezisztencia diéta idején javasolt a szénhidrát mentes ételek fogyasztása, azonban ez nem jelenti azt, hogy a szénhidrátot teljesen száműznünk kell az életünkből (tipikusan ilyen a ketogén diéta), ugyanis ezzel sokszor többet ártunk magunknak, mint gondolnánk. Rengeteg diétázó az inzulinrezisztencia fennállása nélkül, önkényesen mellőzi a szénhidrátot, azonban mindig tartsuk szem előtt, hogyan néz ki egy egészséges és kiegyensúlyozott táplálékpiramis, és ne ellensúlyozzuk a szénhidrát hiányát zsíros ételekkel és túlzott fehérjefogyasztással!

Az inzulinrezisztencia étrend és a szénhidrátban szegény fogyókúrák betartása során ügyeljünk arra, hogy a táplálkozásunkat a növényi élelmiszerek, a zöldségek és a gyümölcsök uralják, ezen felül fogyasszunk egészséges mennyiségű húst, halat és tejtermékeket is. Inzulinrezisztencia esetén a gabonaféléket és a tömény cukros, magas szénhidráttartalmú élelmiszereket (csoki, csipsz), illetve az alkoholt is kerüljük el messzire!

Az inzulinrezisztencia gyanúja: Mikor forduljunk orvoshoz?

Az inzulinrezisztencia sokszor észrevétlen problémaként húzódik meg a háttérben, mivel az inzulinrezisztencia tünetei változatosak és általánosak. Ha bármelyik, fent leírt inzulinrezisztencia tünet hosszasan fennáll, mindenképpen kérjük ki háziorvosunk, nőgyógyászunk tanácsát, ugyanis az inzulinrezisztancia kiszűrése már egy egyszerű vérkép elemzése során is megtörténhet.

Amennyiben bármilyen hasonló tünetegyüttes bélyegzi meg a hétköznapjainkat, de nem feltétlenül az inzulinrezisztencia áll a gyanú központjában, akkor is forduljunk orvoshoz, ugyanis az alvászavar, a rosszullétek vagy a menstruációs- és fogamzási problémák más betegségek tünetei is lehetnek, amelyeket célszerű mihamarabb kiszűrni a biztos gyógyulás érdekében.