Hidegzuhany a Sinopharmmal oltottakra: a magyar idősek negyedénél hatástalan volt a vakcina

Ez az első, laboratóriumi vizsgálaton alapuló tudományos publikáció, amely a Sinopharm vakcina hatásosságát vizsgálta. A kutatók szerint komoly veszélyt jelent, hogy a kínai vakcinával oltott idősek azt hiszik, védettek a vírus ellen, miközben ez egyáltalán nem vehető biztosra - írja a hvg.hu.

A kutatás emlékeztet: Magyarországon több mint egymillió ember kapta meg június végéig a kínai vakcinát, több mint felük (az első adagot megkapók 54,1 százaléka) közülük időskorú volt. A Sinopharm vakcina 3. fázisú vizsgálatáról szóló tanulmány ehhez képest csak május 24-én jelent meg, ám azon túl, hogy ez igazolta az oltóanyag hatásosságát, az derült ki, hogy a vizsgálatban részt vevők 84,4 százaléka férfi volt, 98,4 százalékuk még nem töltötte be a hatvanat, és mindegyikük egészséges volt (ennek definíciója sem derült ki a vizsgálati anyagból – emelte ki a most megjelent tanulmány). Ez szembemegy a többi, az EU-ban engedélyezett vakcina vizsgálatának módszereivel. Nemcsak a tudományos bizonyíték hiánya, hanem az elmúlt időszakban több ország tapasztalatai is azt jelezték, hogy az idősek esetében nem alakult ki védettség a Sinopharm beadását követően.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így tarolja le a delta Európát: hetek kérdése, és a szomszédban lesz a negyedik hullám

Az olaszoknál emelkednek az esetszámok a delta variáns terjedése miatt, melynek tetőzését a számítások szerint augusztus végére várják.

Sarkadi Balázs már április közepén arról beszélt, sürgősen meg kell kezdeni a kínai vakcinával oltottak immunitásának vizsgálatát, ekkortájt kezdődött el az Óbudai Egyetem élettani szabályozások kutatóközpontjának, a Corvinus Egyetem statisztikai tanszékének, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének és az ELKH Enzimológiai Intézetének bevonásával a most publikált kutatás. Ennek során 497 emberen végezték el a tesztet, közülük 450 felelt meg a kutatás feltételeinek.

Ezek a következők voltak: a vakcina két dózisának beadása után legalább 14 nappal vizsgálták a kórokozót semlegesítő antitestek jelenlétét, kizárva azokat, akiknek korábban igazoltan koronavírus-fertőzése volt. Az eredményeket életkor, nem és a második oltás óta eltelt idő függvényében vizsgálták meg.

A kutatók megállapítása szerint a nem és az idő kevéssé befolyásolja az antitestek jelenlétét, az életkor annál inkább:

amíg az 50 év alattiak esetében az antitestek a vizsgált személyek 90 százalékánál jelen voltak, a 60 év felettiek 25 százalékánál, a 80 év felettiek felénél egyáltalán nem indult be az antitesttermelés, 60 éves korban pedig már a vizsgált alanyok 60–75 százalékánál alacsony antitestszámot állapítottak meg.

Ellenőrzésképpen 45, a Pfizer mRNS-alapú vakcinájával oltott személy esetében is megvizsgálták az antitesttermelést, pontosan 28 nappal a második adag beadását követően. A kutatók szerint az antitestek száma csökkenhetett az életkorral a Pfizerrel beoltottak esetében is, ám az utóbbiak körében nem találtak olyat, akinél egyáltalán ne jelent volna meg.

A kutatók felhívják arra a figyelmet: jelenleg igen nehéz vizsgálni a közvetlen összefüggést a Covid–19-betegség kialakulása, a súlyos megbetegedés, netán az elhalálozás és az antitestek jelenléte között, ám mégis ez tűnik a legjobban dokumentált és a leggyorsabb módszernek a vakcina hatásosságának vizsgálatára, különösen ha azt szigorú, laboratóriumi körülmények között végzik, mint ebben az esetben.

Jelentős veszélyt hordoz magában az, hogy ha az antitesttermelés hiánya gyengébb védelmet jelent a betegség ellen, miközben a Sinopharmmal oltott idősek úgy érezhetik, és úgy tekintik őket, mint akik védettek a Covid–19-fertőzés ellen, a hamis ígéret ugyanis hozzájárulhat a betegség terjedéséhez a nagy mértékben sérülékeny csoporton belül

– állapítják meg a szerzők.